Tovább épül a kerítés a macedón-görög határon

A kerítés első sorát november közepén kezdték el kiépíteni Gyevgyelija közelében. Akkor úgy tervezték, hogy a három méter magas határzár ötven kilométer hosszan húzódik majd azon a határszakaszon, amelyen a legtöbb illegális határátlépést regisztrálták, de eddig még nem készült el az építmény. A második vonal 37 kilométer hosszú lesz, és az előzőtől öt méterrel beljebb húzódik majd. A tervek szerint Macedónia így a teljes déli határát védeni tudja.

Az információk szerint az új kerítést azért emelik, hogy az akadály által a rendőrségnek több ideje legyen reagálnia az esetleges illegális átlépésekre, illetve hogy hatékonyabban állítsa meg az országba bejutni igyekvő gazdasági bevándorlókat.

November közepe óta Macedónia csak azokat engedi be területére, akik háborús övezetből, azaz Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból érkeztek, így azok a migránsok, akik nem tudják bizonyítani, hogy ezekből az országokból származnak, nem léphetnek át a nyugat-balkáni migránsútvonalon fekvő következő országba. A határellenőrzésen január közepén tovább szigorítottak, így a dokumentumokban már a célországnak is szerepelnie kell, és csak azok folytathatják útjukat, akik Németországban vagy Ausztriában kérnének menedéket. Azok, akik nem felelnek meg ezeknek a kritériumoknak, gazdasági bevándorlónak minősülnek.

A macedón biztonsági szervek adatai szerint a kerítés első vonalának novemberi telepítése óta mintegy 19 ezer illegális átlépési kísérletet akadályoztak meg, és csak januárban 4 ezer gazdasági bevándorlót fogtak el. Az év eleje óta Macedóniába több mint 62 ezer Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkező migráns lépett be.

A várakozások szerint a következő napokban növekedni fog a Macedóniába érkező migránsok száma, miután véget ér a görög általános sztrájk.

A görög-török határ lezárást szorgalmazza az osztrák belügyminiszter

Szigorúbb menekültpolitikát és a görög-török határ lezárást szorgalmazza az osztrák belügyminiszter a Der Standard osztrák napilap hétfői számában megjelent nyilatkozatában.

Változtatni kell az uniós határoknál alkalmazott stratégián - hangsúlyozta Johanna Mikl-Leitner, aki szerint elsősorban a menekültek megmentésére kell koncentrálni.

Ez nem jelenti egyúttal azt is, hogy az emberek korlátlanul beutazhatnak az unió területére - szögezte le. A néppárti politikus elmondta azt is: ameddig nincsen közös európai megoldás és nem védik a külső uniós határokat, addig az osztrák kormány minden intézkedése arra irányul, hogy már a határon megfékezze a menekültek beáramlását.

Mikl-Leinter javaslata szerint napi beutazási kvóta alapján engednék be a menekülteket Ausztriába. A tárcavezető azt sem zárta ki, hogy az osztrák határszakasz déli részére, a spielfeldi átkelőn kívül máshova is építenek majd kerítést. Hans Peter Doskozil védelmi miniszter a tiroli Brenner-hágónál tervezne a stájerországihoz hasonló határirányítási rendszert.

A lap felidézte: Werner Faymann kancellár szintén kiállt amellett, hogy a Frontex (az európai uniós határőrizeti ügynökség) által feltartóztatott migránsokat vissza kell küldeni Törökországba. A szigorúbb menekültpolitikát támogatva Werner Faymann kancellár egy hétvégi lapinterjúban megerősítette: Ausztriának fel kell készülnie arra, ha a menekültek új útvonalon érkeznek az országba. Faymann szerint amennyiben Törökország nem tudja megfékezni a menekültek beáramlását, akkor Ausztria B-tervvel áll elő, és szükség esetén megerősíti az ország határainak védelmét.

Az osztrák kormánykoalíció két pártja számos javaslatot mutatott már be a menekültek beáramlásának megfékezésére. A Der Standard szerint úgy tűnik, mintha a néppártiak és a szociáldemokraták túllicitálnák egymást a tervekkel.

A külügyi és a védelmi tárca által támogatott javaslat szerint Ausztriának hangsúlyosabban részt kell venni az európai védelmi feladatokban. Ennek értelmében osztrák katonákat küldenének a görögországi uniós külső határok biztosítására, valamint segédkeznének a regisztrációs központok (hot spotok) kiépítésében.

Az osztrák belügyminisztérium tervei szerint mintegy ötvenezer, vagyis évente 12 500 menekültet toloncolnak ki Ausztriából 2019-ig. Január végén arról is döntött az osztrák kormány, hogy idén legfeljebb 37 500 menedékkérőt engednek be az országba, 2019-ig pedig összesen mintegy 130 ezer lehet a számuk. Jelenleg szakértők vizsgálják, hogy jogszerű-e a befogadás felső korlátjának meghatározása.