Tokár Géza: le kell rombolni a tévhitet, hogy érvényesülni csak államnyelvű iskolából lehet

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala milyen feladatokat vállalt fel a közelgő alapiskolai beíratások, illetve a korábbi mutatók javítása kapcsán?

A beíratások kapcsán többféle feladatot tűztünk ki önmagunk számára. Akárcsak tavaly, úgy idén is tervezzük egy videófilm elkészítését. Az előző film a megtekintés és a pozitív visszajelzések szempontjából is nagyon sikeres volt. A február végéig elkészülő újabb kisfilmünkben példaértékű életutakat, illetve olyan hazai magyar egyéniségeket szeretnénk bemutatni, akik a magyar tannyelvű iskoláiknak köszönhetően nagyszerűen tudtak boldogulni. Ezáltal igyekszünk lerombolni azokat a tévhiteket, hogy a nem államnyelvű iskolákban tanuló emberek eleve kudarcra vannak ítéltetve. Emellett a tavalyinál intenzívebbre tervezett beíratási kampány részeként, február végétől az április 1-jén kezdődő beíratásokig egy tájékoztató jellegű anyagot is el akarunk juttatni az érintett iskolákba és további intézményekbe, valamint a Madari.sk honlapon keresztül ahhoz a réteghez akarunk majd szólni, amely vélhetően más források által nem szokott értesülni erről a kampányról.

Aktuális téma a hazai vasúti táblák kétnyelvűsítése, amely kapcsán Ön a Kerekasztal nevében levéllel fordult Érsek Árpád közlekedési miniszterhez. Kapott-e már arra választ, és hogyan értékeli a tárcavezető 54 vasútállomás kétnyelvű megnevezéséről szóló rendeletét?

A két dolog között van némi időbeli átfedés. Levelünket ugyanis két nappal azelőtt küldtük el, hogy a Szlovák Államvasutak közleményben adta hírül a tervezett kétnyelvűsítést. Szerintem azonban a két lépés nem függ össze, vagyis a közlemény megjelentetése a levelünktől független lépésnek számít. Valójában továbbra sem látni teljesen pontosan azt, hogy majd mi is történik a vasúti táblák kétnyelvűsítése ügyében, illetve az sem egyértelmű, hogy mi mindent is értünk a vasúti kétnyelvűsítésen és az meddig terjed. Úgy vélem, hogy az a kétnyelvű helységneveknél többet jelent. Ezt a kérdést amiatt is tovább elemezzük, mert az említett 54 vasútállomás kevesebb, mint a magyarlakta települések száma. A velünk együttműködő civil aktivistáktól értesültem arról, hogy további 10-12 községet is be kellene sorolni a megszabott kritériumok szerint kétnyelvűsítendő vasútállomások kategóriájába. A kérdéssel kapcsolatban részünkről felmerülő problémákat és a tisztázandó pontokat a napokban írásban egy módszertani útmutatóban is össze akarjuk foglalni. Abban majd részletezzük, hogy mi minden értendő a vasúti kétnyelvűség kifejezés alatt. Mindenképpen örvendetes, hogy ez a folyamat elkezdődött, de nagyon kell rá ügyelni, hogy az megfelelőképpen menjen végbe – hány helyre, milyen formában kerülnek ki a kétnyelvű táblák stb.

Legutoljára decemberben beszéltünk a kisebbségi bizottság statútumának tervezetéről. Azóta annak kapcsán történt-e valamiféle előrelépés?

