Tovább pusztít a betűzőszú a Tátrában
Arról folyik a vita, hogy vajon segítsen-e az ember az erdőnek a megújulásban, vagy hagyjanak mindent a természetre. Mindeközben pedig a valódi ellenség, a betűzőszú a megmaradt erdőrészeket is elpusztítja.
Az erdővédelmi törvény értelmében a beteg fákat ki kellene vágni, a földön fekvő fákat pedig mielőbb kéregteleníteni, hogy a veszedelmes kártevőt megfékezzék. A természetvédelmi törvény azonban ezt megakadályozza.
„Mi, mint erdészek, akik az erdő állapotáért vagyunk felelősek, nem értettünk egyet ilyen mennyiségű kidőlt fa szabadon hagyásával és a betűzőszú miatti óriási károkozással, ami példa nélküli Szlovákiában” – hangsúlyozta Peter Líška, a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdői vállalat igazgatója.
A természetvédők azonban nem hagyják, hogy az erdészek közbeavatkozzanak, még a szélvihar által kidőlt fák kéregtelenítését sem engedélyezik. „12 év múltán a sebek behegedtek, illetve behegednek azokon a területeken is, ahol megengedett volt a fafeldolgozás, ahol az állami erdészet fákat ültetett, és az érintetlenül hagyott területeken is, ahol ezeket a fákat a természet ültette” – magyarázta Pavol Majko, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) igazgatója.
A környezetvédelmi miniszter szerint azért vannak nemzeti parkok, hogy ott az emberi tevékenység minimális legyen. A természet pedig megbirkózik a gondokkal. „Ez nézőpont kérdése. Én úgy gondolom, hogy ezt rá kell hagyni a természetre. A természet türelmes, de nekünk is türelmesnek kell lennünk a természettel” – vélekedett Sólymos László, a környezetvédelmi tárca vezetője.
Az erdészeket sokszor a fafeldolgozásból származó haszon miatt támadják. A tátrai állami erdők igazgatója szerint azonban ez a vád alaptalan. „Nyerészkedésről beszélni finoman szólva is rosszindulatú dolog, és nem igaz, mivel tőlünk az állam és a fenntartónk, a földművelésügyi minisztérium nem várja el, hogy hasznot termeljünk, továbbá minden anyagi forrást visszafordítunk a természetbe” – állítja Peter Líška igazgató.
A két, egymásnak ellentmondó törvény a természetvédők és az erdészek kölcsönösségen alapuló munkáját nehezíti, miközben lényegi különbség egyik között sincs, hiszen mindkét fél az erdő és a természet védelmét tartja szem előtt.
