Tőkés: Jogokat az elvesztett területekért
Tőkés László elmondta: a sebtépés, önsajnálat ideje lejárt, a továbbhaladás útját a szabadság, az egyesülés és a gyógyulás kulcsszavak mutatják. A szabadság kulcszsó a magyar állampolgárság kiterjesztését, az egyesülés "Trianon gyógyítását", a gyógyulás pedig a húsvéti alkotmányt jelenti – szögezte le. Az egykori temesvári református lelkipásztor a mai romániai helyzetet értékelve rámutatott: két évtized alatt az erdélyi magyarság keveset tudott elérni.
1920 óta nem volt becsületes népszámlálás, felemelkedés helyett elburjánzott a korrupció. Az európai és a világméretű válságot tetézi az erkölcsi válság - hangoztatta. "Nem volt időnk szembenézni a kommunista múlttal. Se autonómiánk, se államilag finanszírozott magyar egyetemünk nincsen. Kikínlódtunk egy magánegyetemi rendszert, épp az első Orbán-kormány jóvoltából" - közölte hozzáfűzve: még mindig a posztkommunizmus terhével viaskodik az erdélyi magyarság, és ehhez hozzájárul még a szórványosodás, a népességfogyás, valamint a román magyarellenesség problémája is.
Tőkés László arra is rámutatott, hogy harminc év alatt egy millióval apadt a magyarság szám, ami nézete szerint felér a két világháború vérveszteségével. „Nem csak az országunk, hanem a társadalmi képünk is csonka” – vonta le a következtetést.
A területi átszervezés viszonylatában kijelentette: nincs helye alkunak az átrendezés kérdésében. Tőkés szerint Temesvár ostromának folytatásaként tekinthető az, hogy a román hatalom megkérdőjelezi Székelyföld létét.
A ciántechnológiás alapú bányászat ügyében az EP-alelnök fontosnak tartotta megemlíteni, hogy hiába van készülőben az Európai Unióban a ciánbányászatot tiltó jogszabály, ha Románia ezt nem tartja szem előtt. Sorra hárulnak el az akadályok a verespataki aranybánya-beruházás elől, ezért Tőkés László Kápát-medencei összefogást sürget.
Előadásában az EMNT-elnök kitért az alakuló új romániai magyar párt helyzetére is. Reagált a Bukaresti Törvényszék indoklására, amellyel elutasítja az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését. Az indoklást pénteken a J urnalul Naþional című bukaresti lap hozta nyilvánosságra. Eszerint az EMNP politikai programjából kiderül, hogy az alakulat az alapvető emberi és közösségi jogokért küzd, ez pedig ellentétes a 2003/14-es párttörvénnyel. Ez lényegében azt jelenti, hogy törvényellenes az emberi és közösségi jogok képviselete Romániában - hangoztatta Tőkés László.
Az indoklásban az is szerepel, hogy azért nem jegyzik be a pártot, mert nem a nemzeti érdekek, hanem csak egy közösség szolgálatát tűzte ki célul. „Ez súlyosan diszkriminatív, antidemokratikus, és abszurd argumentáció. Az a hibánk, hogy magyarok vagyunk? Adjuk fel az identitásunkat ahhoz, hogy pártot alapítsunk? Azt kérjük a román féltől, hogy üljünk le egy tárgyalóasztalhoz és nem mint többség a kisebbséggel, hanem mint nemzet a nemzettel vitassuk meg ezt a kérdést. Mi semmi mást nem kérünk, mint az elvesztett területekért járó jogokat” – szögezte le előadása zárszavában az európai politikus.