Tovább szigorítják a migránsok ellenőrzését a balkáni útvonalon

Vlado Dominic, a horvát rendőrség vezetője a találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta: a szóban forgó országok szakembereket küldenek a görög-macedón határra, hogy segítség macedón kollégáikat a személyazonosság megállapításában és a regisztráció elvégzésében, majd minden ország ellenőrzötten, saját területén szállítja tovább a migránsokat egyik pontról a másikra. A macedóniai Gyevgyelijából a szerbiai Presevóba, majd tovább Sidre, ahonnan Horvátország területén vonattal a szlovéniai Dobovára, majd onnan a szlovén hatóságok az osztrák határ melletti Sentiljbe szállítják a Közel-Keletről érkező bevándorlókat.

"A cél az, hogy a menekülteket minél zökkenőmentesebben jutassuk el Görögországból Ausztriába, és elkerüljük a visszatoloncolásokat" - mondta Dominic.

A rendőrségi vezetők közös nyilatkozatot is aláírtak, amelyet eljuttatnak országaik belügyminisztereinek és kormányfőinek, továbbá az uniós országok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak is.

Dominic kiemelte: a szigorításokról értesítik Albániát és Bulgáriát, hogy fel tudjanak készülni a migrációs útvonal esetleges megváltozására. A zágrábi tanácskozáson abban is megegyeztek, hogy rendőri segítséget küldenek Macedóniába a zöldhatárok védelmére.

Újságírói kérdésre, hogy mi lesz azokkal a migránsokkal, akik nem felelnek meg az előírt feltételeknek, Dominic azt válaszolta: a török és a görög gyűjtőközpontokban maradnak. "Csak a háborús területekről érkező menekültek engedjük tovább" - húzta alá.

Helyet keresnek Olaszországban a bevándorlók elhelyezésére

További ötvenezer helyet kell teremteni Olaszországban a bevándorlók befogadására a La Repubblica című napilap csütörtökön közölt értesülései szerint.

Az újság úgy tudja, a római belügyminisztérium az idén újabb "nagy migránshullám" érkezésére készül. A migrációnak az eddig a Balkán-félszigeten keresztül haladó útvonala ismételten megváltozott és ismét Itália lehet az emberáradat célállomása, ezért az olasz belügyi tárca a helyi prefektusoktól újabb szálláshelyek kialakítását kérte a bevándorlók befogadására - írta a La Repubblica.

A számítások szerint 2016 végéig ötvenezer új hely kell az érkező bevándorlók számára. Azokról a személyekről van szó, akik az Olaszországba érkezésük után még regisztrációra várnak, vagy az olasz hatóságok már regisztrálták őket és menekültkérelmük elbírálására várnak.

Olaszországba 2014-ben 170 ezer, tavaly mintegy 154 ezer migráns érkezett. Évente kevesebb mint felük kért menekültstátuszt. Idén február 17-ig több mint 6500 bevándorló érkezett Olaszországba (a tavaly ugyanezen időszakban érkezett több mint 7700-hoz képest): 966 migráns szárazföldi útvonalon jutott el Olaszországba, többségük afgán és pakisztáni volt. A többiek a Földközi-tengeren át érkeztek az olasz partokra, és többségükben az afrikai Nigériából, Gambiából és Szenegálból származnak.

Jelenleg majdnem 110 ezer bevándorló van az olaszországi "migránstáborokban", vagyis a 14 befogadó-állomáson, az 5 úgynevezett regisztrációs és kiutasítási központban, az 1800 ideiglenes befogadóponton és az olasz menekültellátó szolgálat (Spar) 430 intézményében. Több mint 77 ezer bevándorló az ideiglenes befogadópontokon tartózkodik. A legtöbb bevándorló az északnyugat-olaszországi Lombardiában (14 ezer), valamint a déli Szicíliában (11 ezer) és Campaniában (8 ezer) van. A La Repubblica nem említette a november óta egymás után nyíló olaszországi regisztrációs központokat (hot spot), ahonnan elvben a menekültkérelemre jogosult migránsokat 48 óra után további állomásokra irányítják tovább.

A belügyminisztérium tervei szerint az ötvenezer új helyet üres középületekben kell kialakítani, vagy közbeszerzési pályázattal helyi szociális szervezeteknek lehet kijelölni a migránsok befogadásának feladatát.

Tavaly nyáron az északolasz Valle d'Aosta, Lombardia, Liguria és Veneto tartományok elnökei bejelentették, hogy térségeik megteltek, és nem képesek több bevándorlót befogadni. Sergio Mattarella olasz államfő szerdán a migrációval kapcsolatban kijelentette, hogy az "emberéletek mentése és a kéznyújtás azok felé, akik háború vagy nyomor elől menekülnek, erkölcsi kötelesség minden társadalom számára, amely magát szabadnak, demokratikusnak és az emberi jogokat igazán tisztelőnek akarja nevezni".