2015. december 6., 16:34

Tovább csökkent a migránsok száma a nyugat-balkáni útvonalon

Többen visszautaztak az athéni befogadóállomásra a görög-macedón határról, ahol most mintegy 700 bevándorló várakozik - jelentette az M1 aktuális csatorna tudósítója a helyszínről vasárnap reggel. Közben egy német lap arról ír, a Frontex kérés nélkül is átvehetné tagországok határainak védelmét Brüsszel szándéka szerint.
201512061632150.1_a_b_a_1.jpg
Galéria
+2 kép a galériában

A tájékoztatás szerint péntektől szombat délutánig tíz busznyi bevándorló tért vissza Athénba. Macedónia azért nem engedi tovább a migránsokat, mert nem háborús övezetből érkeznek.

Akik a határon maradtak, "a végsőkig elszántak", őket feltehetően erővel fogják elszállítani Athénba a helyszínre vezérelt görög különleges egységek, akiknek hétfő estig kell befejezniük akciójukat hivatalos források szerint - hangzott el az M1-en.

Tovább csökkent a migránsok száma a nyugat-balkáni útvonalon

Tovább csökkent a Közel-Keletről érkező bevándorlók száma a nyugat-balkáni migrációs útvonalon - közölte a horvát és a szlovén belügyminisztérium vasárnap.

Szombat éjféltől vasárnap 9 óráig 2089 migráns lépte át a szerb-horvát határt. Õket a regisztráció után, néhány órán belül vonattal Szlovéniába szállították a horvát hatóságok.

A zágrábi belügyminisztérium adatai szerint a magyar-szerb zöldhatár szeptemberi lezárása óta Horvátországban 471 552 migránst vettek nyilvántartásba.

Szlovéniába szombaton 742 migráns érkezett. Vasárnap reggel újabb 1 121 migráns lépte át a horvát-szlovén határt. Az országban - a legfrissebb ljubljanai adatok szerint - október közepe óta 292 356 illegális bevándorlót regisztráltak. A legtöbb migránst Szlovéniába október 21-én vették nyilvántartásba, 12 616-ot. Novemberben átlagosan 5-6 ezren érkeztek naponta.

Német lap: a Frontex kérés nélkül is átvehetné tagországok határainak védelmét Brüsszel szándéka szerint

A nemzeti szuverenitást csorbítva az adott ország kérése és beleegyezése nélkül is átvehetne határőrizeti feladatokat bármely uniós tagországtól az Európai Unió határőrizeti ügynöksége (Frontex) az Európai Bizottság formálódó javaslata szerint, amelyet a brüsszeli testület már a következő uniós csúcs előtt, december 15-én bemutat - írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap.

A hetilap szerint az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye a közös határvédelem megerősítésével kíván úrrá lenni  a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet külső határának bizonyos szakaszain az európai menekültválság révén kialakult kaotikus helyzeten. Német és francia támogatással készülő terve szerint a Frontex fejlesztésével kialakítanak egy teljes körűen működőképes közösségi határőrizeti szervezetet, így bővítik az ügynökség pénzügyi forrásait és szélesítik munkatársai - a tagállamok által delegált határőrizeti szakemberek - jogosítványait.

A FAS szerint a brüsszeli bizottság terve alapján a Frontexet kivételes esetekben akkor is be lehetne vetni, ha az érintett tagország egyáltalán nem igényli a segítséget.

Ez jelentős mértékű beavatkozás lenne a nemzeti szuverenitásba - mutatott rá a konzervatív német lap.

Jean-Claude Juncker bizottsági elnök azonban el akarja kerülni, hogy megismétlődjék a görög eset; Athén sokáig nem volt hajlandó elfogadni a határőrizethez felajánlott segítséget, és csak annak révén kért támogatást, hogy uniós partnerek kilátásba helyezték az ország kizárását a schengeni övezetből.

Németország és Franciaország támogatja Brüsszel törekvését. Thomas de Maiziere német és Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter egy csütörtöki közös feljegyzésben azt írta a bizottságnak, hogy "sürgősen tovább kell fejleszteni közös uniós külső határaink védelmét és az európai menekültügyi rendszert", mert meg kell őrizni a schengeni rendszert.

Ezért a belső határellenőrzés nélküli övezet működését szabályozó schengeni határellenőrzési kódexet ki kell egészíteni, hogy a külső határok védelmében mutatkozó "súlyos hiányosságok" esetén, a Frontex által készített "kockázatelemzés" alapján gyorsan mozgósítható legyen az ügynökség, és "kivételes estekben" önállóan is kezdeményezhessen műveleteket.

A Frontexet a mostani szabályok szerint csak akkor lehet mozgósítani, ha ezt valamely tagállam igényli, és az összes többi támogatja a kezdeményezést.

Az Európai Bizottság több modellt fontolgat a kérés nélküli Frontex-műveletek megindításának szabályozására. Az egyik lehetőség, hogy az ügynökség akkor léphet, ha meghatározott időn belül nem tesz ellenvetést egyetlen ország sem, vagy a tagországok többsége nem szavazza le az adott műveleti tervet. Egy másik lehetőség, hogy a tagállamok többségi szavazata alapján mozgósítják az ügynökséget - írta a FAS.

A Frontex bevetése külön kérés nélkül egészen a legutóbbi időkig elképzelhetetlen volt. Már az ügynökség megalapítása idején, 2003-ban készültek tervek arról, hogy a nagyrészt a nemzeti határvédelmi szervek koordinálását végző intézmény alapjaira felépítenek egy állandó uniós part- és határvédelemi testületet, de ezek a brüsszeli törekvések a tagállamok - kiváltképp Németország - ellenállása miatt elbuktak.

Most viszont már szinte valamennyi tagállam a külső határok hatékonyabb védelmét követeli, és világossá vált, hogy egyes tagállamok, mint például Görögország és Olaszország nem tudnak, vagy politikai okokból nem akarnak megfeleli ezeknek a követeléseknek - írta a FAS.
 

201512061632150.1_a_b_a_1.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás