Turcsinov: alacsony volt a tényleges részvétel a szakadár referendumokon
A kijevi parlamentben, a szokásos frakciók közötti egyeztetésen elhangzott szavai szerint Luhanszk megye számos településén nem is tartották meg az "úgynevezett népszavazást".
Turcsinov állítását alátámasztani látszik a mariupoli 0629.com.ua hírportál számítása, amely szerint a Donyeck megye déli részén lévő Mariupolban "fizikailag" legfeljebb a választók négy százaléka szavazhatott. A portál jelentése szerint ebben a városban a választásokon általában 216 szavazókört nyitnak, vasárnap viszont csupán négy működött. "Ennek köszönhetően alakultak ki a látványos hosszú sorok a szavazóhelyiségek előtt" - jegyezte meg a portál.
Az Azovi-tenger partján fekvő városban mintegy 345 ezer választópolgár él. A portál szerint még a legnagyobb befogadóképességű szavazókörben is legfeljebb 2,5 ezren tudnak szavazni. Eszerint még ha felgyorsított tempóban is fogadták a referendumon résztvevőket, a négy szavazókörben összesen 15 ezernél több választó fizikailag nem lehetett képes leadni szavazatát reggel nyolc és este nyolc óra között, ameddig a szeparatisták közlése szerint szavazások tartottak a városban. Ezzel szemben viszont a vasárnap délután négy órakor az oroszbarát szakadárok azt közölték, hogy már 25 százaléknyian leadták a szavazatukat a referendumon, ami megközelítőleg 85 ezer főt jelentett volna.
Vasárnap a két kelet-ukrajnai megyében az oroszbarát szakadárok népszavazást szerveztek a régió önállóságáról. A szakadárok adatai szerint Donyeck megyében a választók 89 százaléka, Luhanszkban pedig 94-98 százaléka fejezte ki támogatását.
A szavazólapokon az a kérdés állt, hogy "Támogatja-e Ön a donyecki (illetve luhanszki) népköztársaság állami önállóságát?"
A kérdés megfigyelők szerint nem egyértelmű, az ukrán és az orosz médiában megkérdezett választók nyilatkozataiból az tűnt ki, hogy a résztvevők közül sokan nem is értették pontosan, mire adják a szavazatukat: a megye függetlenségére, elszakadására Ukrajnától, vagy az országon belül maradására, de nagyobb önrendelkezéssel, autonómiával, vagy Ukrajna szövetségi állammá alakulására.
Közben Roman Ljahin, a donyecki szakadárok választási bizottságának elnöke kijelentette hétfőn, hogy nem fogják megrendezni a népszavazás következő lépcsőjét a kelet-ukrajnai megyében. Szavai szerint a következő hét végén nem lesz referendum Donyeck megye Oroszországhoz csatlakozásáról, sem a Luhanszk megyével való egyesüléséről.
Hozzátette, hogy a megye állami önállóságáról vásárnap tartott népszavazás eredményét helyi idő szerint várhatóan délután három óra után hozzák nyilvánosságra.
A Kreml tisztelettel viszonyul a kelet-ukrajnai lakosok akaratnyilvánításához
Oroszország tisztelettel viszonyul a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megye lakosainak akaratnyilvánításához, és arra számít, hogy ezután civilizált párbeszéd kezdődik a kijevi hatóság képviselőivel - közölte a Kreml sajtószolgálata, a két megyében előző nap megtartott "népszavazás" eredményére reagálva.
Az orosz elnöki hivatal közleményében kiemelte a voksoláson megjelentek nagy számát. "Oroszországban figyelmesen követték a referendum előkészületeit és azok lebonyolítását Donyeck és Luhanszk megyékben. Megjegyezzük a lakosság magas részvételi arányát a szavazás meghiúsítására tett próbálkozások ellenére" - írták a Kremlben.
Moszkva egyúttal elítélte azt, hogy (a kijevi hatóságok) erőt alkalmaztak Kelet-Ukrajnában a referendumok megakadályozása érdekében, a "nehézfegyverek alkalmazását a békés állampolgárokkal szemben, amely áldozatokat követelt".
Az orosz elnöki hivatal közleményében kiemelték, hogy Moszkva üdvözöl mindenfajta közvetítést, beleértve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetét (EBESZ) is, hogy létrejöjjön egy ilyen dialógus.
Időközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy nincs távlata az ukrán válság rendezését szolgáló négyoldalú tárgyalásoknak. Az orosz diplomácia vezetője ugandai kollégájával folytatott moszkvai tárgyalásait követően nyilatkozott.
Lavrov ugyanakkor azt hangoztatta, hogy az EBESZ soros elnökének javaslatai alapján kell megteremteni az ukrán nemzeti párbeszédet. Hozzátette, nem biztos abban, hogy ez hamarosan sikerülhet.
Didier Burkhalter svájci külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke a múlt szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt és bejelentette, hogy javaslatokat dolgoztak ki az ukrán válság rendezési menetrendjére. Ezek a fegyverszünetre, a feszültség továbbterjedésének megakadályozására, a párbeszéd megteremtésére és a választások megtartására vonatkoznak.
A javaslatokat az EBESZ a múlt héten átadta az április 17-én tartott genfi tárgyalás résztvevőinek: Ukrajnának, Oroszországnak, az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak.
