Többtucatnyi menekültet mentettek ki a Földközi-tengerből

A migránsok szerda este - pár kilométerre az északnyugati Polisz kikötővárostól - jelezték, hogy bajba kerültek a motor meghibásodása miatt. A csónakot utasaival együtt csütörtökön Latchi kikötőjébe vontatták. Az érkezők között többtucatnyi kiskorú van, sőt egy gyermek a tengeri út során született.  

A menekültek - elmondásuk szerint - a dél-törökországi Mersin kikötőjéből futottak ki a tengerre, és fejenként 2 ezer dollárt fizettek az őket szállító csempészeknek. Az utóbbi hetekben több tucat migráns érkezett ezen az útvonalon Ciprusra.   

A földközi-tengeri szigetország esetében mindazonáltal egyelőre nem lehet menekültáradatról beszélni. A Cipruson működő két befogadótáborban nagyjából 700 bevándorló él, további 100-an pedig a szigeten lévő brit támaszponton tartózkodnak.   

Közben Görögországban, az égei-tengeri Híosz szigetén ismét összetűzések voltak az egyik túlzsúfolt menekülttáborban, ráadásul a rendbontás során a migránsok tönkretették több humanitárius szervezet sátrát és irodának használt konténereit - jelentette csütörtökön a helyi média. A zavargásokban legalább ketten megsebesültek. A dpa német hírügynökség egyik helyi tudósítója elmondta: a rendőrség nagy erőkkel vonult ki a helyszínre, hogy megakadályozza a randalírozókat a sátortábor egészének tönkretételében.   

Híoszon jelenleg csaknem 4200 menedékkérő tartózkodik, miközben a sziget befogadóközpontjaiban csupán 1100 ember számára van hely.

Bakondi: egyre több országban nehezen kezelhető a helyzet

A görög szigeteken kaotikus a helyzet, és a fő útvonalak mentén egyre több országban válik nehezen kezelhetővé a tömeges migráció - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.

Bakondi György kifejtette: mind a két fő útvonalon - Líbiából, Egyiptomból az olasz partok felé és a balkánin - folyamatosan áramlanak a tömegek, és Görögországban, a görög szigeteken is egyre nehezebb a helyzet. Emellett Törökország és az Európai Unió között számos negatív körülmény merült fel, amelyek kétségessé teszik a korábban tervezett ütemterv megvalósítását.

A főtanácsadó szerint arra kell készülni, hogy a jelenleginél vagy akár a tavalyinál is nagyobb migrációs hullám érheti el Európa határait. Mindent meg kell tenni a határok megvédéséért. Az emberek illegális, vagyis engedély nélküli tömeges bejutását Európába meg kell akadályozni. Csak azokat szabad beengedni, aki átmeneti védelemre szorul, továbbá gazdaságilag támogatni kell azokat az országokat, ahonnan elindultak - sorolta.

Bakondi György kiemelte, hogy a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump kampányában is előtérbe került a biztonság kérdése és az illegális bevándorlás korlátozása. Emellett voltak olyan nyilatkozatai, amelyek az amerikai-orosz kapcsolatok javításáról szóltak - hívta fel a figyelmet, hozzátéve: hasznos lenne a hidegháborús időszakot megállítani és visszatérni a gazdasági biztonsághoz, a politikai együttműködéshez. Vlagyimir Putyin orosz elnök is úgy nyilatkozott, hogy országa készen áll egy ilyen együttműködésre - tette hozzá Bakondi György, megjegyezve: ez a világ biztonsága, a különféle válsággócok nehéz problémáinak megoldása szempontjából is nagy jelentőségű lépés lenne.

Megnyílt az első átmeneti menekülttábor Párizsban

Megnyílt a francia főváros első átmeneti humanitárius menekülttábora csütörtökön, ahol egyszerre mintegy 400 migránst tudnak néhány napra ellátni, és az illetékes szervek és a befogadóközpontok felé irányítani.

A fővárosi önkormányzat az intézkedéssel szeretné megakadályozni, hogy újabb sátortáborok jöjjenek létre Párizsban. A városháza becslése szerint naponta 50-80 migráns érkezik a francia fővárosba.

Anne Hidalgo párizsi főpolgármester májusban jelentette be, hogy Párizs északi részén, egy korábbi ipari területen, a francia állami vasúttársaság (SNCF) egyik raktártelepén alakítják ki az első központot, amely csak férfiakat fogad 5-10 napos időszakra azért, hogy "megpihenjenek, orvosi ellátásban és pszichológiai segítségben részesüljenek", valamint tanácsokra is számíthatnak a helyzetükkel, illetve azzal kapcsolatban, hogy számíthatnak-e menekültstátuszra a jövőben.

"Egy olyan hely létrehozásának gondolata, ahol minden frissen érkezett migránst befogadják és védelmet kap, méltó és humánus" - mondta Bruno Morel, a központot irányító Emmaus karitatív szervezet vezérigazgatója.

A táborban a férfiak néhány napot tölthetnek, tájékoztatást kapnak a saját jogi helyzetükről és a menekültügyi eljárásról. Egy orvosi csoport pedig elsősegély-ellátást és pszichológiai konzultációkat is biztosít a rászorulóknak. Egy másik, nőknek és gyereknek fenntartott 400 férőhelyes központ várhatóan az év végén nyílik meg, egy volt üzemi telepen Párizs egyik délkeleti elővárosában, Ivry-sur-Seine-ben. A kísérő nélkül érkező migránsokat pedig a párizsi városháza intézményeibe irányítják.

Az észak-franciaországi Calais-ban dzsungelnek is nevezett hatalmas migránstábor októberi felszámolását követően a szocialista kormány és a párizsi városvezetés továbbra is bizonyítani kívánja, hogy fél évvel az elnökválasztás előtt képes a migránshelyzetet kezelni. A 16,4 millió eurós költségvetésű projekttel a politika szeretne véget vetni az utcai illegális migránstáborok újratermelődésének.

Az elmúlt másfél évben gombamód szaporodtak el az illegálisan kialakuló sátortáborok Párizsban és környékén, amelyeket a hatóságok rendszeresen, eddig harminc alkalommal felszámoltak, s amelyekből mintegy 21 ezer embert szállítottak át befogadóközpontokba. Múlt pénteken 3800 embert vittek el a Stalingrad metrómegálló körül a járdákon felállított sátrakból.

Franciaország sokáig nem számított a migránsok célországának, tavaly 80 ezer kérelmet regisztráltak a hatóságok, idén viszont 100 ezerre emelkedhet ez a szám. A többi nyugat-európai országhoz képest mérsékeltebb mingránsáradat ellenére a francia hatóságok sokáig nem voltak felkészülve a menedékkérők befogadására, s fokozatosan alakítják ki számukra az újabb struktúrákat.