Trump: az Egyesült Államok felkészült a válaszcsapásra Észak-Korea ellen
"Teljesen készen állnak a katonai megoldások, csőre töltöttünk arra az esetre, ha Észak-Korea nem bölcsen cselekszik. Remélhetőleg Kim Dzsong Un más utat választ" - írta a közösségi portálon az amerikai elnök.
Magas rangú amerikai katonai tisztségviselők korábban az NBC hírműsorának elárulták, hogy a tervek szerint Guamról induló B-1B típusú stratégiai bombázók képeznék a csapásmérő erő gerincét, és a műveletet további harci repülőgépekkel, valamint műholdakkal és drónokkal támogatnák. Több forrás szerint a lehetséges célpontok között lenne nagyjából két tucat rakétaindító állomás és rakétakísérletekre használt létesítmény.
A Trump által mérlegelt két-három katonai opció közül ez az egyik olyan, amelyikkel talán lenne némi esély elkerülni a konfliktus eszkalálódását - mondta James Stavridis, az amerikai haditengerészet nyugalmazott admirálisa, hozzátéve ugyanakkor, hogy a megelőző csapás mindenképp azzal a kockázattal járna, hogy Phenjan támadást indíthat Szöul vagy akár a Guam szigetén levő Andersen légi bázis ellen.
A KCNA észak-koreai állami hírügynökség csütörtökön közölte, Phenjan augusztus közepéig elkészíti a két amerikai támaszpontnak otthont adó Guam elleni rakétatámadás tervét, és ezután csak Kim Dzsong Un észak-koreai vezető döntésétől függ, elindítják-e a támadást négy közepes hatótávolságú rakétával. A KCNA által közölt szokatlanul részletes beszámoló az észak-koreai támadási tervről újabb állomása a Washington és Phenjan közötti kölcsönös fenyegetőzésnek, miután Donald Trump "olyan tűzzel és haraggal" fenyegette meg kedden Phenjant, "amilyet még nem látott a világ".
A KCNA jelentésében "zagyvaságok tömkelegének" nevezte Trump fenyegetését.
Fokozott hadkészültségbe helyezték az orosz légvédelmet a Távol-Keleten
Az észak-koreai helyzet miatt fokozott hadkészültségbe helyezték az orosz Távol-Keleten a légvédelmet - közölte a Ria Novosztyi hírügynökséggel Viktor Ozerov, az orosz parlament (duma) felsőházának szenátora, az orosz szenátus védelmi és biztonsági bizottságának korábbi elnöke.
A szenátor szerint az orosz hadsereg figyeli az Észak-Korea körül kialakuló helyzetet, és fokozott megfigyelés alatt tartja azokat a területeket, ahonnan rakétákat lőhetnek ki.
Ozerov felhívta a figyelmet arra, hogy a légvédelem feladata Oroszország területének a védelme arra az esetre, ha az észak-koreai rakéták célzó rendszerében hibás koordinátákat táplálnának be, ugyanis - mint fogalmazott - "a tévedés valószínűsége ebben az esetben meglehetősen nagy". Ozerov szerint Oroszországot nemcsak Észak-Korea lépései, hanem az Egyesült Államok esetleges válasza is a védelmi intézkedések fokozására készteti. Az orosz légvédelem egységei azonban visszatarthatják az amerikaiakat attól, hogy hathatósabb lépéseket tegyenek - jelentette ki Ozerov.
Donald Trump amerikai elnök kedden "olyan tűzzel és haraggal" fenyegette meg Phenjant, "amilyet még nem látott a világ", ha Észak-Korea tovább fenyegetné az Egyesült Államokat, később azonban két egymást követő Twitter-üzenetben visszafogottabban nyilvánult meg. Phenjan szerdán közölte: "komolyan mérlegeli", hogy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétáival csapást mérjen Guam szigetére, ahol az amerikai haderőnek hadászati jelentőségű katonai létesítményei vannak.
Ennek kapcsán Ozrov úgy fogalmazott: Trump reakciója érthető és jogos, a világon egyetlenegy országnak sem engedhető meg, hogy katonai csapással fenyegesse meg a másikat. A szenátor véleménye szerint egy hasonló helyzetben bármelyik másik ország is így reagálna. Ezzel együtt az pozíció, amelynek alapján Phenjan tárgyal, csak a helyzet romlásához vezet, mivel "a zsarolás sohasem vezethet elfogadható eredményekhez" - tette hozzá Ozerov.
Oroszországot nyugtalanítja, hogy Észak-Korea nem a nemzetközi joggal összhangban viselkedik, ezzel kivívja az Egyesült Államok érthető válaszreakcióját, ráadásul ez a meglehetősen "forró" pont határai közelében található - jelentette ki a szenátor.
Lavrov: az Észak-Koreáról folyó kardcsörtető retorika túlmegy minden határon
Igen magas egy esetleges katonai konfliktus kockázata az észak-koreai atomprogrammal kapcsolatban - hangsúlyozta pénteken az orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov hozzátette: Oroszország mélységesen aggódik a Washington és Phenjan által hangoztatott kölcsönös fenyegetések miatt. A külügyminiszter egy ifjúsági fórumon nyilatkozott a Vlagyimir megyében fekvő Dvorikiben. Beszédét az orosz televízió is közvetítette.
"Sajnálatos módon a washingtoni és phenjani retorika kezd túllépni minden határt" - jelentette ki Lavrov. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mekkora a veszélye annak, hogy a szembenállás fegyveres konfliktusba torkollik, kijelentette: "A kockázat nagyon magas, különösen, ha tekintetbe vesszük a felek retorikáját".
"Közvetlen fenyegetések hangzanak el a fegyverhasználatról. Washingtonban megelőző csapás szükségességét emlegetik, Phenjan pedig azzal fenyeget, hogy rakétatámadást intéz a guami amerikai támaszpont ellen. Ezek a fenyegetések szünet nélkül folytatódnak, ami nagyon aggaszt bennünket" - jelentette ki az orosz diplomácia feje.
Merkel és Schulz is békés megoldást sürget
Angela Merkel német kancellár és Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje is békés megoldást sürget Észak-Kora és az Egyesült Államok konfliktusában.
Merkel pénteken bírálta a szembenálló felek közötti éles hangvételt. Szerinte sem a kijelentések élességének fokozása, sem a katonai beavatkozás nem jó válasz. Inkább a békés megegyezésre való igyekezetet szorgalmazta.
Martin Schulz a konfliktus megoldására az iráni atomegyezményhez hasonló diplomáciai megállapodást javasolt. Talán egy hasonló szerződéssel Észak-Koreában is el lehetne érni a nukleáris fegyverkezés korlátozását - mondta az SPD politikusa.
Hozzátette, eljött a diplomáciai beavatkozás ideje a katonai eszkaláció megakadályozására. Ehhez pedig meg kell hallgatni az ENSZ biztonsági tanácsában jelen lévő minden ország javaslatát.
A 2015-ben megkötött iráni atomegyezményről évekig zajlottak a tárgyalások. Az iszlám köztársaság és a hat nagyhatalom - Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - között született megállapodás célja annak biztosítása, hogy az iráni nukleáris programot nem használják katonai célokra. Cserébe a nagyhatalmak megszűntették az Irán ellen bevezetett gazdasági szankciókat, kivéve a fegyver- és a rakétaszállítási embargót.
