Továbbra is feszült a helyzet a Krím-félszigeten
KIJEV. Ukrajna "a katasztrófa szélén áll" az orosz "hadüzenet" következtében - jelentette ki vasárnap Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök. Az ideiglenes ukrán államfő nem éri el az orosz vezetőket.
"Ez már vörös riasztás. Nem fenyegetés, hanem valójában hadüzenet országomnak - mondta az ideiglenes kormányfő az új parlament vasárnapi zárt ülése után Kijevben. - Felszólítjuk (Vlagyimir) Putyin (orosz) elnököt, hogy vonja ki fegyveres erőit" Ukrajnából.
Jacenyuk szavai egy nappal azután hangzottak el, hogy az orosz erők egyetlen lövés nélkül átvették az ellenőrzést a stratégiai fontosságú fekete-tengeri félsziget fölött. "Az Orosz Föderációnak nem volt oka Ukrajna megszállására" - hangoztatta Jacenyuk.
Turcsinov: Továbbra is feszült a helyzet
Továbbra is rendkívül feszült a helyzet a dél-ukrajnai Krím félszigeten - jelentette ki vasárnapi sajtótájékoztatóján Olkeszandr Turcsinov ideiglenes államfő. "Az orosz fegyveres erők, köztük az észak-kaukázusi katonai körzet parancsnoksága ultimátumban követelte, hogy az ukrán katonák tegyék le a fegyvert és hagyják el helyőrségüket" - közölte Turcsinov. Hozzáfűzte, megpróbálta, de nem sikerült kapcsolatba lépnie sem Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, sem Dmitrij Medvegyev kormányfővel, egyedül az orosz állami duma házelnökét, Szergej Nariskint érte el.
Helyi jelentések szerint vasárnap Szevasztopolban - abban a Krím félszigeti városban, ahol az orosz fekete-tengeri flotta állomásozik - orosz katonák körülzárták az ukrán tengerészgyalogság egyik egységének bázisát. A kaput egy orosz rendszámú, Ural típusú teherautó állta el. Az ukrán katonák válaszul egy páncélozott csapatszállító járművet állítottak belülről a kapu elé. Az egység parancsnokának közlése szerint az orosz katonák egyelőre nem léptek támadásba.
Ugyancsak Szevasztopolban orosz kommandósok behatoltak az ukrán fegyveres erők egyik gyakorló bázisára, ahonnan fegyvereket akartak zsákmányolni. Ukrán haditengerészet tisztjei azonban egy páncélozott harcjárműt állítottak a kijárat elé, maguk pedig élő pajzsként elé álltak, így akadályozva meg, hogy az orosz Kamaz teherautó a zsákmányolt fegyvereket kivigye az egység támaszpontjáról.
Beszámolók szerint az ukrán tengerészek nem tágítottak a kijárat elől annak ellenére sem, hogy az orosz katonák gépfegyverekkel két sorozatot is leadtak figyelmeztetésként a levegőbe. Nem engedve a provokációnak, a tengerészek nem használtak fegyvert. Végül az a kompromisszumos megoldás született, hogy a Kamazra felrakott fegyvereket ukrán katonai kísérettel az ukrán fegyveres erők egy fegyverraktárába szállítják.
A parlament az ország biztonságát szavatoló nagyhatalmakhoz fordult
Az ukrán parlament vasárnap azzal a felhívással fordult az Ukrajna biztonságáért garanciát vállaló nagyhatalmakhoz, hogy szavatolják az ország területi épségét. A felhívást határozat formájában az ukrán parlament vasárnapi, zárt ajtók mögött tartott ülésén fogadták el. Az 1994-es budapesti memorandum aláírói, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország kötelezték magukat Ukrajna területi épségének szavatolására.
Az államfői feladatokat ideiglenesen ellátó Turcsinov házelnök magyarázata szerint azért zárták ki rendhagyó módon a nyilvánosságot a parlament plenáris üléséről, nehogy a képviselők "kísértésbe essenek", és saját PR-céljaikra használják ki "az ország számára veszélyekkel terhes időszakban" tartott ülést. Hangsúlyozta, hogy a parlamentet egyesítette az Ukrajnára leselkedő veszély, és a határozatokat alkotmányos többséggel, azaz 300 fölötti számú támogató szavazatokkal fogadta el a 450 fős törvényhozás.
