Tovább gyűrűzik a székelyzászló-ügy
BUDAPEST. Sorra tűzik ki Magyarországon is az önkormányzatok a székely zászlókat, így vállalva szolidaritást a magyarok lakta romániai településekkel. Közben románok egy csoportja a székely zászló használata ellen tüntetett a magyar nagykövetség előtt, Bukarestben.
Több Békés és Tolna megyei városban kikerültek a lobogók, miután Victor Ponta román miniszterelnök arra utasította belügyminiszterét: sújtsák pénzbüntetéssel azokat a romániai településeket, amelyek kifüggesztik a székelység jelképét.
Nem engedelmeskednek a Maros megyei prefektus felszólításának, mondta Nyárádszereda polgármestere. A kormány képviselője ugyanis arra hivatkozik, hogy idegen állam szimbóluma áll a községházán, Székelyföld pedig nem állam - érvelt Tóth Sándor. "Jó lenne, ha a székely zászló egy másik állam zászlaja lenne, de még nem tartunk ott. Ez csak a székelység szimbóluma, úgyhogy nem vesszük vissza" – nyilatkozta a Duna Híradónak a polgármester.
Az erdélyi székelyek közben azt is figyelemmel kísérik, hogy egyre több magyarországi településen kerül ki lobogójuk. "A magyarországi hozzátartozóink, testvéreink, ha szabad ilyen nagy szavakat használni, bebizonyították, hogy ha minket sérelem ér, akkor az nekik is fáj" – fogalmazott Bíró Sára székelyudvarhelyi magyartanár.
A székelyföldi önkormányzatokkal vállal szolidaritást a Békés megyei Kondoros polgármestere is. A községháza ajtaja fölé pénteken tűzte ki a székely lobogót Dankó Béla. "Ezzel az akciónkkal szeretnénk felhívni a figyelmet, Európa figyelmét arra, hogy problémás, ahogyan a román kormány kezeli ezt az ügyet" - vélte Kondoros városvezetője.
"Ha lett volna, még nagyobb székely zászlót tettek volna ki a bonyhádi városházára" – szögezte le Potápi Árpád polgármester, az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága fideszes elnöke.
A KDNP-s városvezetők is egytől-egyig kifüggesztik a székely zászlót - jelentette be a frakció szóvivője. Fölkérünk minden magyarországi önkormányzatot, hogy csatlakozzanak ehhez a mozgalomhoz – közölte Pálffy István.
A Heves megyei közgyűlés az önkormányzatok közül elsőként határozatba is foglalta, hogy a székely zászló kikerüljön a megyeházára. A helyi Fidelitas szerint a magyarországi önkormányzatok ezzel azt üzenik a világnak: Magyarország minden körülmények között tiszteletben tartja a kisebbségek jogait, és elvárja ugyanezt a szomszédos államoktól a magyar kisebbség esetében is.
Közben Bukarestben maroknyian a székely zászló használata ellen tüntettek a magyar nagykövetség előtt. Román zászlót akartak kitűzni a kerítésre, de ezt a rendfenntartók megakadályoztak.
A székelyek szabad zászlóhasználata mellett állt ki facebook-oldalán Lucian Mandruta népszerű román újságíró és reklámszakember is. Bejegyzésében azt írta: nem érti, mi baja van hazájának a székely zászlóval, majd a román kormányra utalva megjegyezte: a botrány azoknak használ, akiknek be kellene indítaniuk a gazdaságot, ehelyett gyűlöletkeltéssel próbálják elterelni a figyelmet.
A pénteki romániai újságok többsége mind a magyar, mind a román kormányt felelősnek tartja azért, hogy éles vita alakult ki közöttük a székely zászló ügyében. Az Új Szó ellenben a magyarországi választási kampány megindulásáról közölt cikket.
Dan Constantin, a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) szócsövének számító Jurnalul National vezércikkírója úgy vélekedett: Németh Zsolt külügyi államtitkárnak régóta "feladata", hogy nyilatkozataival Romániát provokálja, és ebben most Füzes Oszkár bukaresti nagykövet is besegített neki.
A szerző úgy véli, a Fidesz már a jövő évi választásokra készül. Szerinte a "rossz a gazdasági helyzetbe került Magyarország elszigetelődött a sovén és antiszemita felhangokkal kísért jobboldali politikájával", a választások kimenetelét pedig a félmillió külhoni kettős állampolgár szavazata döntheti el a Fidesz és a szocialisták között. Constantin szerint "a két vuvuzela" az erdélyi szavazatszerzés reményében forralta fel a székelyzászló-ügy vizét, amellyel mások fogják "leforrázni" magukat.
