Újabb menekültcsoport érkezett vissza Görögországból Törökországba

Az NTV török hírtelevízió helyszíni tudósítója arról számolt be, hogy a görög oldalon három tüntető aktivista, jogvédő szervezetek tagjai, a vízbe vetették magukat, és a horgonyba kapaszkodva próbálták megakadályozni a menekülteket Törökországba szállító hajó elindulását. Végül a görög parti őrség emelte ki őket a tengerből.   

A Dogan török hírügynökség értesülései szerint a nap folyamán még a görög Híosz és Számosz szigetekről is érkeznek hajók további mintegy 100 migránssal a fedélzetükön. Más források arról írtak, hogy Lérosz és Kósz szigete szintén bekapcsolódik a kitoloncolás folyamatába.   

Dikiliben egészségügyi vizsgálatot végeznek el a menekülteken, ujjlenyomatot vesznek tőlük, fényképet készítenek róluk, és rögzítik személyes adataikat. A kikötőben nagy számban vannak jelen a készenléti rendőrség erői, páncélozott vízágyúk és mentőkocsik kíséretében. A pakisztáni férfiakat később buszokkal az északnyugat-törökországi Kirklareli tartomány "kitoloncolási központjába" szállítják, majd a szükséges ügyintézés lebonyolítását követően repülőgépekkel hazájukba küldik tovább őket.   

A március 18-i EU-török megállapodás keretében április 4-én kezdődött meg azoknak az illegális határátlépőknek a visszaküldése Törökországba, akik március 20-a után érkeztek valamelyik görög szigetre, és akiknek a görög hatóságok elutasították a menedékkérelmét, vagy akik maguk zárkóztak el a kérelem benyújtásától. A megállapodás értelmében az EU-tagországok ezért cserében - egy egyelőre 72 ezer fős kontingens erejéig - legális úton átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, ahányat a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba.   

Hétfőn a görög Leszbosz és Híosz szigetekről 202 migránst szállítottak vissza a török Dikili kikötőjébe. Viszont Athén szerdán azt közölte, hogy 15 napos szünetet tartanak, és csak utána folytatják a visszaszállítást, mert közben megnövekedett a beadott menedékkérelmek száma, és ezek feldolgozása több időt vesz igénybe. A kérelmek száma azért növekedett meg, mert a migránsok és a menekültek tartanak visszaküldésüktől. Igaz, a görög kormány nem zárta ki szerdán, hogy ebben az időszakban is szállítsanak vissza Törökországba olyan migránsokat, akik nem adtak be menedékkérelmet, hiszen őket mindenképpen visszaküldenék.

Németországban kétharmadával csökkent a menedékkérők száma egy hónap alatt

Németországban 20 608 menedékkérőt regisztráltak márciusban a februári 61 428 után, a kétharmados csökkenés igen jelentős mértékben a nyugat-balkáni migrációs útvonal lezárásának tulajdonítható - mondta a német szövetségi belügyminiszter pénteken Berlinben.

Thomas de Maiziere kiemelte: a német kormány ugyan bírálta a nyugat-balkáni útvonal lezárását, de "ez a vita véget ért", mert az EU-Törökország megállapodás megkötésével sikerült elérni egy "európai megoldást".

Az egyoldalú intézkedések helyére lépő új megoldás révén véget ér a "menekültek továbbterelése", és az EU a közösség egyetlen tagját sem hagyja magára. Továbbá erősödik az uniós külső határ védelme, és a Görögországba illegálisan átkelő embereket visszaküldik Törökországba, ugyanakkor az EU legális lehetőséget teremt menekültek humanitárius befogadására. Ez az öt tényező együtt az érkezők számának rövid távú csökkenése helyett hosszú távú és fenntartható csökkenéshez vezet - hangsúlyozta a miniszter.

