Tűzszüneti megállapodás Kelet-Ukrajnában?
KIJEV, DONYECK. Abbamaradtak a harcok a donyecki repülőtér körül hétfőn este a tűzszüneti kontaktcsoport ukrán és orosz vezetőinek tárgyalásai nyomán - jelentette be Facebook-oldalán az ukrán "terrorellenes műveletek" sajtóközpontja.
"Most kaptuk a hírt", hogy a kontaktcsoport ukrán és orosz vezetői által folytatott tárgyalások közben, a szemben álló felek "beszüntették a tüzet a donyecki repülőtér térségében" - idézte az Unian ukrán hírügynökség a "terrorellenes műveletek" központját.
A Moszkva által támogatott szakadár erők hónapok óta ostromolják az ukrán kézen lévő, stratégiai fontosságú egykori nemzetközi repülőteret, amely a szeptemberi minszki megállapodások alapján meghúzott elválasztó vonal egy beszögellésében fekszik, miközben a donyecki megyeszékhely a szakadárok ellenőrzése alatt áll.
A francia hírügynökség moszkvai jelentése szerint a donyecki fegyvernyugvásról Volodimir Aszkarov ukrán és Alekszandr Lencov orosz tábornok egyezett meg a szeptemberi minszki megállapodások megvalósítását elősegíteni hivatott, úgynevezett kontaktcsoport keretében.
A közeli negyedek lakói az AFP-nek megerősítették, hogy este 7 órától (közép-európai idő szerint 20.00) abbamaradt a reptér irányából hallatszó fegyverdörgés. Az ukrán "terrorellenes műveletek" sajtóközpontja ugyanakkor kisvártatva arról számolt be, hogy megszakadt minden kapcsolatuk a repülőtér védőivel. A sajtóközpont hozzátette, hogy bár a szakadárok a nap folyamán különböző frontszakaszokon 25 támadást intéztek az ukrán erők állásai ellen, a legnagyobb erővel a donyecki repteret támadták.
A légikikötő birtoklásáért vívott harcok a legvéresebb frontját jelentik a kijevi kormányerők és az oroszbarát szeparatisták között zajló fegyveres konfliktusnak, amelyben április óta több 4300-an haltak meg. Vasárnapról hétfőre három ukrán katona halt meg és további 14 megsebesült a romokban heverő repülőtér védői közül.
Még hétfőn éjjel a TASZSZ orosz állami hírügynökség azt közölte, hogy ukrán katonai vezetők és a szakadárok által kikiáltott "luhanszki népköztársaság" képviselői többlépcsős tűzszüneti megállapodást kötöttek, amely december 5-én kell életbe lépjen.
A TASZSZ Bécsből keltezett híradása az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kelet-ukrajnai megfigyelőinek legfrissebb napi jelentésére hivatkozik. Eszerint a misszió munkatársai "jelen voltak november 29-én Luhanszkban az ukrán erők parancsnokának és a Luhanszki Népköztársaság (LNR) képviselőinek találkozóján", ahol a kontaktcsoport keretében a felek folyatták a harcoló csapatok szétválasztásával kapcsolatos teendők megvitatását, egy két héttel korábbi terv alapján. "Egyúttal elvi megállapodásra jutottak arról, hogy december 5-én teljes fegyvernyugvásnak kell beállnia az ukrán katonákat és az LNR csapatait elválasztó vonal mentén" - fűzi hozzá az EBESZ-jelentés.
Az EBESZ kelet-ukrajnai megfigyelői már november közepén beszámoltak egy háromlépcsős tűzszüneti terv előkészületeiről. A tűzszünet eszerint egy kétnapos fegyvernyugvással kezdődne, ezt követően öt napot adnak egymásnak a harcoló felek a nehéz fegyverzet térségből való kivonására, majd végül - a szeptember eleji minszki megállapodásoknak megfelelően - 21 nap alatt elválasztanák egymástól a harcoló feleket a korábban kijelölt ütközőövezet mentén - írta a TASZSZ.