A parlament egyebek mellett határozatban erősítette meg, hogy a Krími Autonóm Köztársaság az egységes Ukrajna elválaszthatatlan része. A dokumentumban a képviselők Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fordultak, hogy ne engedje az orosz fegyveres erők behatolását Ukrajna területére. A törvényhozás hangsúlyozta, hogy mindenféle konfliktust békés úton, erőszak alkalmazása nélkül kell rendezni nemzetközi szervezetek, úgy mint az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), Európai Tanács (ET), a Független Államok közössége (FÁK), az Európai Unió és budapesti memorandum aláíróinak közvetítőként való bevonásával.
Turcsinov sajtótájékoztatóján közölte, hogy Ukrajna "részlegesen" lezárta légterét. Hozzátette, hogy a légtérzár a katonai gépekre vonatkozik, de szigorították a polgári célú légiközlekedés ellenőrzését is. Az ukrán-orosz határ lezárására vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette, hogy egy ilyen tartalmú határozatot már előkészítettek, és agresszió esetén életbe léptetik.
Az ukrán kormány közben eltörölte az Ukrajna és az Európai Unió társulási megállapodására irányuló felkészülést leállító kormányrendeletet, amelyet még a Mikola Azarov volt miniszterelnök vezette kormány hozott tavaly november 21-én, s amely elindította a hatalomváltást követelő tiltakozóakciókat Ukrajnában.
Vasárnap a már kialakult szokásnak megfelelően újabb "népi nagygyűlést" rendeztek a Majdanon, azaz a kijevi Függetlenség terén. Az esemény kezdetekor becslések szerint mintegy tízezren gyűltek össze a téren. Közben a dél-ukrajnai Odesszában és a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszkban több ezres Putyin-ellenes demonstrációk kezdődtek.
Ukrán ENSZ-nagykövet: Kijev külső segítséget kérhet
Ukrajna arra készül, hogy megvédje magát, ám ha Oroszország kiterjeszti katonai akcióját, akkor más országokhoz fordul majd segítségért - mondta vasárnap a CNN amerikai hírtelevíziónak Ukrajna ENSZ-nagykövete.
"Meg fogjuk mutatni, hogy képesek vagyunk megvédeni magunkat, ahogy arról ma a parlament döntött" - jelentette ki Jurij Szergejev nagykövet. "Ha a helyzet úgy súlyosbodik majd, hogy a csapatok nagysága óráról órára növekszik, természetesen katonai támogatást és más támogatást fogunk kérni" - tette hozzá.
Szergejev a hétfőn kezdődő ortodox böjti időszak tiszteletben tartására hivatkozva arra kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vonja vissza a Krímből az orosz erőket. "Ha tanúságot tenne a kereszténységéről, akkor ahelyett, hogy a meggyilkolásunkra törekedne, imádkoznia kellene értünk" - mondta a diplomata.
A CNN-nek Kijevből nyilatkozva Vitalij Klicsko ukrán ellenzéki vezető, az Ütés párt elnöke kijelentette, hogy a budapesti memorandumban vállalt kötelezettségei alapján az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának szavatolnia kellene Ukrajna területi épségét. Klicsko követelte, hogy az orosz erők vonuljanak ki Ukrajna területéről és elfogadhatatlannak nevezte a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását.
A magyar fővárosban Washington, London és Moszkva képviselői által 1994. december 5-én aláírt memorandum egy szélesebb körű nemzetközi megállapodás része volt, amelynek keretében Ukrajna lemondott nukleáris fegyvereiről. A dokumentum értelmében az aláíró felek vállalták, hogy tiszteletben tarják Ukrajna függetlenségét és szuverenitását annak meglévő határai között. A három aláíró ország megfogadta, hogy tartózkodik az erő alkalmazásától Ukrajna területi épségével és politikai szuverenitásával szemben, valamint az azzal való fenyegetéstől és a gazdasági nyomásgyakorlástól is. Az aláíró országok - megkötésekkel - kötelezték magukat, hogy nem vetnek be nukleáris fegyvert ilyen eszközzel nem rendelkező ország ellen és hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában haladéktalanul segítségnyújtást kezdeményeznek, amennyiben Ukrajna olyan agresszió áldozatává válik, vagy olyan agressziós fenyegetés célpontja lesz, amelyben nukleáris fegyvereket alkalmaznak. A memorandum értelmében a felek konzultálni fognak, amennyiben olyan helyzet jön létre, amely kérdést vet fel a kötelezettségekkel kapcsolatban.
