Török puccskísérlet - Hahn: az unióból kizáró ok a halálbüntetés bevezetése

Johannes Hahn még hétfőn aggasztónak nevezte a török puccskísérletet követő bírói letartóztatásokat. Véleménye szerint az elbocsátási lista már készen volt, s a török vezetés csak a megfelelő pillanatra várt, hogy elővegye azt. A török külügyminisztérium elfogadhatatlannak nevezte a listavádat.

A biztos most úgy vélekedett, hogy a török vezetés kihasználta a katonai puccskísérletet, hogy megszabaduljon a számára kellemetlen közalkalmazottaktól. Nem titok, hogy a Fethullah Gülen önkéntes egyesült államokbeli emigrációban élő hitszónok követői különböző török állami intézményekben, a biztonsági és igazságügyi apparátusban dolgoztak - mondta.

Johannes Hahn meglepőnek nevezte a török kormány reagálását a sikertelen puccskísérletre, megjegyezve, hogy eddig 8000 katona letartóztatásáról van tudomása és 12 ezer állásából felfüggesztett, vagy elbocsátott bíróról és igazságszolgáltatási munkatársról. A sor még bizonyára még nem ért véget - tette hozzá.

Ezek az események "természetesen beárnyékolják" a török EU-csatlakozási tárgyalásokat - hangsúlyozta, hozzátéve, nem valószínű, hogy a közelmúlt eseményei biztosítják a jogállamiság feltételeit.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter hétfő délután elfogadhatatlannak minősítette Johannes Hahn aznapi kijelentését, amely szerint már a pénteki puccs előtt előre készen lehettek Ankarában "tisztogatási" listák. A török külügyminiszter reagálásában azt írta, hogy Hahn nagyon nem érti, mi folyik Törökországban.

A török politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy bárki is bírálja a hamvába holt államcsíny előkészítői és elkövetői ellen tett büntetőjogi lépéseket, mint fogalmazott: ez a puccskísérlet támogatásával ér fel.

Recep Tayyip Erdogan török államfő az amerikai CNN hírtelevíziónak hétfőn adott interjújában nem zárta ki a halálbüntetés visszaállítását a katonai puccskísérlet után, de a döntést a török parlament hatáskörébe utalta. Erdogan az interjúban visszautasította azt felvetést, hogy a puccskísérlet lehetőséget nyitott számára a tisztogatásra az állami intézményekben és a hadseregben.

Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a kijelentést követően leszögezte: ha visszaállítják a halálbüntetést, Törökország nem csatlakozhat az Európai Unióhoz.

A törökországi elbocsátásokat illetően az egyes tárcák közül a belügyminisztérium áll az élen: már hétfőig 8777 munkatársát menesztette, köztük 30 kormányzót és 16 jogtanácsost. A pénzügyminisztérium 1500 alkalmazottjának függesztette fel a munkaviszonyát szerte az országban azzal az indokkal, hogy gyaníthatóan kapcsolatban álltak Fethullah Gülen hitszónokkal és az őt támogatók hálózatával.

Egy török ellenzéki párt is támogatná a halálbüntetés visszaállítását

Támogatásáról biztosította a török kormánypártot a halálbüntetés visszaállításával kapcsolatban Devlet Bahceli, a Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnevezésű nacionalista ellenzéki párt vezetője kedden.

Recep Tayyip Erdogan török államfő és az általa alapított Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a múlt pénteki sikertelen puccskísérletet követően állt elő a javaslattal.

"Amennyiben az AKP kész visszaállítani a halálbüntetést, úgy az MHP is az" - idézte Bahcelit a Sabah című kormánypárti napilap. A 40 képviselői hellyel rendelkező MHP a negyedik legnagyobb török parlamenti párt.

Erdogan a hétvégén kijelentette: a nép követelését a halálbüntetés visszaállítására nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az államfő ezzel összefüggésben tanácskozásokat jelentett be az ellenzékkel.

Törökországban 2004-ben törölték el a halálbüntetést, rögzítve e tényt az ország alaptörvényének 38. cikkelyében is, ami lehetővé tette Ankara számára, hogy a következő évben megkezdje az uniós csatlakozási tárgyalásokat.