Brüsszel és Washington együtt követeli az oroszok kivonását Kelet-Ukrajnából
Donald Tusk, az Európai Tanács hétfőn hivatalba lépett új elnöke telefonmegbeszélést folytatott Barack Obama amerikai elnökkel, és ennek során - Tusk közlése szerint - egyetértettek abban, hogy Oroszországnak ki kell vonulnia Kelet-Ukrajnából.
Moszkvának be kell szüntetnie katonák és felszerelés eljuttatását a térségbe, lehetővé kell tennie az ukrán-orosz határ hatékony ellenőrzését, és segítenie kell az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (az EBESZ-t) küldetése teljesítésében - hangoztatta az uniós országok állam-, illetve kormányfőit tömörítő testület új, lengyel elnöke az amerikai elnökkel folytatott beszélgetése után.
Minden túszul ejtett személyt szabadon kell engedni Ukrajnában - tette hozzá Tusk, aki szerint az EU és az Egyesült Államok továbbra is szorosan együttműködik egymással, egyfelől az oroszokat sújtó szankciók tekintetében, másfelől Ukrajna pénzügyi megsegítését illetően.
Donald Tusk és Barack Obama brüsszeli tájékoztatás szerint eszmecserét folytatott az EU és a NATO együttműködésének javításáról, és kölcsönösen megerősítették elkötelezettségüket a transzatlanti kapcsolatok mellett. Megvitatták a tervezett EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás ügyét, és egyetértettek abban, hogy itt nem csupán szabadkereskedelemről van szó, hanem a geopolitikai partnerségről is.
Stoltenberg: a szeparatisták és Oroszország megsértik a minszki jegyzőkönyvet
Ukrajna jelentős erőfeszítéseket tett az ukrán válság politikai megoldását szolgáló minszki jegyzőkönyv megvalósítása érdekében, a gond az, hogy a szeparatisták és az oroszok nem tartják tiszteletben a megállapodást - mondta kedd reggel Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az észak-atlanti szövetség külügyminisztereinek tanácskozása előtt.
Az ülés az úgynevezett NATO-Ukrajna Bizottság megbeszéléseivel kezdődik. A kijevi kormány képviselőivel videokapcsolaton keresztül beszélnek majd a NATO-szövetségesek az ukrán kabinet keddi beiktatása miatt. Stoltenberg közölte: a NATO azt várja Ukrajnától, hogy folytassa a reformokat, és a maga részéről mindent tegyen meg a minszki megállapodás megvalósításáért.
A norvég politikus közölte: a szövetség elítéli az ország nemzetközi határainak, szuverenitásának és területi egységének megsértését, továbbá mind politikai, mind gyakorlati értelemben támogatja a volt szovjet tagköztársaságot, amire jó példa, hogy ma hivatalosan is létrejönnek az ország átalakítását támogatni hivatott úgynevezett célalapok. Jens Stoltenberg felszólította Oroszországot és a kelet-ukrajnai fegyveres szakadárokat, hogy tartsák be a tűszünetet, Moszkvát pedig arra is, hogy vonja ki erőit Ukrajnából, és állítsa le a fegyveres szeparatisták támogatását.
A tanácskozáson a szövetségesek külügyminiszterei a szeptember eleji walesi csúcson született döntések megvalósítását is áttekintik. "Egy változó világban fenn kell tartanunk a NATO erejét. Ma is és holnap is" - emelte ki a főtitkár és kitért arra is, hogy a szövetség keleti végein a NATO már most is megerősítette állásait. A főtitkár beszélt arról is, hogy 2016-ra megalakul a szövetség új "Spearhead Force" elnevezésű, 4000 fős gyorsreagálású, 48 órán belül bármelyik tagállamban bevethető egysége, de addig is arra számít, hogy a szövetség tagállamai átmeneti jelleggel is ajánlanak fel olyan csapatokat, amelyek rövid időn belül mozgósíthatók.
