Tüzérségi tűz a donyecki repülőtér és Mariupol térségében
KIJEV. Egy ukrán katona meghalt az ország szakadárok kezén lévő keleti részében, ahol a kormányerők állítása szerint aknavetővel lövik őket a donyecki repülőtér és Mariupol stratégiai fontosságú kikötőváros közelében.
Egy katona meghalt, négy társa megsebesült - jelentette be szerdán Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökségének szóvivője.
A hadsereg közleménye szerint állásait 120 milliméteres aknavetővel lőtték szerdára virradóra Pitszkij, Opitne és Avgyijivka falvak térségében, nem messze a rommá lőtt donyecki repülőtértől, ahol hónapokon át elkeseredett harcok dúltak, mielőtt a létesítmény a lázadók kezére került volna.
A február 12-én Minszkben aláírt fegyverszüneti megállapodás értelmében a 100 milliméteresnél nagyobb kaliberű fegyvereket vissza kell vonni a frontvonaltól.
Lövéseket észleltek az Azovi-tenger partján fekvő, a konfliktusövezetben az utolsó kijevi ellenőrzés alatt lévő nagyváros, Mariupol közelében található Csermalik és Sirokine falvak térségében is.
A Mariupol térségében a kormányerők oldalán harcoló Azov önkéntes zászlóalj közlése szerint a szakadárok 120 milliméteres aknavetőket vetettek be a Mariupoltól 10 kilométerre fekvő Sirokinénél, ahol az utóbbi napokban nem szűnnek a harcok a kormányerők és a szakadárok között.
Mariupol bevétele fontos állomása lenne a tavaly márciusban Moszkva által bekebelezett dél-ukrajnai Krím félsziget és Oroszország közötti szárazföldi összeköttetés megteremtésének.
Petro Porosenko ukrán elnök a héten megerősítette, hogy ukrán részről a konfliktusövezetből kivonták a nehézfegyverek nagy részét.
Andrij Liszenko, az ukrán "terrorellenes" hadművelet parancsnokságának szóvivője az ukrán Ötös tévécsatornának nyilatkozva azt állította, hogy Donyeck megyében mintegy 12 ezer, az Oroszországi Föderációból érkezett zsoldos harcol a szakadárok oldalán. Vannak köztük olyanok is, akiket a helyiek közül toboroztak, olykor "erőszakkal" - tette hozzá.
Az amerikai védelmi minisztérium korábban ugyancsak azt közölte, hogy Oroszország mintegy 12 ezer katonával támogatja a kelet-ukrajnai szakadárokat.
Éhséglázadások fenyegetnek a szakadár területeken
A "testvéri" Oroszországhoz fordultak segítségért videofelvételen keresztül a szakadár megszállás alatt álló Donyeck megyei Torez lakói, akik a film tanúsága szerint éheznek: segélyt nem kapnak sem a szakadároktól, sem az úgynevezett orosz segélyszállítmányokból, pénzük pedig nincs, amiből élelmiszert vehetnének.
A felvételt - amelyet Donyeck megyei és más ukrajnai hírportálok a napokban egymás után tettek közzé - torezi aktivisták készítették. A videofelvételen egy magát hetvenévesnek mondó fejkendős néni beszél arról, hogy egyedül él, nincs senkije, élelmet senkitől sem kap. Szénre már nincs pénze, kartonpapírral fűt.
Rajta kívül még csaknem egy tucatnyi felháborodott nő beszél arról hogy a városba érkező élelmiszer-szállítmányokból a lakosoknak semmit sem adott Torez oroszbarát szakadár vezetése. "A polgármester azt mondta, hogy nincs szükségünk segélyre, mert termeltünk magunknak krumplit, van abból nekünk elég" - panaszkodott a felvételen az egyik nő. A megszólalók elmondják, hogy a piacok tele vannak áruval, de nekik nincs pénzük, hogy vásároljanak.
"Kérünk benneteket, a testvéri Oroszországban élő, irántunk nem közömbös embereket, ne engedjetek minket éhen halni. A Donyecki Népköztársaságban lévő Torez városából fordulunk hozzátok, mert erőnk már fogytában van" - olvasható az "Éhínség Torezben!!!" felirattal induló hétperces dokumentumfilmbe bevágott szövegben.