Aláírásokat gyűjtenek Donyeckben
Mintegy kétezer oroszbarát tüntető gyűlt össze vasárnap a kelet-ukrajnai Donyeck városában Donyeck megye állami közigazgatási hivatalának épülete előtt, ezen a napon megkezdték az aláírások gyűjtését is a többségében orosz ajkú Donyec-medence további sorsáról szóló népszavazás támogatására.
Szombaton is tüntettek már ugyanezen a helyen az Ukrajna donyecki területének elszakadását és Oroszországhoz való csatlakozását követelők, akik orosz zászlót húztak fel az ukrán nemzeti lobogó helyére az adminisztráció épületénél. Vasárnap az Oroszország, a Szovjetunió és az Orosz Blokk nevű párt zászlaja alatt gyülekezők az ITAR-TASZSZ hírügynökségnek elmondták, hogy a Donyec-medence mindig is orosz volt, ezért most a helyi lakosoknak kellene átvenniük a megye területének irányítását. Felszólították a megyei közigazgatási hivatal vezetőit, hogy mondjanak le posztjukról. Egyes hírek szerint ez utóbbiak már le is köszöntek tisztségükről, de Andrij Sisackij, Donyeck megye állami közigazgatási hivatalának vezetője cáfolta ezt.
Az orosz hírügynökség szerint vasárnap megkezdték az aláírásgyűjtést a Donyec-medence további sorsáról szóló népszavazás támogatására. A referendumra vonatkozó követelést az oroszbarát tüntetők szombaton terjesztették elő Donyeck városában. A városi tanács támogatta a kezdeményezést, és azzal a kéréssel fordult a megyei tanácshoz, hogy hirdesse ki a népszavazást. Donyeck polgármestere, Olekszandr Lukjancsenko felolvasta a referendumra vonatkozó határozatot a tüntetőknek.
Az ukrajnai orosz beavatkozás ellen és mellette is tüntettek Moszkvában és Szentpéterváron
Oroszország ukrajnai beavatkozása ellen néhány százan tüntettek Moszkvában és Szentpéterváron vasárnap, míg a hatalom és az Ukrajnában élő oroszok támogatására több tízezer ember vonult fel a két nagyvárosban.
A Nemet a háborúra jelszavakkal és ukrán zászlókkal helyi idő szerint dél körül gyűltek össze a tiltakozók az orosz védelmi minisztérium egyik moszkvai épülete előtt. A rendőrség nagy erőkkel akadályozta meg az akciót. Később a Vörös tér közeli Manyezs téren az RBK orosz hírügynökség közlése szerint körülbelül 500 ember tiltakozott a katonai beavatkozás ellen. A rendőrség feloszlatta mindkét előzetes bejelentés nélkül tartott tiltakozó akciót és a független hírügynökség adatai szerint több mint 300 embert állítottak elő a két helyszínről.
A hatóságok az ukrajnai katonai beavatkozás ellen tiltakozók valamivel kisebb létszámáról számoltak be.
Szentpéterváron az Izsák székesegyháznál több mint 30 embert vittek el a háborúellenes akció résztvevői közül, akik körülbelül 100-an lehettek. Az orosz hatalom pártján és az Ukrajnában élő oroszok támogatására a rendőrség adatai szerint legalább 27 ezer ember vonult fel a az orosz főváros központjában. Szentpéterváron ugyanezzel a céllal 15 ezres felvonulást tartottak.
A sajtóban előzőleg közzétett tájékoztatás szerint a Kreml párti megmozdulást az úgynevezett hazafias mozgalomhoz tartozó szervezetek, kezdeményezték. Közöttük az Orosz Tisztek nevű csoport, az Orosz Történelmi Társaság, a Harci Testvériség nevű veterán szervezet és az egyetemi szövetségek, valamint Kremlhez közeli ifjúsági szervezetek képviselői is felvonultak.
