Történelmi egyezmény született Irán és a nagyhatalmak között
A kompromisszum értelmében az ENSZ megfigyelői kérhetik az iráni hatóságoktól, hogy vizsgálódhassanak az iráni katonai helyszíneken. Teherán azonban nem köteles erre minden esetben engedélyt adni vagy elhalaszthatja a látogatások időpontját.
A megegyezés szerint Teherán jogosult arra, hogy elutasítsa az ENSZ kérését, és ekkor az ügyben a nagyhatalmak és Irán képviselőiből álló választott bíróság járna el.
Bírálók szerint ezzel az iszlám köztársaságnak lehetősége nyílna arra, hogy eltüntesse a kötelezettségei nem teljesítésére utaló esetleges nyomokat.
Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője a Kossuth rádió 180 perc című műsorában elmondta: az ENSZ BT tagjai között érdekegyezés áll fönn, tehát fel kell oldani az ENSZ-szankciókat valamilyen módon, és Irán is érdekelt a megállapodásban, hiszen a szankciók visszavetették az iráni gazdaságot. Továbbá az iráni lakosság is szeretné a megállapodást – húzta alá.
A szakértő szavai szerint az egyezség 1979 óta fennálló problémákat oldana meg, és ezáltal történelmi megállapodás születhetne az iráni-amerikai kapcsolatokban.
Egy retorikában erősen Amerika- és Izrael ellenes politikáról van szó, így a megállapodás jelzi, hogy a közel-keleti hatalmi viszonyok változóban vannak - mondta a szakértő.
Az aláírással Szalai Máté szerint nem lesz probléma, ám a ratifikálással lehet gond a hazai törvényhozásban, de valószínűleg hosszú távon így sem lesz baj. A kérdés, hogy a két állam szövetségesei hogyan reagálnak a megállapodásra – tette hozzá Szalai Máté.
Az atomsorompó egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvét Irán eddig nem írta alá, most valószínűleg megteszi, és ez felhatalmazná a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség embereit, hogy ne csak nukleáris létesítménybe kérjenek vizsgálati lehetőséget, hanem minden létesítménybe – hangsúlyozta. Irán ugyan attól fél, hogy katonai titkait ezáltal kiszivárogtatják, ám hamarosan kiderül, hogyan nyugtatják meg az iráni felet ebben a kérdésben - mondta a szakértő.
Az Iszlám Állam kapcsán egyértelművé vált, hogy Amerika és Irán között egyre több kérdésben áll fenn érdekegyezés – szögezte le Szalai Máté.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője kedd délelőtt Bécsben jelentette be, hogy átfogó megállapodást kötött Irán és a hatok elnevezésű országcsoport Teherán atomprogramjáról. Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter "történelmi pillanatnak" minősítette a megegyezést.
A megállapodás tizenhárom éven át tartó diplomáciai huzavona és egyeztetések után jött létre. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjának és Németországnak a legutóbbi fordulón, a több mint két hétig elhúzódó bécsi maratoni tárgyalásokon sikerült megegyeznie Iránnal az iszlám köztársaság nukleáris kapacitásainak korlátozásáról. Az egyezség legalább tíz évig gátat vet annak, hogy Irán atomfegyver előállítására alkalmas mennyiségű és minőségű hasadóanyagot állítson elő, cserébe legkorábban a jövő év elején feloldják az ellene hozott gazdasági és pénzügyi szankciókat, a fegyverszállítási embargó nagy része azonban még évekig érvényben marad.
