Trump: Észak-Korea ne becsülje alá a civilizált világot

Donald Trump a dél-koreai parlamentben mondott kemény hangú beszédében azt üzente a kommunista Észak-Koreának, hogy nem tudja az Egyesült Államokat megfélemlíteni. Sürgette a világ országait, hogy közös erővel szigeteljék el Phenjant, megtagadva tőle a “támogatás, ellátás és elismerés minden formáját”.

Kínát és Oroszországot is arra szólította, hogy szállítsák le a phenjani rezsimmel fenntartott diplomáciai kapcsolatok szintjét, és szakítsanak meg vele mindenfajta kereskedelmi és egyéb kapcsolatot. ”Nem engedjük meg, hogy megsemmisítéssel fenyegessék az amerikai városokat. Nem leszünk megfélemlítve” – hangoztatta Trump, aki szerint a világ sem tűrheti el, hogy a phenjani rezsim nukleáris pusztítással ijesztgessen.

“Remélem, hogy nemcsak a mi országaink, hanem az összes civilizált ország nevében üzenem Észak-Koreának: ne becsüljön alá minket, és ne tegyen próbára minket” – fogalmazott Trump. Felszólította Phenjant, hogy mondjon le nukleáris rakétaprogramjáról, és lépjen a szabadság és gazdasági fejlődés útjára. Azt üzente Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőnek, hogy fegyverei nem nyújtanak neki biztonságot.

“Az Egyesült Államok nem keresi a konfliktust és a konfrontációt, de nem fog kitérni előle” – mondta Trump, aki szerint világ minél tovább tétlenkedik, a koreai helyzet annál veszélyesebbé válik, és csökkennek a válságrendezés lehetőségei. Az amerikai elnök 12 napos ázsiai körútja keretében tett kétnapos látogatást Dél-Koreában, és vizitje végén szólalt fel a parlamentben. Néhány órával korábban, szerda reggel Mun Dzse In dél-koreai államfővel együtt fel akarta keresni a két Koreát elválasztó demilitarizált övezetet, de útja a rossz időjárási körülmények miatt meghiúsult.

Trump a rossz időjárás miatt nem kereste fel a két Koreát elválasztó fegyvermentes övezetet

Az amerikai elnököt és kíséretében lévő újságírókat szállító, öt helikopterből álló légikonvoj elindult az övezetbe a Szöulban lévő Jongszan amerikai támaszpontról, de a rossz látási viszonyok miatt a pilóták nem látták egymás gépeit, nem kockáztatták meg a leszállást, és visszatértek a bázisra. Trump körülbelül egy órán át várt arra páncélozott limuzinjában, hogy tisztuljon az ég, de az időjárás csak tovább romlott, így le kellett mondania meglepetésszerű útját.   

Trump a fegyvermentes övezetben találkozott volna Mun Dzse In dél-koreai államfővel, aki a rossz idő miatt egy az övezethez közeli katonai támaszponton szállt le, majd gépkocsival jutott el a helyszínre. Trump nagyobb autókonvojának azonban az utak előzetes biztosítása nélkül ez nem volt lehetséges.   

A két elnök kedden már tárgyalt egymással a szöuli elnöki palotában, illetve találkoztak egy amerikai támaszponton is.   

A Fehér Ház illetékesei Trump tizenkét napos ázsiai körútja előtt nyilvánosan cáfolták, hogy az elnök felkeresi a koreai demilitarizált övezetet, mondván, hogy ez már kissé "klisészerű" lenne. Hírügynökségek tudomása szerint azonban Trump egyértelműen a tanácsadói tudomására hozta, hogy ő is elmegy oda, élni kíván ezzel a jogával.   

Az elmúlt évtizedekben a Dél-Koreát felkereső amerikai elnökök számára fontos programmá vált az övezet felkeresése. Ronald Reagan óta ezt mindegyikük megtette az idősebb George Bush kivételével, aki azonban előzőleg alelnökként járt már ott.   

A Koreai-félszigetet nagyjából két egyforma részre osztó, négy kilométer széles, 241 kilométer hosszú, erősen védett demilitarizált övezet közepén vonul végig a határként szolgáló demarkációs vonal, amelyet a koreai háború után, 1953-ban húztak meg.

Trump előzőleg Japánban járt, és a nap folyamán Pekingbe repül, majd az elkövetkező napokban felkeresi Vietnamot és a Fülöp-szigeteket is. Körútján a tárgyalások középpontjában az Észak-Korea okozta válság áll.

Szakértő: a Trump-látogatás hozadéka a dél-koreai fegyvervásárlás

Donald Trump amerikai elnök szöuli látogatásának egyetlen kézzelfogható eredménye, hogy Dél-Korea kifejezte szándékát újabb amerikai fegyverek vásárlására - mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Koreai Tanszékének vezetője az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában.

Csoma Mózes úgy vélekedett: egyéb eredménye azért nem lett a találkozónak, mert az Egyesült Államok - a klasszikus hidegháborús rendszernek megfelelően - folyamatosan az amerikai-dél-koreai-japán együttműködést szorgalmazza. Dél-Korea viszont történelmi okokból szkeptikus Japánnal szemben, vagyis egyensúlyoz a saját célkitűzései, a "meglehetősen kiszámíthatatlan amerikai elnök" és az észak-koreai fenyegetés között.

A szakértő arról is szólt, hogy az Egyesült Államok fő célkitűzése a koreai félsziget atomfegyver-mentesítése, az észak-koreai rezsim viszont pontosan tudja, hogy csak addig tényező, amíg ezeket az eszközöket birtokolja.   

Az esetleges amerikai-észak-koreai tárgyalások hozadéka csak az lehet, hogy Észak-Korea felhagy a rakétakísérletekkel és a kísérleti atomrobbantásokkal, Dél-Korea és az Egyesült Államok pedig a rendszeres hadgyakorlatokkal - mondta Csoma Mózes.