Újabb illegális menekülttáborok épülnek

Hiába számolnak fel egy tábort a hatóságok, helyette minden bizonnyal másik épül, elsősorban azok révén, akik csak tranzitországként tekintenek Franciaországra. Ez azt jelenti, hogy egy ideig még biztosan nem lesz megoldott az ezekben élő viszonylag nagyszámú, és többféle jogi státusú ember megfelelő elhelyezése – mondta Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet vezetője.

Az egyik közeli példa a francia hatóságok július 7-i intézkedése, amikor sokadszorra ürítettek ki egy illegális migránstábort Párizsban. A város északi részén, egy humanitárius központ közelében álló telepen közel háromezren éltek a járdákon felállított sátrakban. Az elmúlt két évben ez volt a 34. alkalom, hogy a hatóságok ilyen helyet számoltak fel a francia fővárosban.

A szakértő szerint az illegális táborok újratermelődésének egyik közvetett oka, hogy még bizonytalan, az EU milyen módon akarja kezelni az Európa felé irányuló, a korábbinál sokkal nagyobb mértékű migrációt.

Szócsatákon és fegyveres harcokon is múlhat a megoldás

Orbán Balázs hangsúlyozta, jelenleg többféle elképzelés ütközik az unióban, és nem dőlt el, melyik fél álláspontja dominál majd. Az egyik elképzelés szerint a kontinens felé vándorló tömeget az EU határain vagy azon kívül meg kellene állítani, és ott kialakított fogadóközpontokban elhelyezni. A migrációs hullámmal érkezőknek ezeken a helyeken kellene megvárniuk ügyük elbírálását. Ez egyelőre csak elméleti konstrukció, de már vannak előképei, ilyen a magyar határon kialakított tranzitzóna is – tette hozzá a főigazgató.

Emmanuel Macron francia elnök is hasonló tervekről nyilatkozott, bejelentette, hogy Franciaország nem vár, még idén nyáron kiépíti a menedékkérelmek elbírálását végző uniós központokat. A politikus az úgynevezett hot spotokat Líbiában akarja létrehozni. A cél az, hogy az emberek ne vállaljanak őrült kockázatot, vagyis ne szálljanak tengerre, miközben nem mind jogosultak menekültstátusra – mondta Macron.

A másik álláspont szerint továbbra is a klasszikus menedékjogi megközelítésnek megfelelően kell eljárni, vagyis minden menedékkérőt be kell engedni az unió területére, a kérelmezőket pedig ügyük elbírálásáig meghatározott jogosultságok illetik meg. Utóbbiak közé tartozik a fogadó országon belüli szabad mozgás joga, ami a belső határok nélküli EU-ban a gyakorlatban az egész unión belüli szabad mozgást is jelent. Az EU határain túl felállított központok ötletét ez az oldal azért sem tudja elfogadni, mert véleménye szerint Líbia területe jelenleg nem alkalmas a humanitárius szempontoknak megfelelő gyűjtőpontok kialakítására – tekintve, hogy az észak-afrikai országban polgárháború van.

A Csalagút miatt gyűlik a tömeg

Orbán Balázs szerint amíg ez a vita tart, és az EU területén kívül vagy azok határán a befogadóállomások nem kezdenek el üzemelni, törvényszerű, hogy újabb és újabb illegális táborok nőnek ki az unió területén belül. Ezek közül a legismertebb a calais-i volt. A francia kikötővárosban a hatóságok tavaly ősszel felszámolták ugyan a dzsungel néven ismertté vált tábort, de azóta ismét számos illegális bevándorló tartózkodik az angol partokkal szemben található település környékén.

A migránsok abban reménykednek, hogy sikerül átjutniuk célországukba, Nagy-Britanniába. A tavalyi év során Franciaországban 14 ember halt meg, miközben Calais-ból megpróbált átszökni a La Manche csatorna túlpartjára. A város legfőbb vonzereje a migránsok számára az ott nyíló Csalagút, a Nagy-Britannia és a kontinens közti egyetlen szárazföldi útvonal.

Két legitim szándék feszül egymásnak

A probléma többféle, egymásnak ellentmondó megközelítése nem csak uniós, hanem helyi, országos szinteken is jelentkezik, valamint nem csak politikai pártok, hanem intézmények között is. Ennek példája, hogy a francia közigazgatási bíróság július végén megerősítette egy lille-i törvényszék döntését, miszerint a hatóságoknak ivóvizet és tisztálkodási lehetőségeket kell biztosítaniuk Calais-ban az illegális bevándorlóknak. A párizsi belügyminisztérium azonban határozottan ellenzi a döntést azzal érvelve, hogy ilyen intézkedések csak elősegítenék újabb hevenyészett menekülttáborok kialakulását a térségben.

Orbán Balázs szerint a kérdés megítélésekor két legitim szándék feszül egymásnak. Az egyik a humanitárius bánásmód, a másik törekvés lényege pedig a tömeges migráció megállítása. Meg kell próbálni egyszerre mindkettőnek megfelelni, ugyanakkor azt is ki kell mondani, hogy ha az útra kelők arról hallanak, hogy jobb infrastruktúra, illetve újabb és újabb táborok várják őket például Calais-ban, akkor az ösztönzőleg hat rájuk, migrációs szívóhatást fejt ki. A probléma megoldásának kulcsa tehát az újfajta, EU-n kívüli fogadóközpontok felállítása, illetve a menedékkérők szabad mozgásának korlátozása lehet – hangsúlyozta a Migrációkutató Intézet főigazgatója.