A liberális kötődésű Adevarul a székelyzászló-ügyet kommentáló Crin Antonescu liberális pártvezér egy televíziós nyilatkozatát idézi. Az USL társelnöke azt fejtegette, hogy Orbán Viktor "egy kis ország miniszterelnöke - hiszen Magyarország a demográfia, az erő, a források szempontjából kis ország -, amelynek vezetője nagy politikát akar csinálni". Antonescu hozzátette, hogy ez egy revizionista politika, majd folytatta: "Orbán úr az egész világ magyarsága számára az akar lenni, mint a katolikusoknak a pápa."
A román szenátus elnöke azt is leszögezte, hogy "Orbán miniszterelnökkel nem lehet olyan párbeszédséma szerint tárgyalni, mint ahogy elődeivel tárgyaltak a román hatóságok". A székelyzászló-ügyet Antonescu magyar provokációnak nevezte, amelyre szerinte az állásfoglalást elhárító Traian Basescu államfőnek kellett volna higgadt, de határozott választ adnia.
A jobboldali Romania Libera Cristian Campeanu véleménycikkét közli Õrültség Bukarestben és Budapesten címmel. "Két kis ország, amelyeknek az élén egy-egy autokratikus hajlamú, a jogállamisággal hadilábon álló politikus áll, lelkesen belevetette magát a legkezdetlegesebb populista nacionalizmusba, hogy saját kudarcairól elterelje a figyelmet: így tekintenek a magyar-román feszültségre Európából" - vélekedik a szerző. Rámutat: Kovászna megye prefektusának nem lett volna szabad megengednie magának, hogy egy gyarmatosító hatalom arroganciájával eltávolítsa a székely zászlót egy, a megyeházán rendezett ünnepségről. Szerinte ezzel csak megerősítette azt az érzést a magyarokban, hogy a román hatóságok egy megszálló erő képviselői a Székelyföldön. Úgy vélte: ezért beszélt Németh Zsolt "szimbolikus agresszióról".
A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Háromszék Simó Erzsébet írását közli Bukarestben most tudták meg: autonómiát akarunk címmel. A szerző szerint a székely zászló körüli "hangzavar és epeömlés" a romániai költségvetési vitáról terelte el a figyelmet. "Még ily botrány közepette is el kell ismernünk, hosszú távon bizonyára hasznos is lehet, mert kiderült, hiába voltunk hosszú évekig kormányon, Bukarest mintha csak most hallana először autonómiaköveteléseinkről, s ha fujjogatás, hőbörgés közepette is, de legalább beszélnek róla. Sokan civilizálatlanul, mocskos szájjal, néhányan ellenben rokonszenvvel" - írja a Háromszék publicistája.
Nem engedelmeskednek a Maros megyei prefektus felszólításának, mondta Nyárádszereda polgármestere. A kormány képviselője ugyanis arra hivatkozik, hogy idegen állam szimbóluma áll a községházán, Székelyföld pedig nem állam - érvelt Tóth Sándor. "Jó lenne, ha a székely zászló egy másik állam zászlaja lenne, de még nem tartunk ott. Ez csak a székelység szimbóluma, úgyhogy nem vesszük vissza" – nyilatkozta a Duna Híradónak a polgármester.
Az erdélyi székelyek közben azt is figyelemmel kísérik, hogy egyre több magyarországi településen kerül ki lobogójuk. "A magyarországi hozzátartozóink, testvéreink, ha szabad ilyen nagy szavakat használni, bebizonyították, hogy ha minket sérelem ér, akkor az nekik is fáj" – fogalmazott Bíró Sára székelyudvarhelyi magyartanár.
A székelyföldi önkormányzatokkal vállal szolidaritást a Békés megyei Kondoros polgármestere is. A községháza ajtaja fölé pénteken tűzte ki a székely lobogót Dankó Béla. "Ezzel az akciónkkal szeretnénk felhívni a figyelmet, Európa figyelmét arra, hogy problémás, ahogyan a román kormány kezeli ezt az ügyet" - vélte Kondoros városvezetője.
"Ha lett volna, még nagyobb székely zászlót tettek volna ki a bonyhádi városházára" – szögezte le Potápi Árpád polgármester, az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága fideszes elnöke.
A KDNP-s városvezetők is egytől-egyig kifüggesztik a székely zászlót - jelentette be a frakció szóvivője. Fölkérünk minden magyarországi önkormányzatot, hogy csatlakozzanak ehhez a mozgalomhoz – közölte Pálffy István.
A Heves megyei közgyűlés az önkormányzatok közül elsőként határozatba is foglalta, hogy a székely zászló kikerüljön a megyeházára. A helyi Fidelitas szerint a magyarországi önkormányzatok ezzel azt üzenik a világnak: Magyarország minden körülmények között tiszteletben tartja a kisebbségek jogait, és elvárja ugyanezt a szomszédos államoktól a magyar kisebbség esetében is.
