Tumultus van Rompuy "gyóntatószékénél"
BRÜSSZEL. Az uniós országok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács elnöke csütörtök délelőtt megkezdte kétoldalú megbeszéléseit az este kezdődő EU-csúcstalálkozóra érkező tagállami vezetőkkel az unió 2014 és 2020 közötti keretköltségvetéséről.
A német média által "gyóntatószéki beszélgetéseknek" elnevezett bilaterális találkozókon Van Rompuy azt kívánja feltérképezni, mennyi rugalmasság várható az egyes országoktól, nyílik-e esély kompromisszumos megállapodásra. Az alapvető megosztottság a nettó befizetők és a nettó kedvezményezettek között van: az előbbiek, mivel kevesebbet kapnak vissza a közös büdzséből, mint amennyit abba beadnak, a válságra hivatkozva vissza akarják fogni a kiadásokat.
Különösen mélyek az ellentétek a kohéziós (felzárkóztatási), valamint a mezőgazdasági támogatási források jövőjét illetően. A kohéziós alappal kapcsolatban az egyik kiemelt politikai probléma Magyarországot érinti: a jelenlegi tervezet szerint az ország közel harminc százalékkal kevesebb pénzhez juthat ezen a jogcímen 2014 és 2020 között, mint a mostani hétéves ciklusban.
Az uniós büdzsé jellegzetessége, hogy az mindig nullszaldós: a tervezett kiadásoknak megfelelő fedezet a tagállami költségvetések mintegy egy százalékából jön össze.
A 2014 és 2020 közötti hétéves ciklusra az Európai Bizottság - az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye - ezermilliárd euró fölötti keretet javasolt, de a nettó befizetők követelésére ez az újabb tervezetekben 900 és ezer milliárd közé süllyedt. A briteknek - eddigi nyilatkozataik alapján - ez sem kielégítő, ők 900 milliárd alá akarnak menni.
A "gyóntatószékre" tett újságírói utalás mindenképpen pontatlan, hiszen a találkozókon ott van José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. Rajtuk kívül mind Van Rompuynek, mind Barrosónak, mind pedig a tagország vezetőjének egy-egy munkatársa lehet jelen.
Összesen 28 ilyen megbeszélést tartanak, hiszen a 27 mostani tagország mellett a minden bizonnyal jövő nyáron EU-taggá váló Horvátországgal is számolni kell az új középtávú pénzügyi keret kialakításakor. Az Európai Tanács elnöke a brit miniszterelnököt, David Cameront fogadta először.
A "gyóntatószék" utolsó látogatója - már jócskán az esti órákban - Werner Faymann osztrák kancellár lesz. Közvetlenül előtte kerül sorra Francois Hollande francia köztársasági elnök, majd Angela Merkel német kancellár. Õk ketten előzőleg külön kétoldalú megbeszélést is folytatnak egymással.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a menetrend szerint negyed hatkor találkozik az uniós vezetőkkel. Herman Van Rompuy ezeknek a kétoldalú konzultációknak a figyelembe vételével teszi majd meg áthidaló javaslatát az este kezdődő plenáris ülésen.
A kohéziós (felzárkóztatási) politika fenntartása mellett érveltek magyar európai parlamenti képviselők az EP strasbourgi plenáris ülésén, a középtávú uniós keretköltségvetésről csütörtök este kezdődő EU-csúcstalálkozóra tekintettel.
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az unió elmaradott térségeinek felzárkóztatását szolgáló regionális fejlesztési alapok a közösségi szolidaritás megtestesítői, és egyben a válság elleni küzdelem legfőbb eszközei.
"A regionális politika nem segélyezési, hanem befektetési politika, mely hatékonyan tud hozzájárulni az unió új növekedési stratégiájának, az Európa 2020-nak a megvalósításához" - hangsúlyozta. Emlékeztetett rá, hogy az Európa 2020 stratégia keretében az unió rendkívül ambiciózus célokat fogalmazott meg, "azonban a növekedés, a munkahelyteremtés, a válságból való kilábalás nem lehetséges a szükséges költségvetési háttér biztosítása nélkül".
Herczog Edit szocialista EP-képviselő szerint "Európa gazdasági és politikai hatalmának további növelése érdekében nélkülözhetetlen egy olyan költségvetés támogatása, mely elősegíti a különböző tagállamok és generációk közötti szolidaritást, miközben tovább növeli a versenyképességet". Herczog szerint az egységes Európa fenntartásához a következő hétéves költségvetés egyes fejezetei között a tervezett megszorításokat arányosan kell elosztani.