A városban főként a szegényebbek, az idős nyugdíjasok, és nagyon sok nő maradt, közülük sokan gyerekekkel. Súlyos élelmiszergondjaik nem most kezdődtek: tavaly novemberben éhséglázadásba kezdett nők egy csoportja a város polgármesteri hivatala előtt, majd nem sokkal ezután családanyák gyerekeikkel útlezárással követelték a nekik járó szociális segély kifizetését, hogy legyen miből enni adniuk a gyerekeknek. A hírügynökségi jelentések szerint a tiltakozók azonban csupán ígéreteket kaptak a szakadároktól, segítségre és pénzre továbbra is hiába várnak.
Január végén közölt cikket a Szevodnya című - kormánypárti - ukrán lap arról, hogy a toreziek hólét és esővizet gyűjtenek hordókba és a fürdőkádjukba. Vezetékes ivóvízellátás már akkor több mint egy hónapja nem volt a településen, sorban állni vízért a lajtos kocsiknál pedig félnek, nehogy tüzérségi támadás célpontjaivá váljanak. Éppen ezért kerülnek általában minden olyan helyet, ahol több ember tartózkodik egy csoportban, például buszmegállókban. Kijevi állítások szerint a februárban életbe léptetett tűzszünetig többször is előfordult, hogy szakadárok vízért sorban álló, vagy tömegközlekedési járműre váró civileket találtak el. Tavaly ősszel egy gyászmenetbe lőttek bele Mariupol közelében, heten haltak meg és 17-en sérültek meg.
Az éhezés nemcsak Torezt, hanem több más, szakadárok ellenőrizte települést is sújt. Kijevi hírforrások korábban már számoltak be éhező lakosokról Szverdlovszk, Sznyizsne, Szlovjanoszerbszk és Pervomajszk településekről is.
Közben a kelet-ukrajnai harcok övezetéből értesüléseket gyűjtő, a kijevi kormányhoz közel álló Információs ellenállás nevű szervezet szerdán arról adott hírt, hogy Debalcevében tömeges méreteket ölt a fosztogatás azóta, hogy az ukrán hadsereg a múlt hónap közepén kivonult onnan, és a szakadárok elfoglalták a várost. Dmitro Timcsuk, a szervezet koordinátora azt írta Facebook-oldalán, hogy nemcsak a szakadár fegyveresek, hanem a helyi lakosok is fosztogatják egymás házait.
A hadsereg közleménye szerint állásait 120 milliméteres aknavetővel lőtték szerdára virradóra Pitszkij, Opitne és Avgyijivka falvak térségében, nem messze a rommá lőtt donyecki repülőtértől, ahol hónapokon át elkeseredett harcok dúltak, mielőtt a létesítmény a lázadók kezére került volna.
A február 12-én Minszkben aláírt fegyverszüneti megállapodás értelmében a 100 milliméteresnél nagyobb kaliberű fegyvereket vissza kell vonni a frontvonaltól.
Lövéseket észleltek az Azovi-tenger partján fekvő, a konfliktusövezetben az utolsó kijevi ellenőrzés alatt lévő nagyváros, Mariupol közelében található Csermalik és Sirokine falvak térségében is.
A Mariupol térségében a kormányerők oldalán harcoló Azov önkéntes zászlóalj közlése szerint a szakadárok 120 milliméteres aknavetőket vetettek be a Mariupoltól 10 kilométerre fekvő Sirokinénél, ahol az utóbbi napokban nem szűnnek a harcok a kormányerők és a szakadárok között.
Mariupol bevétele fontos állomása lenne a tavaly márciusban Moszkva által bekebelezett dél-ukrajnai Krím félsziget és Oroszország közötti szárazföldi összeköttetés megteremtésének.
Petro Porosenko ukrán elnök a héten megerősítette, hogy ukrán részről a konfliktusövezetből kivonták a nehézfegyverek nagy részét.
Andrij Liszenko, az ukrán "terrorellenes" hadművelet parancsnokságának szóvivője az ukrán Ötös tévécsatornának nyilatkozva azt állította, hogy Donyeck megyében mintegy 12 ezer, az Oroszországi Föderációból érkezett zsoldos harcol a szakadárok oldalán. Vannak köztük olyanok is, akiket a helyiek közül toboroztak, olykor "erőszakkal" - tette hozzá.