Az orosz hatalom és "ukrajnai honfitársaik" mellett kiálló moszkvai akción részt vett Szergej Zseleznyak, a törvényhozás alsóházának alelnöke, a kormányzó Egységes Oroszország párt egyik vezető politikusa is. Az orosz zászlókkal és a "Krím veled vagyunk", vagy "A Majdan (a kijevi főtér mozgalma) nem tör át" és hasonló hazafias jelszavakat kiabáló tömeg a kora esti órákban a korábbi moszkvai ellenzéki megmozdulásokra kijelölt úrvonalon haladt végig a Puskin tértől a Szaharov térig. Az akciót azt követően tartották meg, hogy szombaton az orosz parlament felsőháza zöld utat adott Vlagyimir Putyin államfőnek, a fegyveres erők főparancsnokának az orosz csapatok ukrajnai bevetésére. Azzal az indoklással, hogy erre az ukrajnai rendkívüli helyzet miatt van szükség és annak stabilizálásáig alkalmazhatóak az orosz hadsereg egységei Ukrajnában.
Jacenyuk szavai egy nappal azután hangzottak el, hogy az orosz erők egyetlen lövés nélkül átvették az ellenőrzést a stratégiai fontosságú fekete-tengeri félsziget fölött. "Az Orosz Föderációnak nem volt oka Ukrajna megszállására" - hangoztatta Jacenyuk.
Turcsinov: Továbbra is feszült a helyzet
Továbbra is rendkívül feszült a helyzet a dél-ukrajnai Krím félszigeten - jelentette ki vasárnapi sajtótájékoztatóján Olkeszandr Turcsinov ideiglenes államfő. "Az orosz fegyveres erők, köztük az észak-kaukázusi katonai körzet parancsnoksága ultimátumban követelte, hogy az ukrán katonák tegyék le a fegyvert és hagyják el helyőrségüket" - közölte Turcsinov. Hozzáfűzte, megpróbálta, de nem sikerült kapcsolatba lépnie sem Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, sem Dmitrij Medvegyev kormányfővel, egyedül az orosz állami duma házelnökét, Szergej Nariskint érte el.
Helyi jelentések szerint vasárnap Szevasztopolban - abban a Krím félszigeti városban, ahol az orosz fekete-tengeri flotta állomásozik - orosz katonák körülzárták az ukrán tengerészgyalogság egyik egységének bázisát. A kaput egy orosz rendszámú, Ural típusú teherautó állta el. Az ukrán katonák válaszul egy páncélozott csapatszállító járművet állítottak belülről a kapu elé. Az egység parancsnokának közlése szerint az orosz katonák egyelőre nem léptek támadásba.
Ugyancsak Szevasztopolban orosz kommandósok behatoltak az ukrán fegyveres erők egyik gyakorló bázisára, ahonnan fegyvereket akartak zsákmányolni. Ukrán haditengerészet tisztjei azonban egy páncélozott harcjárműt állítottak a kijárat elé, maguk pedig élő pajzsként elé álltak, így akadályozva meg, hogy az orosz Kamaz teherautó a zsákmányolt fegyvereket kivigye az egység támaszpontjáról.
Beszámolók szerint az ukrán tengerészek nem tágítottak a kijárat elől annak ellenére sem, hogy az orosz katonák gépfegyverekkel két sorozatot is leadtak figyelmeztetésként a levegőbe. Nem engedve a provokációnak, a tengerészek nem használtak fegyvert. Végül az a kompromisszumos megoldás született, hogy a Kamazra felrakott fegyvereket ukrán katonai kísérettel az ukrán fegyveres erők egy fegyverraktárába szállítják.
A parlament az ország biztonságát szavatoló nagyhatalmakhoz fordult
Az ukrán parlament vasárnap azzal a felhívással fordult az Ukrajna biztonságáért garanciát vállaló nagyhatalmakhoz, hogy szavatolják az ország területi épségét. A felhívást határozat formájában az ukrán parlament vasárnapi, zárt ajtók mögött tartott ülésén fogadták el. Az 1994-es budapesti memorandum aláírói, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország kötelezték magukat Ukrajna területi épségének szavatolására.
Az államfői feladatokat ideiglenesen ellátó Turcsinov házelnök magyarázata szerint azért zárták ki rendhagyó módon a nyilvánosságot a parlament plenáris üléséről, nehogy a képviselők "kísértésbe essenek", és saját PR-céljaikra használják ki "az ország számára veszélyekkel terhes időszakban" tartott ülést. Hangsúlyozta, hogy a parlamentet egyesítette az Ukrajnára leselkedő veszély, és a határozatokat alkotmányos többséggel, azaz 300 fölötti számú támogató szavazatokkal fogadta el a 450 fős törvényhozás.
