Tőkés a területi felosztásról
Tőkéssel az Academia Catavencu című román hetilap közölt interjút szerdai számában. Az EP alelnöke elmondta: a romániai magyarság legutóbb 1968-ban, az akkori megyésítéskor élt át hasonlót. Akkor ugyanis az organikus regionális fejlesztés elvével ellentétesen mesterségesen alkottak meg olyan megyéket, mint Bihar, Szatmár, Szilágy és Maros - közölte Tőkés.
Az erdélyi politikus úgy fogalmazott, hogy a Traian Basescu államfő és a Demokrata Liberális Párt (PDL) által javasolt nyolc óriásmegye több a soknál, még Nicolae Ceausescu volt román kommunista diktátornak sem volt mersze szétverni Székelyföldet, vagyis Hargita és Kovászna megyét.
Kifejtette: "Ha én moldvai, bánsági, erdélyi román vagy oltyán (Dél-Románia egyik történelmi régiójának a lakosa) volnék, komolyan megsértődnék azon, hogy a területi-adminisztratív újjászervezés kapcsán egyfolytában csak a magyarokról szól a fáma, mintha Romániában csak a magyaroknak lenne regionális identitásuk".
Az EP alelnöke szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ördögi körbe került. Senki nem kényszerítette arra, hogy egy válságkormány csapdájában vergődjön anélkül, hogy rendelkezne a magyar közösség közismert céljainak a megoldására nyilvános és átlátható garanciákkal.
Romániában jelenleg tárgyalások folynak a kormánykoalícióban az ország közigazgatásának tervezett átalakításáról. Traian Basescu és a Demokrata Liberális Párt (PD-L) a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régió megyékké való átalakítását javasolta, ami azt jelenti, hogy drasztikusan csökkenne a jelenlegi 41 megye száma. Ezt a tervet a romániai magyarság politikai szervezetei határozottan elutasították.
Tőkés a június elején Romániában nagy politikai vitát gerjesztő brüsszeli székelyföldi iroda megnyitásáról elmondta: valamennyi romániai történelmi régiónak nyitnia kellene hasonló irodát Brüsszelben.
