Tusk: az Európai Unió elítéli az ukrajnai orosz agressziót

Sajtótájékoztatóján Tusk azt közölte, hogy az előző nap öt ukrán katona vesztette életét a Donyec-medencében, és ez ismételten rávilágít "az ukrajnai orosz agresszió tragikus következményeire". Hozzátette: a partnerországokban a befagyott és az aktív fegyveres konfliktusok "komoly nehézségeket okoznak, és akadályozzák a fejlődést", valamint aláhúzta, az EU támogatja ezen országok területi egységét, függetlenségét és szuverenitását.

Kiemelte: "lépésről lépésre egyesítik Európát" az Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Georgiával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával való partnerséggel, amely jelentősen javítja a felek állampolgárai és vállalkozásai közötti kapcsolatokat. Tusk azon véleményének adott hangot, hogy ezen országoknak szuverén joga megválasztani, hogy milyen célokat kívánnak követni az uniós kapcsolataikban, és mint mondta, "minden lehetőség nyitva áll" Ukrajna, Georgia és Moldova előtt.   

Elmondta, ő maga szerette volna, ha "ambiciózusabb" a találkozón elfogadott zárónyilatkozat nyelvezete, azonban a legfontosabb aláírók egysége volt.   

Az Európai Tanács elnöke leszögezte: az együttműködés nem Moszkva ellen irányul, ez "nem geopolitikai szépségverseny az EU és Oroszország között", hanem "szuverén országok közötti, politikai, gazdasági és katonai fenyegetések vagy kényszerítés nélküli" partnerség. Mindazonáltal hozzátette: élete első felét a "szovjet blokkban" töltötte, a másodikat pedig a "szabad világban", és "ha ez mégis szépségverseny lenne, akkor nem habozna a másodikat választani".   

Juncker szerint a keleti partnerség az életszínvonal növeléséről szól

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke úgy vélekedett, hogy a keleti partnerség elsősorban a "társadalmaink közelebb hozásáról" és az életszínvonal növeléséről szól, ugyanakkor megismételte korábbi kijelentését: a mai "nem bővítési vagy csatlakozási csúcstalálkozó" volt. A brüsszeli testület vezetője emellett komoly eredménynek nevezte az Örményországgal kötött, hamarosan aláírásra kerülő átfogó partnerségi megállapodást.   

A sajtóértekezleten Jüri Ratas, az EU soros elnökségét betöltő Észtország kormányfője azt hangoztatta, hogy az erős és stabil szomszédság az Európai Uniót is erősebbé és stabilabbá teszi.

Szakértői értékelések szerint az elfogadott zárónyilatkozat legfontosabb része az, melyben a felek "elismerik" az érintett országok, Ukrajna, Moldova és Georgia "európai választását és európai törekvéseit", az uniós csatlakozás lehetőségére azonban nem tértek ki.   

A szövegben említés szintjén sem szerepel az ukrajnai konfliktus vagy Oroszország, az aláírók mindössze újabb erőfeszítéseket sürgettek a térségbeli konfliktusok rendezésére.  

A közel 20 oldalas dokumentumba magyar javaslatra, az ukrán oktatási törvényre célozva belefoglaltak egy olyan szövegrészt is, miszerint az aláíróknak tiszteletben kell tartaniuk a nemzeti kisebbségek már meglévő jogait, nem különböztethetik meg hátrányosan a kisebbségek tagjait, a vonatkozó reformok során pedig teljes mértékben figyelembe kell venniük az Európa Tanács testületeinek szakvéleményét.

Merkel: Németország számára fontos, hogy az EU tovább fejlődjön

Németország számára fontos az Európai Unió jövője, ezért kormánya továbbra is elkötelezett az Európai Unió törekvései mellett - jelentette ki újságírók előtt Angela Merkel német kancellár az az uniós és a keleti partnerségi országok vezetőinek pénteki brüsszeli csúcstalálkozóját követően pénteken.

Angela Merkel aláhúzta, a hivatalban lévő német kormány teljesíti Németország összes európai kötelezettségét. "Folytatjuk a szükséges konzultációkat a parlamenttel annak érdekében, hogy Berlin továbbra is képes legyen a szükséges döntések meghozatalára" - fogalmazott.   

A Merkel-kormány az új összetételű Bundestag megalakulása óta ügyvezetőként van hivatalban. A nemzetközi színtéren Németország magától értetődően képviselteti magát a miniszteri találkozókon és a csúcsértekezleteken és fenntartás nélkül részt vesz a döntéshozatali folyamatban.   

A szeptemberben tartott németországi választásokat követően vasárnap kudarcba fulladtak az egyeztetések a CDU/CSU jobbközép pártszövetség, a liberális FDP és a Zöldek első közös kormányának megalakításáról, mert az FDP kivonult a tárgyalásokról.   

Az uniós tagországok vezetői közült többen korábban aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a stabil kormány nélküli Németország esetleges ingataggá válása nehezítheti a közös európai politika jövőjét.

Tusk: tíz napon belül előrehaladásra van szükség a decemberi továbblépéshez

Tíz napon belül jelentős előrelépésre van szükség az Egyesült Királyság uniós kiválásának mindhárom főbb kérdésében ahhoz, hogy a bennmaradó tagállamok jóváhagyják a tárgyalások második szakaszának megkezdését - figyelmeztetett Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pénteken, miután Theresa May brit kormányfővel egyeztetett Brüsszelben.   

Lehetséges elegendő előrehaladást elérni a december 14-15-i EU-csúcsig, de mindenesetre "komoly kihívást" jelent - írta a tanács elnöke a Twitteren.   

Eközben May rövid sajtóértekezletet tartott, amelynek során "rendkívül pozitívnak" nevezte a Tuskkal folytatott kétoldalú megbeszélését, és úgy vélekedett, hogy történt előrelépés, azonban elismerte, "még vannak megoldásra váró kérdések". Hozzátette, mindkét fél őszintén szeretne előrelépni és megkezdeni a jövőbeli kapcsolatrendszerrel szóló egyeztetéseket.   

May korábban kitért azon kérdések elől, hogy kormánya hajlandó-e megemelni az EU-val szemben fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségek rendezésére szánt összeget, ami szakértők szerint kulcsfontosságú lenne a továbblépéshez, és ezúttal is mindössze annyit mondott, hogy a szigetország "eleget fog tenni a kötelezettségeinek".   

A brit miniszterelnök Angela Merkel német kancellárral is beszélt, a találkozót a londoni kormányfői hivatal "nagyon konstruktívnak" minősítette. A kétoldalú egyeztetésekre az uniós és a keleti partnerségi országok vezetőinek pénteki csúcstalálkozója után került sor.   

A kiválási tárgyalások következő fordulójának időpontjáról még nem született megállapodás a felek között, márpedig fogytán az idő, ugyanis a bennmaradó huszonhét tagállam vezetői a december 14-15-i csúcstalálkozójukon fognak dönteni arról, szerintük történt-e már elegendő előrehaladás ahhoz, hogy tovább lehessen lépni a második egyeztetési szakaszra, a jövőbeli kapcsolatok kérdéseire.