Tusványos - Potápi: a szabadegyetem alapozta meg a nemzetpolitika eredményeit

Kifejtette: a státustörvénytől a külhoni magyarok oktatási-nevelési támogatásáig, a kettős állampolgárságtól az új alaptörvény megfogalmazásáig sok olyan gondolat született a Kárpát-medencei nemzetpolitikai táborokban és köztük elsősorban Tusványoson, amelyek utat mutattak a politika számára az építkezésben.

Úgy vélte: a 16-17. századhoz hasonlóan ma ismét olyan történelmi helyzetben van a területileg széttagolt magyarság, amikor újra kell fogalmaznia önmagát, és olyan támpontokat kell keresnie, amelyek alapot teremthetnek a következő évszázadok építkezésére. Mint mondta, erre ad lehetőséget a Tusványos.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az idén 25 éves Tusványos egyik alapítója a mostani korszakhatár útkereséséről szólva rámutatott: a stabilitás és instabilitás erőinek küzdelmében Magyarország a stabilitás pártján áll. Ukrajnában háború zajlik, a civilizált világ brutális terrorizmus-sorozattal és ezzel összefüggésben valóságos népvándorlással szembesül - vázolta.

Németh Zsolt szerint a most kialakuló új geopolitikai helyzetben Magyarország Európa külső stabilitását NATO-elkötelezettségével, egy európai védelmi unió és energiaunió szorgalmazásával, egy közös európai migrációs és menekültpolitika megteremtésében való részvétellel támogatja.

Másfelől úgy vélte, Európa belső stabilitását a déli államok "vörösödése" (itt a görög Sziriza, a spanyol Podemos párt erősödésére utalt), illetve az északi országok "barnulása", vagyis az idegengyűlölet terjedése fenyegeti. Ebben a helyzetben Közép-Európára hárul a feladat, hogy megújítsa az európai együttélési modellt - mondta Németh Zsolt.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke, Tusványos másik alapítója azt ígérte: a szabadegyetemen idén is folytatódik az a műhelymunka, amely válaszokat keres a magyar nemzetpolitika kihívásaira, hiszen Tusványos "több mint fesztivál", és immár ugyanúgy fogalommá vált, mint a Barcelona futballklub a katalán nemzet számára.

Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, a Tusványos politikai programjának koordinátora megjegyezte: a táborban azért nem kerülhet sor idén az erdélyi magyar pártvezetők pódiumvitájára, mert Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke elhárította a meghívást, és így a Magyar Polgári Párt (MPP) vezetőjét meg sem keresték. Hozzátette: a székelyföldi prefektusok (a bukaresti kormány helyi képviselői) sem kívántak élni a lehetőséggel, hogy kifejtsék, miért zavarják őket a magyar jelképek, de a bukaresti külügyminisztérium vagy korrupcióellenes ügyészség vezetői sem vállalták a tusványosi szereplést.

A szabadegyetem épp ezért nagyra értékeli azoknak a román értelmiségieknek, erdélyi "autonomistáknak" a kiállását, akik idén is eljöttek a táborba - hangoztatta.

A nyitó fórumot követően Balázs-Hegedűs József plébános megáldotta a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) résztvevőit.

A nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseiről rendeztek kerekasztalt

A központi államhatalom szinte mindenütt akadályozni próbálja az ország területén élő más nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseit, legyen szó autonómiáról vagy függetlenségről és gyakran éppen ezzel provokálja ki radikalizálódásukat - állították egybehangzóan szerdán a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen rendezett nemzetközi kerekasztal résztvevői.

A csaknem háromórás beszélgetésen a katalán, dél-tiroli, sziléziai, breton közösség autonómia-küzdelmének tapasztalatait, valamint az önrendelkezésért küzdő pártok szövetségének, az Európai Szabad Szövetségnek (EFA) a munkáját ismertették az előadók.

A moderátori szerepkört vállaló Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke kijelentette: az erdélyi magyarság Románia területi egységét elismerve igényel autonómiát, de Bukarest következetesen elutasítja a dialógust erről a témáról. Az EMNP elnöke úgy vélte: a stabilitást veszélyezteti az olyan állam, amely nem hajlandó tárgyalni nagyobb szabadságot követelő nemzeti közösségeivel.

Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke elmondta: a kifáradás jeleit mutató erdélyi magyar autonómiamozgalomnak szüksége van az európai sorstársak és külföldi szakértők bátorítására, arra a meggyőződésre, hogy kitartó munkával és közösségi összefogással elérhető az önrendelkezés.

Cristian Kollmann, a Szabadságot a dél-tiroliaknak politikai mozgalom sajtófelelőse arról beszélt, hogy a sokak által modellnek tartott dél-tiroli autonómia nemzetközi nyomásra jött létre, de Olaszország sem adta fel asszimilációs politikáját, amelyet a 70-es évek óta már nem erőszakkal, hanem a Dél-tiroli Néppárt vezetőinek "megvásárlásával" próbál elérni.

Tomasz Jarecki, a Szilézia Autonómiájáért Mozgalom tagja elmondta, a hol német, hol cseh, hol lengyel fennhatóság alá tartozó felső-sziléziai közösség a nyelvvesztés és teljes megsemmisülés előtti utolsó pillanatban talált magára az utóbbi évtizedekben: identitásához való ragaszkodását pedig az is jelzi, hogy míg az ezredfordulón 80 ezren, a 2012-es népszámláláson már 800 ezren vallották magukat sziléziaiaknak.

Marc Gafarot I Monjó, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetője azt hangsúlyozta: a nemzeti közösségeknek nem szabad abba a hibába esniük, hogy előbbre valónak tartsák jobb- vagy baloldali meggyőződésüket nemzeti identitásuknál. A politikus rámutatott: az önrendelkezésért küzdő népeknek szolidárisaknak kell lenniük egymással, hogy segítsék egymást szabadságuk kivívásában.

A skót pólóban és katalán kalappal érkező flamand Günther Dauwen, a EFA főtitkára is az önrendelkezés ügye körüli európai szolidaritás fontosságát hangsúlyozta. Rámutatott: a közös értékek védelmezőjeként megálmodott Európai Uniót ma már kizárólag a gazdasági fejlődés érdekli és kompetenciahiányra hivatkozva nem hajlandó foglalkozni az elnyomott nemzeti közösségekkel.
 

Az EFA nem akarja, hogy ötven millió ember másodrangú polgár legyen Európában, hogy a bankok és piac működtesse az uniót. Európának meg kell védenie az állam nélküli kisebbségeket, figyelnie kell a nemzeti közösségek, a régiók igényeire - hangoztatta az 1981-ben alapított, 45 önrendelkezésért küzdő pártot tömörítő szövetség főtitkára.