Ezt követően első alkalommal ülnek majd össze Brüsszelben azoknak az országoknak a képviselői, akik részt kívánnak venni a január 1-jén induló új afganisztáni nemzetközi misszióban, amely elsősorban az afgán erők felkészítését, kiképzését, támogatását szolgálja majd. A külügyminiszterek várhatóan ma hozzák meg a hivatalos döntést arról, hogy az Afganisztánnal kötött megállapodások birtokában a jövő év első napján elindulhat a küldetés.
A Moszkva által támogatott szakadár erők hónapok óta ostromolják az ukrán kézen lévő, stratégiai fontosságú egykori nemzetközi repülőteret, amely a szeptemberi minszki megállapodások alapján meghúzott elválasztó vonal egy beszögellésében fekszik, miközben a donyecki megyeszékhely a szakadárok ellenőrzése alatt áll.
A francia hírügynökség moszkvai jelentése szerint a donyecki fegyvernyugvásról Volodimir Aszkarov ukrán és Alekszandr Lencov orosz tábornok egyezett meg a szeptemberi minszki megállapodások megvalósítását elősegíteni hivatott, úgynevezett kontaktcsoport keretében.
A közeli negyedek lakói az AFP-nek megerősítették, hogy este 7 órától (közép-európai idő szerint 20.00) abbamaradt a reptér irányából hallatszó fegyverdörgés. Az ukrán "terrorellenes műveletek" sajtóközpontja ugyanakkor kisvártatva arról számolt be, hogy megszakadt minden kapcsolatuk a repülőtér védőivel. A sajtóközpont hozzátette, hogy bár a szakadárok a nap folyamán különböző frontszakaszokon 25 támadást intéztek az ukrán erők állásai ellen, a legnagyobb erővel a donyecki repteret támadták.
A légikikötő birtoklásáért vívott harcok a legvéresebb frontját jelentik a kijevi kormányerők és az oroszbarát szeparatisták között zajló fegyveres konfliktusnak, amelyben április óta több 4300-an haltak meg. Vasárnapról hétfőre három ukrán katona halt meg és további 14 megsebesült a romokban heverő repülőtér védői közül.
Még hétfőn éjjel a TASZSZ orosz állami hírügynökség azt közölte, hogy ukrán katonai vezetők és a szakadárok által kikiáltott "luhanszki népköztársaság" képviselői többlépcsős tűzszüneti megállapodást kötöttek, amely december 5-én kell életbe lépjen.
A TASZSZ Bécsből keltezett híradása az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kelet-ukrajnai megfigyelőinek legfrissebb napi jelentésére hivatkozik. Eszerint a misszió munkatársai "jelen voltak november 29-én Luhanszkban az ukrán erők parancsnokának és a Luhanszki Népköztársaság (LNR) képviselőinek találkozóján", ahol a kontaktcsoport keretében a felek folyatták a harcoló csapatok szétválasztásával kapcsolatos teendők megvitatását, egy két héttel korábbi terv alapján. "Egyúttal elvi megállapodásra jutottak arról, hogy december 5-én teljes fegyvernyugvásnak kell beállnia az ukrán katonákat és az LNR csapatait elválasztó vonal mentén" - fűzi hozzá az EBESZ-jelentés.
Az EBESZ kelet-ukrajnai megfigyelői már november közepén beszámoltak egy háromlépcsős tűzszüneti terv előkészületeiről. A tűzszünet eszerint egy kétnapos fegyvernyugvással kezdődne, ezt követően öt napot adnak egymásnak a harcoló felek a nehéz fegyverzet térségből való kivonására, majd végül - a szeptember eleji minszki megállapodásoknak megfelelően - 21 nap alatt elválasztanák egymástól a harcoló feleket a korábban kijelölt ütközőövezet mentén - írta a TASZSZ.
Brüsszel és Washington együtt követeli az oroszok kivonását Kelet-Ukrajnából
Donald Tusk, az Európai Tanács hétfőn hivatalba lépett új elnöke telefonmegbeszélést folytatott Barack Obama amerikai elnökkel, és ennek során - Tusk közlése szerint - egyetértettek abban, hogy Oroszországnak ki kell vonulnia Kelet-Ukrajnából.
