2018. január 5., 08:08

Tony Blair szerint Nagy-Britannia után más országok is kiléphetnek az EU-ból

BERLIN, LONDON. Romboló erejű folyamat a brit uniós tagság megszüntetése (Brexit), és akár újabb tagállamok kiválásához is vezethet Tony Blair volt brit kormányfő szerint.
201801042111550.tb01.jpg

A munkáspárti politikus a Die Welt című német lapban csütörtökön ismertetett nyilatkozatában kiemelte, hogy valamennyi tagállamban megvannak azok a félelmek és feszültségek, amelyek Nagy-Britanniában az európai uniós (EU-) tagság megszüntetését pártolók győzelméhez vezettek a 2016-os népszavazáson.

Ráadásul Nagy-Britannia a távozás után példájának követésére ösztönözhet más tagállamokat. A kiválás után hangsúlyosan "nem EU-tagországként" határozná meg magát, és a tagállamok közötti feszültségek ügyében másként tevékenykedne, mint a közösség tagjaként. Ez pedig "nem lesz jó Európának" - mondta Tony Blair.

Hangsúlyozta, hogy a Brexitet fel kell használni a félelmeket okozó gondok megoldására, különben tovább erősödik a populizmus. Nem szabad visszariadni a reformoktól, például az egyik uniós alapszabadság, az EU-n belüli lakhelyválasztás és munkavállalás szabadságának felfüggesztésétől. Ez "megbékítené a briteket Európával, és általánosságban is közelebb vinné az európaiakat az unióhoz" - mondta Tony Blair, aki 1997-től 2007-ig volt Nagy-Britannia miniszterelnöke.

Hangoztatta, hogy a Brexitről szóló tárgyalások alatt a huszonheteknek nyitva kell tartaniuk a közösségbe visszavezető ajtót, és ezzel támogatniuk kell az EU-párti brit erőket.

Jogot kell adni a választóknak a döntés újragondolására

Tony Blair volt brit kormányfő szerint jogot kellene adni a brit választóknak arra, hogy "újragondolják" a brit EU-tagság megszűnéséről hozott népszavazási döntést, mivel a referendum idején még senki nem tudta, hogy mivel jár a kilépés az Európai Unióból.

A 2016 júniusában tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége voksolt arra, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az unióból (Brexit).

Tony Blair a csütörtöki BBC-műsorban kijelentette: ha a választók véleménye a Brexitről nem változik, akkor természetesen ki kell lépni az EU-ból. Hozzátette ugyanakkor, hogy a népszavazáson még nem lehetett tudni, milyen feltételrendszer alapozza meg az unióval fenntartott új viszonyrendszert. Blair szerint amint ismertté válnak e viszonyrendszer feltételei, a brit választók nyilvánvalóan jogosulttá válnak arra, hogy újragondolják a döntést.   

A volt miniszterelnök szerint a józan ész azt diktálná, hogy ha az új kapcsolatrendszerről bebizonyosodik, hogy nem kínál a jelenleginél ígéretesebb jövőt Nagy-Britannia számára, akkor legyen lehetőség a Brexit-döntés átgondolására. A legutóbbi felmérések alapján Blair e véleményének széles körű a választói támogatottsága.   

Az egyik legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a Survation minap ismertetett vizsgálata szerint a britek 50 százaléka szeretné, ha népszavazás döntene a Brexit feltételrendszerét rögzítő majdani végleges megállapodásról. Az újabb referendumot a válaszadók 34 százaléka ellenezte.

A konzervatív párti brit kormány mereven elveti bármiféle újabb népszavazás gondolatát, jóllehet az utóbbi időben befolyásos nemzetközi üzleti szervezetek is jelezték, hogy az egyre markánsabban mutatkozó Brexit-kockázatok miatt szükségesnek tartanának egy második referendumot.   

A fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrégiben Londonban ismertetett éves országjelentésének egyik komoly feltűnést keltő kitétele szerint nagyon kedvező hatást gyakorolna a brit gazdaság növekedési kilátásaira, ha a Brexitről szóló döntést "egy újabb népszavazás eredményeként" vissza lehetne fordítani.   

Az OECD modellszámításai szerint ha London az EU-tagság megszűnésének várható időpontjáig, jövő márciusig nem tud szabadkereskedelmi megállapodásra jutni az EU-val, és emiatt az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lép érvénybe - amely vámjellegű és egyéb akadályok megjelenésével járna a kétoldalú kereskedelemben -, az a brit gazdaság növekedési ütemét már 2019-ben 1,5 százalékponttal lassítaná. Ez akár recessziót is jelenthetne, mivel a távlati előrejelzések 2019-re egyöntetűen 1,5 százaléknál lassabb növekedést valószínűsítenek a brit gazdaságban.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.