Az amerikai védelmi minisztérium korábban ugyancsak azt közölte, hogy Oroszország mintegy 12 ezer katonával támogatja a kelet-ukrajnai szakadárokat.
Éhséglázadások fenyegetnek a szakadár területeken
A "testvéri" Oroszországhoz fordultak segítségért videofelvételen keresztül a szakadár megszállás alatt álló Donyeck megyei Torez lakói, akik a film tanúsága szerint éheznek: segélyt nem kapnak sem a szakadároktól, sem az úgynevezett orosz segélyszállítmányokból, pénzük pedig nincs, amiből élelmiszert vehetnének.
A felvételt - amelyet Donyeck megyei és más ukrajnai hírportálok a napokban egymás után tettek közzé - torezi aktivisták készítették. A videofelvételen egy magát hetvenévesnek mondó fejkendős néni beszél arról, hogy egyedül él, nincs senkije, élelmet senkitől sem kap. Szénre már nincs pénze, kartonpapírral fűt.
Rajta kívül még csaknem egy tucatnyi felháborodott nő beszél arról hogy a városba érkező élelmiszer-szállítmányokból a lakosoknak semmit sem adott Torez oroszbarát szakadár vezetése. "A polgármester azt mondta, hogy nincs szükségünk segélyre, mert termeltünk magunknak krumplit, van abból nekünk elég" - panaszkodott a felvételen az egyik nő. A megszólalók elmondják, hogy a piacok tele vannak áruval, de nekik nincs pénzük, hogy vásároljanak.
"Kérünk benneteket, a testvéri Oroszországban élő, irántunk nem közömbös embereket, ne engedjetek minket éhen halni. A Donyecki Népköztársaságban lévő Torez városából fordulunk hozzátok, mert erőnk már fogytában van" - olvasható az "Éhínség Torezben!!!" felirattal induló hétperces dokumentumfilmbe bevágott szövegben.
A városban főként a szegényebbek, az idős nyugdíjasok, és nagyon sok nő maradt, közülük sokan gyerekekkel. Súlyos élelmiszergondjaik nem most kezdődtek: tavaly novemberben éhséglázadásba kezdett nők egy csoportja a város polgármesteri hivatala előtt, majd nem sokkal ezután családanyák gyerekeikkel útlezárással követelték a nekik járó szociális segély kifizetését, hogy legyen miből enni adniuk a gyerekeknek. A hírügynökségi jelentések szerint a tiltakozók azonban csupán ígéreteket kaptak a szakadároktól, segítségre és pénzre továbbra is hiába várnak.
Január végén közölt cikket a Szevodnya című - kormánypárti - ukrán lap arról, hogy a toreziek hólét és esővizet gyűjtenek hordókba és a fürdőkádjukba. Vezetékes ivóvízellátás már akkor több mint egy hónapja nem volt a településen, sorban állni vízért a lajtos kocsiknál pedig félnek, nehogy tüzérségi támadás célpontjaivá váljanak. Éppen ezért kerülnek általában minden olyan helyet, ahol több ember tartózkodik egy csoportban, például buszmegállókban. Kijevi állítások szerint a februárban életbe léptetett tűzszünetig többször is előfordult, hogy szakadárok vízért sorban álló, vagy tömegközlekedési járműre váró civileket találtak el. Tavaly ősszel egy gyászmenetbe lőttek bele Mariupol közelében, heten haltak meg és 17-en sérültek meg.
Az éhezés nemcsak Torezt, hanem több más, szakadárok ellenőrizte települést is sújt. Kijevi hírforrások korábban már számoltak be éhező lakosokról Szverdlovszk, Sznyizsne, Szlovjanoszerbszk és Pervomajszk településekről is.
Közben a kelet-ukrajnai harcok övezetéből értesüléseket gyűjtő, a kijevi kormányhoz közel álló Információs ellenállás nevű szervezet szerdán arról adott hírt, hogy Debalcevében tömeges méreteket ölt a fosztogatás azóta, hogy az ukrán hadsereg a múlt hónap közepén kivonult onnan, és a szakadárok elfoglalták a várost. Dmitro Timcsuk, a szervezet koordinátora azt írta Facebook-oldalán, hogy nemcsak a szakadár fegyveresek, hanem a helyi lakosok is fosztogatják egymás házait.
Forrás
MTI