A parlament egyebek mellett határozatban erősítette meg, hogy a Krími Autonóm Köztársaság az egységes Ukrajna elválaszthatatlan része. A dokumentumban a képviselők Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fordultak, hogy ne engedje az orosz fegyveres erők behatolását Ukrajna területére. A törvényhozás hangsúlyozta, hogy mindenféle konfliktust békés úton, erőszak alkalmazása nélkül kell rendezni nemzetközi szervezetek, úgy mint az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), Európai Tanács (ET), a Független Államok közössége (FÁK), az Európai Unió és budapesti memorandum aláíróinak közvetítőként való bevonásával.
Turcsinov sajtótájékoztatóján közölte, hogy Ukrajna "részlegesen" lezárta légterét. Hozzátette, hogy a légtérzár a katonai gépekre vonatkozik, de szigorították a polgári célú légiközlekedés ellenőrzését is. Az ukrán-orosz határ lezárására vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette, hogy egy ilyen tartalmú határozatot már előkészítettek, és agresszió esetén életbe léptetik.
Az ukrán kormány közben eltörölte az Ukrajna és az Európai Unió társulási megállapodására irányuló felkészülést leállító kormányrendeletet, amelyet még a Mikola Azarov volt miniszterelnök vezette kormány hozott tavaly november 21-én, s amely elindította a hatalomváltást követelő tiltakozóakciókat Ukrajnában.
Vasárnap a már kialakult szokásnak megfelelően újabb "népi nagygyűlést" rendeztek a Majdanon, azaz a kijevi Függetlenség terén. Az esemény kezdetekor becslések szerint mintegy tízezren gyűltek össze a téren. Közben a dél-ukrajnai Odesszában és a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszkban több ezres Putyin-ellenes demonstrációk kezdődtek.
Ukrán ENSZ-nagykövet: Kijev külső segítséget kérhet
Ukrajna arra készül, hogy megvédje magát, ám ha Oroszország kiterjeszti katonai akcióját, akkor más országokhoz fordul majd segítségért - mondta vasárnap a CNN amerikai hírtelevíziónak Ukrajna ENSZ-nagykövete.
"Meg fogjuk mutatni, hogy képesek vagyunk megvédeni magunkat, ahogy arról ma a parlament döntött" - jelentette ki Jurij Szergejev nagykövet. "Ha a helyzet úgy súlyosbodik majd, hogy a csapatok nagysága óráról órára növekszik, természetesen katonai támogatást és más támogatást fogunk kérni" - tette hozzá.
Szergejev a hétfőn kezdődő ortodox böjti időszak tiszteletben tartására hivatkozva arra kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vonja vissza a Krímből az orosz erőket. "Ha tanúságot tenne a kereszténységéről, akkor ahelyett, hogy a meggyilkolásunkra törekedne, imádkoznia kellene értünk" - mondta a diplomata.
A CNN-nek Kijevből nyilatkozva Vitalij Klicsko ukrán ellenzéki vezető, az Ütés párt elnöke kijelentette, hogy a budapesti memorandumban vállalt kötelezettségei alapján az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának szavatolnia kellene Ukrajna területi épségét. Klicsko követelte, hogy az orosz erők vonuljanak ki Ukrajna területéről és elfogadhatatlannak nevezte a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását.
A magyar fővárosban Washington, London és Moszkva képviselői által 1994. december 5-én aláírt memorandum egy szélesebb körű nemzetközi megállapodás része volt, amelynek keretében Ukrajna lemondott nukleáris fegyvereiről. A dokumentum értelmében az aláíró felek vállalták, hogy tiszteletben tarják Ukrajna függetlenségét és szuverenitását annak meglévő határai között. A három aláíró ország megfogadta, hogy tartózkodik az erő alkalmazásától Ukrajna területi épségével és politikai szuverenitásával szemben, valamint az azzal való fenyegetéstől és a gazdasági nyomásgyakorlástól is. Az aláíró országok - megkötésekkel - kötelezték magukat, hogy nem vetnek be nukleáris fegyvert ilyen eszközzel nem rendelkező ország ellen és hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában haladéktalanul segítségnyújtást kezdeményeznek, amennyiben Ukrajna olyan agresszió áldozatává válik, vagy olyan agressziós fenyegetés célpontja lesz, amelyben nukleáris fegyvereket alkalmaznak. A memorandum értelmében a felek konzultálni fognak, amennyiben olyan helyzet jön létre, amely kérdést vet fel a kötelezettségekkel kapcsolatban.
