Törökország átgondolja uniós kapcsolatait

Az államfő kifejtette: a referendummal új Törökország születik, amelyet nem lehet többé az uniós csatlakozással vagy a menekültügyi megállapodással fenyegetni.   

Ömer Celik török EU-ügyi miniszter egyik március elején tett nyilatkozatában úgy fogalmazott: Törökország az EU tagja akar lenni, de attól függ, melyik Európáról van szó. Ha a fogalom alatt Nicolas Sarkozy korábbi francia elnök, Marine Le Pen francia szélsőjobboldali vezető vagy Geert Wilders holland bevándorlásellenes politikus Európáját értjük, akkor Törökország nem szeretne az unió részévé válni - jelezte Celik.   

Erdogan felszólalásában ismét fasisztának nevezte Európát annak ellenére, hogy Angela Merkel német kancellár korábban arra kérte a török elnököt, hogy tartózkodjon a második világháborút idéző kifejezésektől. Erdogan az utóbbi hetekben gyakran bírálja élesen, s nevezi rendszeresen nácinak vagy fasisztának Európát, mert a közelmúltban Hága és Berlin visszautasította, hogy török miniszterek az elnöki rendszer mellett kampányoljanak a Németországban és Hollandiában élő törökök körében.   

Az 1999 óta EU-tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de azóta csak 16 fejezetet sikerült megnyitni a 35-ből, és ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni.   

Az Európába irányuló menekültáradat visszafogásának érdekében tavaly március 18-án kötött EU-török megállapodásban Brüsszel az uniós csatlakozási folyamat felgyorsítását, schengeni vízummentességet, valamint több milliárd eurós támogatást helyezett kilátásba Ankarának, ennek egyik előfeltételéül azonban a vitatott török terrorellenes törvény enyhítését szabta. A török vezetés erre nem hajlandó, és többen azt vetik a szemére, hogy különösen a július 15-ei puccskísérlet óta a jogszabályokat a politikai ellenzék és egyes újságírók elhallgattatására használja fel.   

Az államfő kedden azt is leszögezte: Törökország nem fogja engedni területén az ügynöki tevékenységet. Szavaival Erdogan a Bild német újság február végén letartóztatott törökországi tudósítójára, Deniz Yücelre is utalt, akit korábban német ügynöknek minősített.   

Az Anadolu török állami hírügynökség jelentése szerint kedden 20 törökországi tartományban tartott rajtaütéseket a rendőrség a júliusi hatalomátvételi incidenssel kapcsolatban. Az ügyészség 265 ember ellen adott ki elfogatóparancsot, közülük 60-at már őrizetbe vettek a hatóságok. Az érintettek állítólag kapcsolatban állnak az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatával, amelyet Ankara az államcsínykísérletért felelőssé tesz. A gyanúsítottak között van a mozgalom több vezető tisztségviselője és regionális képviselője is.

A török kormánypárt lemondta valamennyi németországi kampányrendezvényét

Török politikusok nem tartanak több kampányrendezvényt Németországban az április 16-án tartandó népszavazással összefüggésben - jelentette be kedden a török kormánypárt, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) egyik szóvivője.

"Valamennyi meghirdetett rendezvényt lemondtuk" - közölte az AKP külföldi koordinációval foglalkozó kölni irodájának szóvivője az AFP francia hírügynökséggel, hozzátéve, hogy a döntést Ankarában hozták meg azt követően, hogy az elmúlt hetekben az ügy miatt kiéleződött a feszültség Törökország és Németország között.

A tervek szerint török miniszterek már nem kampányoltak volna a németországi török közösségek előtt az elnöki rendszer bevezetése mellett, csak az AKP képviselői léptek volna fel tájékoztató célú rendezvényeken. 

Uniós bővítési biztos: "egyre valószínűtlenebb" Törökország csatlakozása az EU-hoz

"Egyre valószínűtlenebb" Törökország csatlakozása az Európai Unióhoz, hacsak Ankara nem változtat gyorsan irányt - vélekedett kedden az unió bővítési biztosa a Bild című német napilap keddi számában megjelent nyilatkozatában.

Johannes Hahn szerint Törökország már egy ideje "egyre inkább távolodik az EU-tól". A biztos úgy véli, hogy a Recep Tayyip Erdogan török elnök által követett tekintélyelvű irányvonal és az elnöki rendszer bevezetését célzó tervezett alkotmánymódosítás valójában "elfordulás Európától".

Hahn nem zárta ki, hogy az uniós tagállamok rövidesen megvitathatják az Ankarával folytatott csatlakozási tárgyalások megszakítását, holott decemberben még azok folytatását támogatták. "De a jelenlegi fejlemények alapján bármikor sor kerülhet ennek a helyzetnek az újraértékelésére" - hangsúlyozta az uniós biztos, aki egyúttal határozottan visszautasította a török politikusok részéről az unió ellen elhangzott bírálatokat. Erdogan egyebek mellett "náci praktikák" alkalmazásával vádolta meg Angela Merkel német kancellárt.

Hahn elmondta azt is, hogy jelenleg nem lát esélyt a törökökkel szembeni uniós vízumkötelezettség eltörlésére sem. Véleménye szerint ez addig nem fog megtörténni, amíg Törökország vonakodik attól, hogy teljesítse az olyan lényeges kritériumokat, mint amilyen például a jelenleg ellenzékiek és a kormányt bírálók üldözésére is használt terrorellenes törvény módosítása.

Az európai országok és Törökország kapcsolatai a török elnök hatalmának kiterjesztéséről szóló április 16-i népszavazással összefüggésben váltak feszültebbé. Ankara azért bírálja az Európai Unió több országát, köztük Németországot, mert a közelmúltban visszautasították, hogy török miniszterek az elnöki rendszer mellett kampányoljanak a helyi törökök körében.

Nógrádi: drasztikusan romlott a német-török viszony

Drasztikusan romlott tovább a német-török viszony az elmúlt napokban Nógrádi György szerint. A biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna keddi műsorában úgy értékelte, hogy a két ország nem látja át a másik stratégiai céljait.   

Mint mondta, Recep Tayyip Erdogan török elnök célja "bármi áron győzni" az elnöki rendszer bevezetéséről szóló törökországi referendumon. Április 17-én kiderül, hogy Erdogan el tudja-e érni, hogy teljhatalmat kapjon.   

"Törökország úgy érzi, hogy elege van Európából, az Európai Unió pedig úgy érzi, hogy nagyon-nagyon elege van a törökökből" - fogalmazott Nógrádi György, hozzátéve, a helyzet az egyik fél számára sem előnyös, és reményei szerint a kapcsolatok a népszavazás után javulnak majd.   

Nógrádi György szerint a jelenlegi helyzet "drasztikusan rontja" a Törökország és az Európai Unió között fennálló menekültügyi egyezményt. A törökök számára a vízumkérdés távolodott, az uniós tagság pedig "elképesztő messzeségbe került" - jegyezte meg.