Újabb csúcson Putyin népszerűsége
Az oroszok 84 százaléka elégedett Vlagyimir Putyin elnök munkájával – derült ki a Levada Központ felméréséből. Ez az érték két százalékponttal magasabb a januárban mért éves csúcsnál.
Az akkori 18 százalékkal szemben most csak 16 százalék elégedetlen az államfő tevékenységével. Ugyancsak éves maximumra, a januári 45-ről 55 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint jó irányban haladnak a dolgok Oroszországban, ennek az ellenkezőjét 30 százalék vallotta, ami az eddigi legalacsonyabb érték 2016 folyamán.
A kormány munkájával a megkérdezettek 52 százaléka elégedett, 47 százaléka pedig elégedetlen. Az állami dumát (parlamenti alsóház) csak a válaszadók 40 százaléka látja jó fényben, szemben a negatív véleményen lévők 59 százalékával.
Az ország vezetői közül a legtöbben, 52 százaléknyian Putyinban bíznak, Szergej Sojgu védelmi és Szergej Lavrov külügyminiszter esetében ez az arány egyaránt 24 százalék.
Az országos közvélemény-kutatást a Levada Központ egy 1600 fős mintán végezte el október 21. és 24. között.
Az oroszok csaknem fele baráti viszonyt szeretne Ukrajnával
Az oroszok 48 százaléka azt akarja, hogy Oroszország és Ukrajna között baráti legyen a viszony, nyitott határokkal, vám- és vízummentességgel - közölte csütörtökön a független Jurij Levada Elemzőközpont.
A Levada-központnak a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISz) adataira hivatkozó felmérése szerint az ukránok 43 százaléka hasonlóképpen viszonyul a kétoldalú kapcsolatokhoz.
Ugyanakkor az Oroszországban megkérdezettek 39 százaléka úgy gondolja, hogy vám- és vízumkényszert kellene bevezetni a két ország között, ami a legmagasabb érték 2008 óta.
Az orosz válaszadók 8 százaléka szeretné azt, ha Oroszország és Ukrajna egy államban egyesülne. Az ukránok között ez az arány mindössze 3 százalék.
Az oroszok 83 százaléka egyetért azzal, hogy a Krím az ő országukhoz tartozzon, 60 százalékuk szerint feszült a helyzet Kelet-Ukrajnában és csak 11 százalék gondolja azt, hogy ott egy éven belül javulni fognak az állapotok.
Egy moszkvai bíróság egyébként szerdán 300 ezer rubel bírságot rótt ki a Levada-központra, amiért megtagadta, hogy önként külföldi ügynökség feladatait ellátó nem kereskedelmi szervezetként jegyeztesse be magát.
Az orosz igazságügyi minisztérium szeptemberben azzal az indokolással vette fel az elemzőközpontot az ilyen szervezetek listájára, hogy egy ellenőrzés során kiderült: az intézményt külföldi, főleg amerikai forrásokból finanszírozzák, és egyebek között ezek érdekében politikai tevékenységet fejt ki Oroszországban. Ezt a minisztérium szerint azáltal tette, hogy az állami szervek döntéseiről készített és terjesztett információkat, egyebek között fejlett informatikai eszközök segítségével, valamint részt vállalt a társadalmi és politikai nézetek alakításában.
Az igazságügyi tárca minősítése ellen a Levada-központ bíróságon emelt panaszt. Vezető orosz szociológiai központok szeptemberben nyílt levélben kérték a tárcát, hogy vizsgálja felül döntését. Az intézmények vezetői egyebek között rámutattak, hogy a szociológiai kutatás - beleértve a közvélemény tanulmányozását - tudományos és nem politikai tevékenység, és annak eredménye csak visszatükrözi, nem pedig formálja az országban meglévő társadalmi és politikai nézeteket, valamint az állampolgárok meggyőződését.
