Történelmi csúcson a Bundestag létszáma

A szövetségi választási bizottság hétfő reggel megjelent adatai szerint a második világháború utáni 19. Bundestagban 709 képviselő dolgozik majd, ami történelmi csúcs és 78 fős emelkedés az eddigi 631-hez képest.   

Az új Bundestagnak a választástól számítva 30 napon belül, legkésőbb október 24-én meg kell alakulnia.   

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) 200 képviselőt küldhet a Bundestagba, 55-el kevesebbet, mint az előző négyéves ciklusban. Testvérpártja, a Horst Seehofer bajor kormányfő vezette Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőcsoportjának létszáma 56-ról 46-ra csökken. A testvérpártok eddig rendre frakciószövetséget alkottak, ez várhatóan ezúttal is így lesz.   

A CDU/CSU után az eddigi koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt (SPD) következik, frakciója 153 képviselőből áll, ami 40-nel kevesebb az eddiginél.   

A harmadik erő a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD), amely először jutott be a Bundestagba, és 94 mandátumot szerzett.   

Régi-új párt a Bundestagban a piacpárti, jobboldali Szabad Demokrata Párt (FDP), amely visszaszerezte 2013-ban elveszített szövetségi parlamenti képviseletét, és frakciója 80 fős lesz.   

Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) frakciója 5 fővel bővül az előző ciklushoz képest, 69 tagból áll majd. Legkisebb frakciójuk a Zöldeknek lesz, de a baloldali irányultságú ökopárt is több képviselőt küldhet a Bundestagba, mint eddig, a frakció létszáma 63-ról 67-re emelkedik.    

A Bundestag alapesetben 598 fős

Az arányosságra törekvő vegyes német választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként összeállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag alapesetben 598 fős, a képviselői helyek felét az egyéni körzetekben nyertesek kapják, a másik 299 mandátumot pedig a listás szavazatok alapján osztják ki azon pártok között, amely országos átlagban elérik az 5 százalékot, vagy legkevesebb három egyéni körzetben győznek, de az 5 százalékos bejutási küszöb alatt maradnak.   

A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs. Viszont előfordulhat, hogy egy párt valamely tartományban több egyéni mandátumot szerez, mint amennyi a listán szerzett szavazatok százalékos megoszlása alapján járna neki.   

Ezt a mandátumtöbbletet az előző, 2013-ban tartott Bundestag-választáson bevezetett szabályok szerint ki kell egyenlíteni, hogy az erőviszonyok végül a lehető legpontosabban tükrözzék a listákra leadott szavaztok megoszlását. Erre szolgál az úgynevezett kiegyenlítő mandátum intézménye, amelynek révén a Bundestag létszáma minden eddiginél magasabbra emelkedett.   

A vasárnapi választáson a CDU - amely Bajorországon kívül valamennyi tartományban indul - a listás szavazatok 26,8 százalékát szerezte meg, ami 7,4 százalékpontos csökkenés az előző, 2013-ban tartott Bundestag-választáson elért 34,1 százalékhoz képest.  

A csak Bajorországban induló CSU a szavazatok 6,2 százalékát szerezte meg, ami 1,2 százalékpontos csökkenés a négy évvel korábbi 7,4 százalékponthoz képest.   

A CDU/CSU pártszövetség támogatottsága így 33 százalék, ami 8,6 százalékpontos visszaesés a 2013-ban elért 41,5 százalékhoz képest, és a második leggyengébb eredmény az 1949-es 31 százalék után.

Az SPD 20,5 százalékkal története legrosszabb eredményét érte el, 5,2 százalékponttal gyengült a négy évvel korábbi 25,7 százalékhoz képest.

Az AfD 2013-ban 0,3 százalékponttal elmaradt az 5 százalékos bejutási küszöbtől, ezúttal a szavazatok 12,6 százalékát szerezte meg, ami 7,9 százalékpontos növekedés.

Az FDP 2013-ban 0,2 százalékponttal maradt el a bejutási küszöbtől, most a szavazatok 10,7 százalékát gyűjtötte össze, ami 5,9 százalékpontos növekedés.

A Baloldal a szavazatok 9,2 százalékát kapta meg, 0,6 százalékponttal többet a négy évvel korábbi 8,6 százaléknál. A Zöldek 8,9 százalékon végeztek, támogatottságuk 0,5 százalékponttal emelkedett a 2013-ban elért 8,4 százalékhoz képest.

A választási részvételi arány 76,2 százalékra emelkedett a négy évvel ezelőtt regisztrált 71,5 százalékról.

A nemzetközi sajtó Jamaica-koalícióra számít

Európa számára létkérdés, hogy Angela Merkel koalícióra lépjen a német liberálisokkal és a Zöldekkel - írták a legnagyobb spanyol napilapok hétfőn, értékelve a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás eredményeit. Bonyolult koalíciós tárgyalásokat várnak a cseh lapok, míg a lengyel sajtó a kétoldalú kapcsolatok jövőjét elemezte.

Az ABC című spanyol konzervatív jobboldali újság szerkesztőségi véleménycikke szerint Merkelnek negyedik választási győzelme ellenére most minden politikai erőforrására szüksége lesz, hogy megtartsa vezetésének stabilitását és irányát.   

A "szélsőjobboldali demagógok", az Alternatíva Németországnak (AfD) "nemzeti-populistáinak" kétségtelenül nagy hatásuk lesz a politikai életre Berlinben, és ennek eredményeként egész Európában - jegyezte meg a lap, emlékeztetve: a szélsőséges áramlatok egész Európát átjárják, de Franciaországban és Hollandiában végül nem teljesültek "a vészjósló előrejelzések".   