Január 31-én zajlott egy munkatalálkozó, amely résztvevői megvitatták a tervezettel, illetve a kisebbségi bizottság további sorsával kapcsolatban felmerülő elképzeléseket. Az biztos, hogy történik majd valamiféle változás, amit maga Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos is szorgalmaz. Korábban már elkészült a tervezet munkaverziója, amit az illetékesek az érintett feleknek szétküldtek véleményezésre. Azt gondolom, hogy az pár pontban változik majd. A következő kisebbségi bizottsági ülést február 21-én tartják, ahol a hazai kisebbségek képviselői hivatalosan szóban is reagálhatnak a tervezetet illető részletekre. Azok ismeretében dől majd el, hogy mikor indulhat el a transzformációs folyamat. Maga a kisebbségi bizottság megmaradna, ám kérdéses, hogy annak munkájába kiket is kellene bevonni, mik lesznek a hatáskörök és milyen lesz a döntési mechanizmus.

Mi mindent terveznek az előbb említett Madari.sk és a Kerekasztal.org honlap megújítása terén?

A Madari.sk honlap az egyik legsikeresebb projektünk, azt folyamatosan nagyon sokan látogatják, elsősorban szlovákok. Az a missziója, hogy a felvidéki magyarokkal kapcsolatos alapszintű információkat minél több szlovák polgártársunkhoz eljuttassa. A honlap annak ellenére vált sikeressé, hogy annak tartalmát eddig csak hetente egy-két alkalommal frissítettük. Szeretnénk elérni azt, hogy a honlappal kapcsolatos munkába egyre több személyt be tudjunk kapcsolni, ezáltal még tartalmasabbá, vonzóbbá téve azt. Emellett a honlapot a „kerekasztalos“ rendezvényeink kapcsán egyfajta háttérintézményként is fel szeretnénk használni. Például az alapiskolai beíratások kapcsán nagyon kézenfekvő lépés lenne az, hogy szlovákul is párbeszédet kezdeményezzünk a magyar tannyelvű iskolák előnyeiről. A Kerekasztal.org honlap kapcsán pedig már hónapok óta húzódik egy átfogó oldalrekonstrukció, ami elsősorban műszaki kérdés. A Kerekasztalhoz kapcsolódó pár központi oldalunk részben jól működik, részben módosítást igényel. A Jogsegély.sk weboldalunk célja az, hogy a különféle problémás ügyek kapcsán összesítse az állampolgári bejelentéseket. A Dél-Szlovákia.sk weboldalunk pedig gazdasági témákkal foglalkozik. El akarjuk érni azt, hogy a jövőben ezek mindegyike egyre több újdonsággal szolgálhasson majd.

A Kerekasztal munkájának része a különféle jelentések és felmérések elkészítése is. Mindezek terén a közeljövőben melyek lesznek a prioritások?

Mindenképpen kívánatos az, hogy a felvidéki magyarság – rajtunk keresztül – rendelkezzen megfelelő lobbianyagokkal, amelyek különféle szempontok alapján mutatják be a problémáinkat. Jogi és gazdasági vonalon is készítünk majd a hazai magyarlakta régiókra, illetve a felvidéki magyarságra vonatkozó új felméréseket, hiszen a kormányváltás miatt is kimutatandó mindaz, ami számunkra még hiányzik – összegezni akarjuk a problémákat és a teendőket annak érdekében, hogy azokkal ne csak a Kerekasztal legyen tisztában, hanem minden érintett fél. Jogi szempontból pedig további lobbianyag lesz, hogy a Jogsegélyszolgálat éves angol nyelvű jelentését magyar és szlovák nyelven is ki akarjuk adni, s annak tartalmát folyamatosan aktualizáljuk majd.

Hagyományosan novemberben szokták megrendezni a Kerekasztal éves konferenciáját, amely nyitott minden civil szervezet előtt. Évközben terveznek-e különféle helyi és regionális találkozókat a civil szervezetek képviselőivel?

Mindenképpen prioritásunknak tartjuk azt, hogy minél közelebb kerüljünk a hazai civil szervezetekhez. Ezért tavasszal és ősszel is több kihelyezett találkozót rendezünk majd, amelyeken megvitatjuk közös gondjainkat, keressük a legmegfelelőbb megoldásokat és elmélyítjük kölcsönös kapcsolatainkat.