A halálbüntetés visszaállításához alkotmánymódosítás szükséges. Ehhez azonban az 550 fős ankarai törvényhozás kétharmados többsége kell, vagyis 367 képviselő támogatása. Másik lehetséges megoldás egy népszavazás lehetne, amelynek kezdeményezéséhez 60 százalékos többség, vagyis 330 szavazat szükséges. A referendumon ezt követően egyszerű többséggel dönthetnének a választópolgárok a kérdésről.

Bármely lehetőséget is választja, a 317 képviselői mandátummal rendelkező iszlamista-konzervatív AKP-nak biztosítania kell az ellenzék támogatását is.

Ugyanakkor a 38. cikkely tartalmazza a visszaható hatály tilalmát is vagyis azt, hogy senkire sem szabható ki súlyosabb büntetés, mint amit az elkövetés idején hatályos jog megállapított. Visszamenőleg a szabály szerint nem állapítható meg súlyosabb büntetés.

Ugyanez az alapelv megtalálható a Törökország által aláírt Emberi Jogok Európai Egyezménye 7. cikkelyében is, illetve Ankara a 13. kiegészítő jegyzőkönyv ratifikálásával vállalta, hogy minden körülmények között elveti a halálbüntetést.

Az emberi jogi kérdésekben illetékes Európa Tanács (ET) ezért bejelentette: Törökország a halálbüntetés visszaállítása esetén nem lehet többé ET-tag. Az Európai Unió is jelezte, hogy ez esetben megszakítja a csatlakozási tárgyalásokat.

Ausztriai török nagykövet: "ismertek voltak a nevek"

"Ismertek voltak a nevek, a hadseregen belül is. Ezért történt a puccs, mert tudták, hogy készülnek ellenük" - mondta kedden Hasan Gögüs bécsi török nagykövet a Kurier című osztrák napilapnak a múlt pénteken lezajlott török puccskísérletről és az Ankara által ezt követően indított széleskörű tisztogatásokról.

Az osztrák lap azokról az "elgondolkodtató fejleményekről" kérdezte a nagykövet véleményét, melyek szerint a török hatóságok kiterjedt tisztogatási hullámot indítottak, egyebek mellett csaknem háromezer bírát bocsátottak el. Gögüs ennek kapcsán azt hangoztatta, hogy az állam, a kormány és a hadsereg sorait "államellenes csoportok lepték el, és ennek eredménye a puccskísérlet". Hozzátette: "semmilyen kormány nem tolerálhat egy másik államot az államon belül".

Recep Tayyip Erdogan török elnök és kormánya Fethullah Gülent, az amerikai emigrációban élő muzulmán hitszónokot - Erdogan egykori szövetségesét - és az állítólag általa vezetett, úgynevezett "párhuzamos államot" hibáztatja a puccskísérletért.

A Kurier azokról a felröppent híresztelésekről is kérdezte a nagykövetet, miszerint a török kormány megrendezte a puccskísérletet. "Ezek bugyuta pletykák. Az elnök nagyon közeli munkatársait vesztette el a meghiúsult hatalomátvételi kísérlet során. Csaknem 150 civilt gyilkoltak meg. Melyik kabinet venné tervbe ártatlanok halálát?" - kérdezett vissza Gögüs.

A nagykövet megismételte, a puccsot "a kormányba beférkőzött terrorszervezetek indították". Hangoztatta, hogy minden párt, még az ellenzék és az Ankarát bíráló sajtó is felemelte a hangját a katonai puccskísérlet ellen.

Gögüs azokat a vádakat is visszautasította, miszerint Törökország diktatórikus irányt vett. "Törökország demokratikus ország, de tiszteletben tartjuk az emberek akaratát" - fejtette ki. Hozzátette: nemzetközi újságírók bírálatokat fogalmazhatnak meg az országról, "egy diktatúrában ez lehetetlen lenne".

Úgy vélte, Törökország biztonságos hely. "Terrortámadások Nizzában, Párizsban vagy Brüsszelben is vannak" - mondta.