Aláírásokat gyűjtenek Donyeckben
Mintegy kétezer oroszbarát tüntető gyűlt össze vasárnap a kelet-ukrajnai Donyeck városában Donyeck megye állami közigazgatási hivatalának épülete előtt, ezen a napon megkezdték az aláírások gyűjtését is a többségében orosz ajkú Donyec-medence további sorsáról szóló népszavazás támogatására.
Szombaton is tüntettek már ugyanezen a helyen az Ukrajna donyecki területének elszakadását és Oroszországhoz való csatlakozását követelők, akik orosz zászlót húztak fel az ukrán nemzeti lobogó helyére az adminisztráció épületénél. Vasárnap az Oroszország, a Szovjetunió és az Orosz Blokk nevű párt zászlaja alatt gyülekezők az ITAR-TASZSZ hírügynökségnek elmondták, hogy a Donyec-medence mindig is orosz volt, ezért most a helyi lakosoknak kellene átvenniük a megye területének irányítását. Felszólították a megyei közigazgatási hivatal vezetőit, hogy mondjanak le posztjukról. Egyes hírek szerint ez utóbbiak már le is köszöntek tisztségükről, de Andrij Sisackij, Donyeck megye állami közigazgatási hivatalának vezetője cáfolta ezt.
Az orosz hírügynökség szerint vasárnap megkezdték az aláírásgyűjtést a Donyec-medence további sorsáról szóló népszavazás támogatására. A referendumra vonatkozó követelést az oroszbarát tüntetők szombaton terjesztették elő Donyeck városában. A városi tanács támogatta a kezdeményezést, és azzal a kéréssel fordult a megyei tanácshoz, hogy hirdesse ki a népszavazást. Donyeck polgármestere, Olekszandr Lukjancsenko felolvasta a referendumra vonatkozó határozatot a tüntetőknek.
Az ukrajnai orosz beavatkozás ellen és mellette is tüntettek Moszkvában és Szentpéterváron
Oroszország ukrajnai beavatkozása ellen néhány százan tüntettek Moszkvában és Szentpéterváron vasárnap, míg a hatalom és az Ukrajnában élő oroszok támogatására több tízezer ember vonult fel a két nagyvárosban.
A Nemet a háborúra jelszavakkal és ukrán zászlókkal helyi idő szerint dél körül gyűltek össze a tiltakozók az orosz védelmi minisztérium egyik moszkvai épülete előtt. A rendőrség nagy erőkkel akadályozta meg az akciót. Később a Vörös tér közeli Manyezs téren az RBK orosz hírügynökség közlése szerint körülbelül 500 ember tiltakozott a katonai beavatkozás ellen. A rendőrség feloszlatta mindkét előzetes bejelentés nélkül tartott tiltakozó akciót és a független hírügynökség adatai szerint több mint 300 embert állítottak elő a két helyszínről.
A hatóságok az ukrajnai katonai beavatkozás ellen tiltakozók valamivel kisebb létszámáról számoltak be.
Szentpéterváron az Izsák székesegyháznál több mint 30 embert vittek el a háborúellenes akció résztvevői közül, akik körülbelül 100-an lehettek. Az orosz hatalom pártján és az Ukrajnában élő oroszok támogatására a rendőrség adatai szerint legalább 27 ezer ember vonult fel a az orosz főváros központjában. Szentpéterváron ugyanezzel a céllal 15 ezres felvonulást tartottak.
A sajtóban előzőleg közzétett tájékoztatás szerint a Kreml párti megmozdulást az úgynevezett hazafias mozgalomhoz tartozó szervezetek, kezdeményezték. Közöttük az Orosz Tisztek nevű csoport, az Orosz Történelmi Társaság, a Harci Testvériség nevű veterán szervezet és az egyetemi szövetségek, valamint Kremlhez közeli ifjúsági szervezetek képviselői is felvonultak.
