Tüntetők rohamozták meg a luhanszki megyeházát

Az Osztrov hírportál információi szerint előzőleg az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) helyi részlegének szakadárok által megszállt épületénél mintegy kétezren gyűltek össze demonstrációra. A tüntetők az épülettől a megyei adminisztráció elé vonultak, ahol néhányan közülük betörték a hivatal ablakait, és behatoltak az épületbe.

A szakadárok korábban ultimátumot intéztek a vezetéshez, egyebek között amnesztiát követeltek bebörtönzött társaiknak, állami státust az orosz nyelvnek és referendum megtartását a megye státusáról. Ultimátumuk helyi idő szerint délután 14.00-kor lejárt, ezért vonultak a tüntetők a megyeháza elé.

A tüntetőkkel tárgyalásokat kezdett Szerhij Oszipov ezredes, a hivatali épületet védő rendvédelmiek parancsnoka, de egyelőre nem jutottak semmilyen egyezségre. A szeparatisták követelték, hogy a belügyi egység tagjai adják át nekik a fegyvereiket, amire a parancsnok határozott nemet mondott. Kompromisszumként javasolta, hogy engedjék visszatérni egységét a laktanyájukba, amit viszont a szeparatisták utasítottak el.

Vasárnap Donyeck megye után Luhanszkban is kikiáltották a "népköztársaságot" azok a szakadárok, akik április 6-a óta megszállva tartják az SZBU helyi részlegének épületét.

Fegyveres szakadárok bekerítették a luhanszki belügyi parancsnokság épületét

Oroszbarát tüntetők és fegyveres szakadárok bekerítették kedden a kelet-ukrajnai Luhanszkban a belügyminisztérium megyei főparancsnokságának épületét. Helyszíni jelentések szerint mintegy két-háromezer tüntető, köztük körülbelül harminc símaszkot viselő fegyveres vette körül az épületet. Bent a rendvédelmiek elbarikádozták magukat. A helyszínen lövések hangjait is lehetett hallani.

A nap folyamán a tüntetők elfoglalták a megyei adminisztráció, az ügyészség és a televízió épületeit. A szeparatisták Luhanszkban április 6-a óta tartják megszállva az ukrán biztonsági szolgálat helyi részlegének épületét.

Kijev: kidolgozták az EBESZ-megfigyelők kiszabadításának tervét

Ukrajna részletes tervet dolgozott ki a Donyeck megyében szakadárok által foglyul ejtett külföldi katonai megfigyelők kiszabadítására az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) közösen - közölte kedden Kijevben Danil Lubkivszkij külügyminiszter-helyettes.

A terv részleteiről Lubkivszkij csak annyit árult el, hogy nem veszélyeztetik ártatlan emberek életét, ez ugyanis szavai szerint a kormány alapvető elve minden kelet-ukrajnai terrorakciót érintően. Kifejezte reményét, hogy az EBESZ-megfigyelők hamarosan visszanyerik szabadságukat. Sajtótájékoztatóján a tisztségviselő üdvözölte az Oroszország ellen hozott újabb európai uniós és amerikai szankciókat. Kijelentette, hogy Ukrajna kész visszaverni az orosz csapatokat, ha átlépik határát. Hozzátette ugyanakkor, reméli, hogy erre nem lesz szükség, és sikerül békés úton rendezni a konfliktust. Az EBESZ megfigyelőit fogságba ejtő szlovjanszki szakadárokkal kapcsolatosan kijelentette, hogy a túszejtőknek nincsenek saját politikai szándékaik, orosz titkos ügynökök utasításait hajtják végre.

Fegyveres szakadárok múlt pénteken állították meg az EBESZ-tagállamok hét katonai megfigyelőjét szállító buszt a Donyeck megye északi részén lévő Szlovjanszkban, s az ukrán fegyveres erők velük utazó öt tagjával, valamint a buszsofőrrel együtt foglyul ejtették őket. nemzetközi megfigyelők közül egyet cukorbetegsége miatt idő közben elengedtek. Múlt vasárnap sajtótájékoztatót rendeztek a megfigyelők részvételével, hogy bemutassák, jól vannak és sértetlenek az EBESZ munkatársai. A foglyul ejtett ukránok hollétéről és egészségi állapotáról viszont azóta sem közöltek semmit.

Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) értesülései alapján szakadár fegyveresek összesen mintegy negyven embert tartanak fogva Szlovjanszkban.

Juscsenko széles körű szankciókat sürget Moszkvával szemben

A széles körű gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi szankciók volnának igazán hatékonyak Moszkvával szemben, ezek gyorsan, pár hónapon belül elérnék a kívánt hatást az ukrajnai konfliktus enyhítése terén - közölte kedden Brüsszelben Viktor Juscsenko egykori Nyugat-barát ukrán államfő.

Az ukrán politikus arra az álláspontra helyezkedett, hogy vezetők egy-egy csoportjának szankciós listára tétele, vagyonuk befagyasztása és beutazási tilalom elrendelése aligha oldja meg a válságot. Mint mondta: a Kreml a saját népe reakciójától tart a leginkább, a széles körű gazdasági szankciók hatásai pedig hamar a vezetés ellen fordítanák az orosz közvéleményt.

Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy mint az országot öt éven át vezető politikus, milyen mértékben tartja magát felelősnek Ukrajna jelenlegi helyzetéért, a volt elnök hosszasan sorolni kezdte elnökségének eredményeit, hogy akkor Ukrajna Európa leggyorsabban fejlődő gazdasága volt, a befektetések megsokszorozódtak, a nyugdíjminimum pedig a tízszeresére emelkedett, valamint külön kiemelte, hogy akkor mind Nyugat-, mind Kelet-Ukrajna lakói maradéktalan szólásszabadságot évezhettek, és két olyan parlamenti választást is tartottak, amelyet nyugati megfigyelők is tisztának és szabadnak minősítettek.
Ukrajna problémáinak gyökerét az egykori elnök a gyenge belső integrációban, az államiság és a nemzeti hagyományok megszilárdulatlanságában látja. "Keleten évszázadokon át az emlékezetünket, a történelmünket, a hőseinket, a kultúránkat, a nyelvünket és a hagyományainkat is elvette az az állam, amely gyarmatosította Ukrajnát" - húzta alá Viktor Juscsenko.

A volt elnök azt is sietett leszögezni, az ukrajnai konfliktusnak nincs etnikai színezete, cinizmusnak nevezte, hogy bárki azzal vádolja Ukrajnát, hogy elnyomta az orosz kisebbséget. Juscsenko szerint a Krímben csak egy olyan iskola volt, ahol ukránul folyt a tanítás, a többi orosz nyelvű volt, nem volt ukrán nyelvű könyvtár, sem színház és újságok sem. Ez a konfliktus kívülről érkezett - nyomatékosította az egykori államfő.

Viktor Juscsenko úgy fogalmazott, hogy Ukrajna pontosan ugyanazon okból veszít területéből, amiért ugyanez történt Grúziával, Moldovával, Azerbajdzsánnal is: mert Moszkva a birodalmi terjeszkedés politikáját követi. A volt államfő, Viktor Janukovics közvetlen előde szerint akkor van ok a derűlátásra, ha Európa képes egységesen fellépni és szolidaritást mutatni Ukrajnával. A volt ukrán elnök egyúttal figyelmeztetett is: mind Keleten, mind Nyugaton vannak, akik ki akarják használni Ukrajna gyenge belső kohézióját, és manipulálni akarják az embereket.

Juscsenko arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajnán belül és kívül is vannak olyan erők, akik az ország destabilizációjában érdekeltek, és azt akarják elérni, hogy ne lehessen az ország egészében megtartani a május 25-re kiírt választást. Ha sikerrel járnak, nem lehet majd legitimnek tekinteni a választás eredményét. Erre megy ki a dolog - húzta alá Viktor Juscsenko, aki 2005 és 2010 között, Ukrajna elnökeként országa Nyugat felé közeledését szorgalmazta. A politikus emlékeztetett: novemberben az emberek nem magasabb béreket, olcsóbb tejet vagy szociális helyzetük javítását követelve vonultak Kijev központi terére, a Majdanra, hanem egyetlen céljuk az volt, hogy visszatérítsék Ukrajnát az európai útra.

Az EU közölte a feketelistára tett személyek nevét

Az Európai Unió nyilvánosságra hozta kedden annak az újabb 15 személynek a nevét, akik ellen szankciókat - vízumtilalmat, illetve bankszámlazárlatot - vezetett be, az ukrajnai válságba való orosz beavatkozás miatt.

A bővített feketelistára ezúttal tíz orosz állampolgár és a délkelet-ukrajnai szeparatisták öt vezetője került fel. A döntéssel 48-ra nőtt azoknak a személyeknek a száma, akik ellen az EU szankciókat vezetett be. A büntetőintézkedések újabb köre ezúttal nem érint üzletembereket. Az EU-tagállamok uniós nagykövetei hétfőn döntöttek a szankciós lista kibővítéséről, az erről szóló rendelet pedig kedden jelent meg az EU hivatalos közlönyében.

Az unió vagyonbefagyasztással és utazási tilalommal sújtja Dmitrij Kozak orosz miniszterelnök-helyettest, Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnököt, Igor Szergunt, a katonai hírszerzés (GRU) főnökét, Oleg Belavencevet, az orosz elnök krími képviselőjét, Oleg Szavelcev Krím-ügyi minisztert, Szergej Menyajlót, Szevasztopol kormányzóját, Ljudmila Sevcovát és Szergej Nyeverovot, az orosz parlament alsóházának alelnökeit, Olga Kovityigyi szenátort és Igor Sztrelkovot, a GRU munkatársát.

A délkelet-ukrajnai személyek közül Herman Prokopjev és Valerij Bolotov szeparatista mozgalmi vezető, Andrij Purgin, a "donyecki népi köztársaság" vezetője, valamint Denisz Pusilin és Szerhij Ciplakov, Purgin két munkatársa került rá a feketelistára.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciós listája közötti jelentős különbség, hogy az európaiak nem vettek célba nagybankokat, energetikai, illetve más - részben Vlagyimir Putyin orosz elnök személyéhez áttételesen kötődő - ipari nagyvállalatokat, vállalati vezetőket.

Az EU az úgynevezett háromlépcsős reagálás politikáját hirdette meg márciusban. Először lemondtak különböző tanácskozásokat az oroszokkal, majd - a második lépcsőt több alszakaszra bontva - fokozatosan egyre több személlyel szemben rendeltek el beutazási tilalmat, illetve fagyasztották be az érintettek Európában elérhető javait. A harmadik lépcsőt jelentené az átfogó gazdasági büntető intézkedések sorozata, de az unió erre mindmáig nem szánta rá magát, abban bízva, hogy az oroszok felismerik a feszültség enyhítésének szükségességét.

Brüsszelben hivatalos közlések szerint még mindig készül a lehetséges szankciós lépések "hatástanulmánya", amely azt is figyelembe venné, milyen következménnyel járhatnának az esetleges orosz ellenlépések.

frissítve 19:23