Ügyvédje Breivikről: őrült, aki nem hisz a demokráciában
Breivik feltehetően azért bérelt mezőgazdasági területet, hogy ne keltsen gyanút azzal, hogy nagy mennyiségű műtrágyát vásárol a pokolgépek előállításához. Breiviket, a 76 halottal járó pénteki kettős norvégiai merénylet gyanúsítottját emberiesség elleni bűntettel is megvádolhatják. A norvég büntető törvénykönyvbe 2008-ban bekerült bűncselekmény, amellyel eddig még senkit sem vádoltak meg az észak-európai országban, harminc évig terjedő börtönnel sújtható. Az ügyész hangsúlyozta, hogy a szóban forgó 102-es paragrafus alkalmazása Breivik ügyében még csak egy eshetőség.
A rendőrség eddig a terrorcselekményekre vonatkozó 147-es cikk első két bekezdése alapján javasolt vádemelést, amely 21 évig terjedő börtönbüntetést ír elő. Az első bekezdés "a társadalom alapvető működésének súlyos „destabilizálását" tartalmazza, a második pedig „a lakosságon belüli félelemkeltés" szándékát.
A 32 éves Breivik státusa jelenleg „hivatalos gyanúsított", ami a skandináv jogban a gyanúsított és a vádlott közötti állapotot jelent. Bár elismerte tettét, vádemelésre csak a vizsgálat lezárása után kerülhet sor a norvég jogrend szerint.
Breivik ügyvédje kedden a külföldi sajtó képviselőivel találkozva kijelentette, hogy véleménye szerint védence „őrült", és tettének elkövetése előtt kábítószert fogyasztott. Geir Lippestad elmondta: Breivik közölte, hogy van „két (másik) sejt Norvégiában és több sejt külföldön", s azért volt hétfőn zárt a bírósági meghallgatás, hogy Breivik ne tudjon üzenni ezeknek a sejteknek. Az ügyvéd szerint Breivik „megvet mindenkit, aki hisz a demokráciában"; egyfajta megváltónak képzeli magát, s az agyában az járt, hogy háborúban áll, és akkor megtehet ilyen cselekedeteket, ami nem jelenti azt, hogy bűncselekményt követ el.
A Herald Sun a norvég Dagbladet című lapra hivatkozva azt írja, eközben a norvég rendőrség elkezdte nyilvánosságra hozni az áldozatok nevét, és életkorát és lakóhelyét. Az első lista négy halott nevét tartalmazta: egy 23 éves nőét, aki az utöyai táborban halt meg, és három oslói - egy 33, egy 56 és egy 61 éves - nevét. Az áldozatok nevének nyilvánosságra hozatala újból sokkolhatja Norvégiát, hiszen feltehetően sokan most tudják meg, hogy barátaik, ismerőseik a pénteki áldozatok között voltak. A Dagbladet korábban - feltehetően hozzátartozóktól származó információk alapján - már 16 áldozat nevét tette közzé.
Meglepődött a 76 ember halálát okozó Anders Behring Breivik, hogy senki nem állította meg az oslói robbantás után. Ügyvédje elmondása szerint a terrorizmussal gyanúsított merénylő arra számított, megölik, mielőtt eléri az Utöya szigetet, ahol végül hatvannyolc embert lőtt le- írja internetes oldalán a Guardian című brit napilap. Geir Lippestad, a merénylő ügyvédje azt mondta, hogy Breivik egy "nagyon hideg ember", aki drogokkal tartotta magát ébren a lövöldözések alatt.
Eközben Oslo katolikus püspöke óvatosságra intett az olyan kifejezések használatát illetően, mint a "keresztény fundamentalizmus". A Kathpress hírügynökségnek adott keddi interjúban Markus Brent Eidsvig úgy vélte: Anders Behring Breivik megpróbálta a keresztény hitet a maga céljaira kisajátítani. A püspök felhívta a figyelmet arra, hogy "Norvégiában élnek fundamentalista keresztények is, de ők soha nem tennének hasonlót, és nem is rokonszenveznek Breivikkel". A püspök kifejezte meggyőződését, hogy a sokkoló eseményeket követően Norvégia képes lesz megőrizni demokratikus társadalmának nyitottságát.
Napirendre tűzik az európai uniós tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek szeptember végi brüsszeli találkozóján a radikalizálódás (így az idegengyűlölet és a szélsőségesség) elleni fellépés témáját. Az ülésen egyebek között a norvégiai kettős merénylet tanulságait vitatják meg. Brüsszeli források szerint az Európai Unió rendőrségi együttműködést irányító szervezete, az Europol jelentést készít a szélsőjobboldali mozgalmak tevékenységéről, különös tekintettel az észak-európai országokról.