Az ABC felvetette annak lehetőségét, hogy ha a szociáldemokraták mégis tagjai lennének egy német kormánykoalíciónak, akkor az AfD az első számú ellenzéki erő lenne Németországban, és így hatalmi alternatívává válhatna. A szociáldemokraták szavazatvesztésével kapcsolatban úgy fogalmazott: "a szocializmus egy kontinentális méretű kataklizmával áll szemben", mivel a spanyol, francia, olasz és brit választásokon is rosszul szerepeltek.   

Az újság számára a legfőbb kérdés a német belpolitikai helyzetben, hogy miként lehet a győztes CDU/CSU, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és Zöldek teljesen különböző elképzeléseit összeilleszteni egy koalícióban, de - mint írta - meg kell próbálni, mert "túl nagy a tét Németországban és Európában".   

Az El Mundo című baloldali napilap jó hírnek nevezi Merkel győzelmét nemcsak a németek, de az Európai Unió számára is, amely új erőt ad a francia-német tengelynek.   

A legnyugtalanítóbb az AfD bejutása a német törvényhozásba az újság szerint, amely több tényezőt is felsorol kiváltó okként: a gazdasági javulás előnyei nem mindenkihez jutottak el, másrészt a kancellár migrációs politikájával, a menekültek és bevándorlók befogadásról szóló kezdeményezésével gyakorlatilag egyedül maradt az európai vezetők között. A több mint egymillió Németországba érkező migráns lassú és nehézkes integrációjának azonnali következménye az idegengyűlölet és a rasszizmus, amit az AfD ki tudott használni - állapította meg az El Mundo. A lap úgy véli: a konzervatívabb szavazók a melegházasság bevezetéséért is "büntették" Merkelt.   

A Mladá Fronta Dnes és a Lidové Noviny című cseh napilapok szintén úgy vélik, hogy a koalíciót csak a CDU/CSU, az FDP és a Zöldek tudják közösen létrehozni. Merkel folytatni fogja munkáját, de már az SPD nélkül, és erős, kormányon belüli bírálatokkal - mutat rá a liberális és a konzervatív napilap egyaránt.   

A jamaicai koalíció számára az elmúlt években megteremtődött néhány fontos feltétel. Bár Merkel migránsokat támogató politikája és az atomenergiáról való lemondás közelebb hozta a Zöldeket a CDU-CSU-hoz, de az FDP-vel jóval több a közös pont. Az új kormány legnagyobb problémáját így várhatóan a Zöldek és a liberálisok programja közti hatalmas különbségek jelenthetik - vélik a lapok.   

A Lidové Noviny rámutat: a CDU/CSU 1949 óta a legrosszabb választási eredményét érte el, akárcsak az ellenzékbe vonuló SPD. Ez valószínűleg a határnyitásért megfizetett "adó".   

Lengyelországnak a német választások után továbbra sincs jobb szövetségese Merkelnél - véli a Rzeczpospolita című, független jobbközép lengyel napilap. Boguslaw Chrabota főszerkesztő kommentárja szerint változtatni kellene az általa "németellenesnek és Európa-ellenesnek" minősített lengyel politikán. Úgy véli, Varsónak a győztes CDU/CSU-ra kellene "szilárdan támaszkodnia", Lengyelország jövőjét az Európai Unióban a Berlinnel fenntartott "acélos szövetségben" kell építeni. Chrabota szerint Merkel újbóli kancellárként "diszkrét egyeztetést" kezdeményez majd Varsóval, "kezet nyújt", hogy Beata Szydlo kormányfőnek segítsen a Brüsszellel fennálló konfliktusok kezelésében.   

A wpolityce.pl konzervatív hírportálon Michal Karnowski szerkesztő úgy látja: Merkel mandátuma a választások után gyengébb, ennek oka "az őrült bevándorlási politikában" rejlik. A bevándorlóellenes AfD viszonylag magas támogatottságáról szintén úgy vélte, hogy Berlinnek "legalább módosítania kell" migrációs politikáján. A wpolityce.pl szerint a német választási eredmény nyomán "kisebb a lehetősége a lengyelországi beavatkozásnak" az Európai Unió részéről, a lengyel ellenzék panaszai ugyanis egyre kisebb visszhangra találnak Brüsszelben és Berlinben.   

A szlovák lapok közül a baloldali Pravda úgy vélte: bár Merkelnek azzal, hogy negyedszer győzelmet aratott a választásokon a szinte lehetetlent sikerült megvalósítania, győzelme pirruszi (vereséggel ér fel), és Németországban a választások után kő kövön nem maradt. Marián Repa, a lap kommentárírója szerint "a politikai földrengés a sötét mélységekből a felszínre hozta az Alternatíva Németországnak-ot (AfD), amely a németországi választások igazi győztese". Hozzáteszi: amennyiben a kereszténydemokratáknak nem sikerül visszacsábítaniuk az AfD-hez átpártolt választóikat - ami a pártot balra szorító zöldekkel kormányozva csaknem lehetetlen lesz -, akkor nagyon valószínű, hogy az AfD tovább erősödik.   

A pozsonyi Sme arról írt: mikor Merkel 2015-ben "ajtót nyitott a menekülteknek", kritikusai azt mondták, hogy ez "a nyitott kéz nyakát töri", ám ez mégsem lett igaz, mert megnyerte a választásokat, s hatalmon marad, amiért "Európa igazán hálás neki". Beata Balogová az AfD-ről úgy vélte: világos, hogy nem kínál valós alternatívát sem Németországnak, sem Európának.