Az orosz hatalom és "ukrajnai honfitársaik" mellett kiálló moszkvai akción részt vett Szergej Zseleznyak, a törvényhozás alsóházának alelnöke, a kormányzó Egységes Oroszország párt egyik vezető politikusa is. Az orosz zászlókkal és a "Krím veled vagyunk", vagy "A Majdan (a kijevi főtér mozgalma) nem tör át" és hasonló hazafias jelszavakat kiabáló tömeg a kora esti órákban a korábbi moszkvai ellenzéki megmozdulásokra kijelölt úrvonalon haladt végig a Puskin tértől a Szaharov térig. Az akciót azt követően tartották meg, hogy szombaton az orosz parlament felsőháza zöld utat adott Vlagyimir Putyin államfőnek, a fegyveres erők főparancsnokának az orosz csapatok ukrajnai bevetésére. Azzal az indoklással, hogy erre az ukrajnai rendkívüli helyzet miatt van szükség és annak stabilizálásáig alkalmazhatóak az orosz hadsereg egységei Ukrajnában.
A hatalmat támogatók, valamint a háborúval fenyegető orosz katonai beavatkozás ellen tüntetők akciói közepette az orosz állami sajtó, élén a televíziós csatornákkal napok óta azt a meggyőződést erősíti, hogy Oroszországnak meg kell védenie Kelet-Ukrajnában és a Krím félszigete élő orosz honfitársakat az új ukrán hatalomtól, s főként a radikális, valamint fasiszta eszméket követő ukrajnai szervezetektől.
Másfél ezer afganisztáni orosz veterán utazott a Krímbe
Több mint 1500 afganisztáni háborút megjárt orosz veterán utazott a Krím félszigetre - jelentette be az egykori katonák szövetségének vezetője vasárnap.
Franc Klincevics az Interfax orosz hírügynökségnek azt mondta, hogy a szervezet tagjaiból álló népes küldöttséget az ukrajnai "internacionalista harcosok" hívták meg a Krími Autonóm Köztársaság területére.
Az Afganisztáni Veteránok Oroszországi Szövetsége elnökének tájékoztatása szerint tagjaik azért utaztak a Krímbe, hogy baráti és erkölcsi segítséget nyújtsanak ukrán sorstársaiknak és megvitassák velük az Ukrajnához tartozó félszigeten kialakult helyzetet.
London felfüggeszti előkészületeit a G8-csúcsra
Nagy-Britannia felfüggeszti előkészületeit a nyolc vezető ipari hatalom (G8) Szocsiban rendezendő csúcsértekezletére az ukrajnai fejlemények miatt - mondta vasárnap a brit külügyminiszter. William Hague, aki vasárnap Kijevbe utazott, indulása előtt a BBC-nek kijelentette: London - hasonlóan más G8-országokhoz - nem vesz részt a tervezett csúcsértekezlet következő héten esedékes előkészítő tárgyalásain. A G8-csoport soros elnöki tisztségét az idén Oroszország tölti be.
Hague vasárnapi nyilatkozatában kijelentette: sérült Ukrajna szuverenitása és területi integritása, és "ez nem lehet a módja nemzetközi ügyek intézésének". Hozzátette ugyanakkor: kijevi tárgyalásain azt az álláspontot fogja tolmácsolni, hogy az ukrán vezetésnek az egész országot kell képviselnie, és a lehetséges legnagyobb mértékben be kell vonnia Ukrajna irányításába a keleti és a déli országrészek vezetőit. Hague kijelentette: felhívja majd az ukrán kormány vezetőinek figyelmét arra is, hogy kemény gazdasági döntésekre kell felkészülniük a nemzetközi pénzügyi támogatás fejében.
A brit külügyminiszter elmondta: az elmúlt napok telefonbeszélgetéseiben az ukrán vezetők biztosították őt arról, hogy "nem fognak ugrani a provokációkra". "Természetesen erőteljesen azt fogom nekik javasolni, hogy továbbra is e hozzáállást tanúsítsák, az oroszokat pedig arra ösztönözzük, hogy tárgyaljanak közvetlenül Ukrajnával" - mondta Hague a vasárnapi BBC-interjúban.
frissítve: 20:17
Forrás
MTI