"Tehát a büdzsét ne egyes fejezetek rovására szűkítsék, hanem minden költségvetési fejezet biztosítsa a benne leírt célok, vállalások elérését. Az új költségvetés nem kérdőjelezheti meg az európai szociális modellt, és ezért biztosítania kell a kohéziós országok akár az eddigieknél hatékonyabb felzárkóztatását is" - mondta az MSZP EP-képviselője.
Különösen mélyek az ellentétek a kohéziós (felzárkóztatási), valamint a mezőgazdasági támogatási források jövőjét illetően. A kohéziós alappal kapcsolatban az egyik kiemelt politikai probléma Magyarországot érinti: a jelenlegi tervezet szerint az ország közel harminc százalékkal kevesebb pénzhez juthat ezen a jogcímen 2014 és 2020 között, mint a mostani hétéves ciklusban.
Az uniós büdzsé jellegzetessége, hogy az mindig nullszaldós: a tervezett kiadásoknak megfelelő fedezet a tagállami költségvetések mintegy egy százalékából jön össze.
A 2014 és 2020 közötti hétéves ciklusra az Európai Bizottság - az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye - ezermilliárd euró fölötti keretet javasolt, de a nettó befizetők követelésére ez az újabb tervezetekben 900 és ezer milliárd közé süllyedt. A briteknek - eddigi nyilatkozataik alapján - ez sem kielégítő, ők 900 milliárd alá akarnak menni.
A "gyóntatószékre" tett újságírói utalás mindenképpen pontatlan, hiszen a találkozókon ott van José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. Rajtuk kívül mind Van Rompuynek, mind Barrosónak, mind pedig a tagország vezetőjének egy-egy munkatársa lehet jelen.
Összesen 28 ilyen megbeszélést tartanak, hiszen a 27 mostani tagország mellett a minden bizonnyal jövő nyáron EU-taggá váló Horvátországgal is számolni kell az új középtávú pénzügyi keret kialakításakor. Az Európai Tanács elnöke a brit miniszterelnököt, David Cameront fogadta először.
A "gyóntatószék" utolsó látogatója - már jócskán az esti órákban - Werner Faymann osztrák kancellár lesz. Közvetlenül előtte kerül sorra Francois Hollande francia köztársasági elnök, majd Angela Merkel német kancellár. Õk ketten előzőleg külön kétoldalú megbeszélést is folytatnak egymással.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a menetrend szerint negyed hatkor találkozik az uniós vezetőkkel. Herman Van Rompuy ezeknek a kétoldalú konzultációknak a figyelembe vételével teszi majd meg áthidaló javaslatát az este kezdődő plenáris ülésen.
A kohéziós (felzárkóztatási) politika fenntartása mellett érveltek magyar európai parlamenti képviselők az EP strasbourgi plenáris ülésén, a középtávú uniós keretköltségvetésről csütörtök este kezdődő EU-csúcstalálkozóra tekintettel.
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az unió elmaradott térségeinek felzárkóztatását szolgáló regionális fejlesztési alapok a közösségi szolidaritás megtestesítői, és egyben a válság elleni küzdelem legfőbb eszközei.
"A regionális politika nem segélyezési, hanem befektetési politika, mely hatékonyan tud hozzájárulni az unió új növekedési stratégiájának, az Európa 2020-nak a megvalósításához" - hangsúlyozta. Emlékeztetett rá, hogy az Európa 2020 stratégia keretében az unió rendkívül ambiciózus célokat fogalmazott meg, "azonban a növekedés, a munkahelyteremtés, a válságból való kilábalás nem lehetséges a szükséges költségvetési háttér biztosítása nélkül".
Herczog Edit szocialista EP-képviselő szerint "Európa gazdasági és politikai hatalmának további növelése érdekében nélkülözhetetlen egy olyan költségvetés támogatása, mely elősegíti a különböző tagállamok és generációk közötti szolidaritást, miközben tovább növeli a versenyképességet". Herczog szerint az egységes Európa fenntartásához a következő hétéves költségvetés egyes fejezetei között a tervezett megszorításokat arányosan kell elosztani.
"Tehát a büdzsét ne egyes fejezetek rovására szűkítsék, hanem minden költségvetési fejezet biztosítsa a benne leírt célok, vállalások elérését. Az új költségvetés nem kérdőjelezheti meg az európai szociális modellt, és ezért biztosítania kell a kohéziós országok akár az eddigieknél hatékonyabb felzárkóztatását is" - mondta az MSZP EP-képviselője.
Forrás
MTI