Közben Bukarestben maroknyian a székely zászló használata ellen tüntettek a magyar nagykövetség előtt. Román zászlót akartak kitűzni a kerítésre, de ezt a rendfenntartók megakadályoztak.
A székelyek szabad zászlóhasználata mellett állt ki facebook-oldalán Lucian Mandruta népszerű román újságíró és reklámszakember is. Bejegyzésében azt írta: nem érti, mi baja van hazájának a székely zászlóval, majd a román kormányra utalva megjegyezte: a botrány azoknak használ, akiknek be kellene indítaniuk a gazdaságot, ehelyett gyűlöletkeltéssel próbálják elterelni a figyelmet.
A pénteki romániai újságok többsége mind a magyar, mind a román kormányt felelősnek tartja azért, hogy éles vita alakult ki közöttük a székely zászló ügyében. Az Új Szó ellenben a magyarországi választási kampány megindulásáról közölt cikket.
Dan Constantin, a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) szócsövének számító Jurnalul National vezércikkírója úgy vélekedett: Németh Zsolt külügyi államtitkárnak régóta "feladata", hogy nyilatkozataival Romániát provokálja, és ebben most Füzes Oszkár bukaresti nagykövet is besegített neki.
A szerző úgy véli, a Fidesz már a jövő évi választásokra készül. Szerinte a "rossz a gazdasági helyzetbe került Magyarország elszigetelődött a sovén és antiszemita felhangokkal kísért jobboldali politikájával", a választások kimenetelét pedig a félmillió külhoni kettős állampolgár szavazata döntheti el a Fidesz és a szocialisták között. Constantin szerint "a két vuvuzela" az erdélyi szavazatszerzés reményében forralta fel a székelyzászló-ügy vizét, amellyel mások fogják "leforrázni" magukat.
A liberális kötődésű Adevarul a székelyzászló-ügyet kommentáló Crin Antonescu liberális pártvezér egy televíziós nyilatkozatát idézi. Az USL társelnöke azt fejtegette, hogy Orbán Viktor "egy kis ország miniszterelnöke - hiszen Magyarország a demográfia, az erő, a források szempontjából kis ország -, amelynek vezetője nagy politikát akar csinálni". Antonescu hozzátette, hogy ez egy revizionista politika, majd folytatta: "Orbán úr az egész világ magyarsága számára az akar lenni, mint a katolikusoknak a pápa."
A román szenátus elnöke azt is leszögezte, hogy "Orbán miniszterelnökkel nem lehet olyan párbeszédséma szerint tárgyalni, mint ahogy elődeivel tárgyaltak a román hatóságok". A székelyzászló-ügyet Antonescu magyar provokációnak nevezte, amelyre szerinte az állásfoglalást elhárító Traian Basescu államfőnek kellett volna higgadt, de határozott választ adnia.
A jobboldali Romania Libera Cristian Campeanu véleménycikkét közli Õrültség Bukarestben és Budapesten címmel. "Két kis ország, amelyeknek az élén egy-egy autokratikus hajlamú, a jogállamisággal hadilábon álló politikus áll, lelkesen belevetette magát a legkezdetlegesebb populista nacionalizmusba, hogy saját kudarcairól elterelje a figyelmet: így tekintenek a magyar-román feszültségre Európából" - vélekedik a szerző. Rámutat: Kovászna megye prefektusának nem lett volna szabad megengednie magának, hogy egy gyarmatosító hatalom arroganciájával eltávolítsa a székely zászlót egy, a megyeházán rendezett ünnepségről. Szerinte ezzel csak megerősítette azt az érzést a magyarokban, hogy a román hatóságok egy megszálló erő képviselői a Székelyföldön. Úgy vélte: ezért beszélt Németh Zsolt "szimbolikus agresszióról".
A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Háromszék Simó Erzsébet írását közli Bukarestben most tudták meg: autonómiát akarunk címmel. A szerző szerint a székely zászló körüli "hangzavar és epeömlés" a romániai költségvetési vitáról terelte el a figyelmet. "Még ily botrány közepette is el kell ismernünk, hosszú távon bizonyára hasznos is lehet, mert kiderült, hiába voltunk hosszú évekig kormányon, Bukarest mintha csak most hallana először autonómiaköveteléseinkről, s ha fujjogatás, hőbörgés közepette is, de legalább beszélnek róla. Sokan civilizálatlanul, mocskos szájjal, néhányan ellenben rokonszenvvel" - írja a Háromszék publicistája.
Forrás
hirado.hu, Duna TV