A januári bő 90 ezerrel együtt az év első három hónapjában 181 405 menedékkérő érkezését rögzítették a tartományok közötti elosztásukat szolgáló EASY rendszerbe, amely azonban egy sor ok miatt nem ad pontos képet a menekülthullám alakulásáról. Az anonim - személyes adatokat nem tartalmazó - rendszer például nem alkalmas annak számbavételére, hogy az érkezők közül mennyien utaznak rögtön tovább, hogy más országban nyújtsanak be menedékjogi kérelmet. Az EASY adatai és a Németországban valóban menedékjogi kérelmet benyújtók száma között akár 15-20 százalékos eltérés is lehet - mondta Thomas de Maiziere.

Pontosabb kép bontakozik ki a határigazgatást végző szövetségi rendőrség adataiból, amelyek szerint márciusban alig 5 ezer menedékkérő lépett be az országba, az év eleje óta pedig 107 500. Az utóbbi hetekben a napi átlag 200 alatt volt - mondta a belügyminiszter.

A várható folyamatokról szólva hangsúlyozta, hogy még nem lehet komolyan vehető előrejelzést készíteni, főleg azért, mert nem tudni, hogy milyen eredményekre vezet az EU-Törökország megállapodás végrehajtása, és kialakulnak-e új migrációs útvonalak. Elsősorban a Líbia-Olaszország útvonal érdemel figyelmet - jegyezte meg. Azzal kapcsolatban, hogy a nemzetközi gazdasági és fejlesztési együttműködésért felelős tárca vezetője, Gerd Müller egy pénteki nyilatkozata szerint csak Líbiában 100-200 ezer ember várakozik arra, hogy a Földközi-tengeren átkelhessen Európába, elmondta, hogy túlnyomórészt afrikaiakról van szó, és nem tapasztalható, hogy szíriai menekültek nagyobb számban kitérnek Líbia felé. Kiemelte, hogy az észak-afrikai államokkal hasonló uniós szintű megállapodásokra lehet szükség, mint az EU-Törökország egyezmény, és eredményesek lehetnek a nemzeti szinten tett lépések - az elutasított menedékkérők könnyített visszafogadásáról Algériával, Tunéziával és Marokkóval kötött megállapodások - is. Ezt mutatja, hogy csütörtökön egy chartergéppel hazaszállították az elutasított tunéziai menedékkérők első, 24 fős csoportját.   

Valamennyi országot együttvéve január-februárban 4500 embert toloncoltak ki, ami a duplája az egy évvel korábbinak, és februárban további 5 ezren önként távoztak, ami csaknem négyszeres emelkedés az egy évvel korábbi 1300-hoz képest.   

A benyújtott menedékjogi kérelmek száma jelentősen meghaladja az érkezők számát: márciusban 59 975 kérelmet adtak be a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF). Ez azonban csak látszólagos ellentmondás, valójában azt jelzi, hogy a BAMF kezdi ledolgozni az ügyhátralékot - tette hozzá Thomas de Maiziere.   

Frank-Jürgen Weise, a BAMF vezetője a hivatalt felügyelő miniszterrel közösen tartott tájékoztatón elmondta, hogy az újonnan érkezőket egyenesen az új típusú regisztrációs központokba szállítják, ahol az idegenrendészeti biztonsági ellenőrzéstől az egészségügyi vizsgálatig az összes hivatalos procedúrán átesnek, majd a BAMF képviseleténél beadhatják menedékjogi kérelmüket, amelyekről az esetek többségében egy héten belül döntenek.   

Ugyanakkor a feldolgozatlan kérelmek száma még mindig nagyjából 400 ezer körül van, és több százezren várakoznak arra, hogy benyújthassák kérelmüket. Várhatóan az idén őszre érik el azt az állapotot, hogy a tavaly érkezettek közül már mindenki beadta kérelmét a BAMF-hoz, így azt is csak majd akkor lehet megmondani, hogy 2015-ben pontosan mennyi menedékkérő érkezett az országba - mondta.