Moszkvának be kell szüntetnie katonák és felszerelés eljuttatását a térségbe, lehetővé kell tennie az ukrán-orosz határ hatékony ellenőrzését, és segítenie kell az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (az EBESZ-t) küldetése teljesítésében - hangoztatta az uniós országok állam-, illetve kormányfőit tömörítő testület új, lengyel elnöke az amerikai elnökkel folytatott beszélgetése után.
Minden túszul ejtett személyt szabadon kell engedni Ukrajnában - tette hozzá Tusk, aki szerint az EU és az Egyesült Államok továbbra is szorosan együttműködik egymással, egyfelől az oroszokat sújtó szankciók tekintetében, másfelől Ukrajna pénzügyi megsegítését illetően.
Donald Tusk és Barack Obama brüsszeli tájékoztatás szerint eszmecserét folytatott az EU és a NATO együttműködésének javításáról, és kölcsönösen megerősítették elkötelezettségüket a transzatlanti kapcsolatok mellett. Megvitatták a tervezett EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás ügyét, és egyetértettek abban, hogy itt nem csupán szabadkereskedelemről van szó, hanem a geopolitikai partnerségről is.
Stoltenberg: a szeparatisták és Oroszország megsértik a minszki jegyzőkönyvet
Ukrajna jelentős erőfeszítéseket tett az ukrán válság politikai megoldását szolgáló minszki jegyzőkönyv megvalósítása érdekében, a gond az, hogy a szeparatisták és az oroszok nem tartják tiszteletben a megállapodást - mondta kedd reggel Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az észak-atlanti szövetség külügyminisztereinek tanácskozása előtt.
Az ülés az úgynevezett NATO-Ukrajna Bizottság megbeszéléseivel kezdődik. A kijevi kormány képviselőivel videokapcsolaton keresztül beszélnek majd a NATO-szövetségesek az ukrán kabinet keddi beiktatása miatt. Stoltenberg közölte: a NATO azt várja Ukrajnától, hogy folytassa a reformokat, és a maga részéről mindent tegyen meg a minszki megállapodás megvalósításáért.
A norvég politikus közölte: a szövetség elítéli az ország nemzetközi határainak, szuverenitásának és területi egységének megsértését, továbbá mind politikai, mind gyakorlati értelemben támogatja a volt szovjet tagköztársaságot, amire jó példa, hogy ma hivatalosan is létrejönnek az ország átalakítását támogatni hivatott úgynevezett célalapok. Jens Stoltenberg felszólította Oroszországot és a kelet-ukrajnai fegyveres szakadárokat, hogy tartsák be a tűszünetet, Moszkvát pedig arra is, hogy vonja ki erőit Ukrajnából, és állítsa le a fegyveres szeparatisták támogatását.
A tanácskozáson a szövetségesek külügyminiszterei a szeptember eleji walesi csúcson született döntések megvalósítását is áttekintik. "Egy változó világban fenn kell tartanunk a NATO erejét. Ma is és holnap is" - emelte ki a főtitkár és kitért arra is, hogy a szövetség keleti végein a NATO már most is megerősítette állásait. A főtitkár beszélt arról is, hogy 2016-ra megalakul a szövetség új "Spearhead Force" elnevezésű, 4000 fős gyorsreagálású, 48 órán belül bármelyik tagállamban bevethető egysége, de addig is arra számít, hogy a szövetség tagállamai átmeneti jelleggel is ajánlanak fel olyan csapatokat, amelyek rövid időn belül mozgósíthatók.
Ezt követően első alkalommal ülnek majd össze Brüsszelben azoknak az országoknak a képviselői, akik részt kívánnak venni a január 1-jén induló új afganisztáni nemzetközi misszióban, amely elsősorban az afgán erők felkészítését, kiképzését, támogatását szolgálja majd. A külügyminiszterek várhatóan ma hozzák meg a hivatalos döntést arról, hogy az Afganisztánnal kötött megállapodások birtokában a jövő év első napján elindulhat a küldetés.
Forrás
MTI
