Több pénz jut a fiatalok foglalkoztatására - Mire lesz elég?
BRÜSSZEL, BUDAPEST. Az eredetileg tervezett 6 helyett akár 8 milliárd eurót is adhat az Európai Unió a fiatalok foglalkoztatását segítő programra. Szakértők szerint nem elég az erre a célra fordítandó forrás, ráadásul a program nem ad választ a valódi problémára.
Állnak a buszok, a metrószerelvények és bezártak a hivatalok Portugáliában. A két legnagyobb szakszervezet csütörtökön 24 órás munkabeszüntetést és tüntetést hirdetett, a kormány ugyanis megszorításokra kényszerült az uniós mentőcsomagért cserébe. Nemcsak Portugáliában, hanem az Európai Unió több országában is szinte mindennaposak a tiltakozások.
Közben Brüsszelben az uniós állam és kormányfők már sokadszor tárgyaltak az évek óta tartó gazdasági válság lehetséges megoldásáról. "Európa egyes országaiban szociális vészhelyzet van. Bátorsággal és elszántsággal kell szembenéznünk ezzel a helyzettel" - mondta a találkozó után José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
Az EU vezetői ezúttal külön foglalkoztak az állás nélküli fiatalok helyzetével. Több tagállamban ugyanis rendkívül magas a munkanélküliség a 25 év alattiak körében. Görögországban például a hatvan százalékhoz közelít, de Spanyolországban is meghaladja az 55 százalékot, Olaszország és Portugália esetében pedig megközelíti a 40 százalékot a munkanélküliek aránya a 25 évnél fiatalabbak között.
"Lényegesen több pénzt szánunk 2014-től a fiatalok munkanélküliségének csökkentésére" – közölte Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Az eredetileg tervezett hatmilliárd helyett ugyanis akár nyolcmilliárd eurót fordíthatnának az országok erre a célra. A keretből Spanyolország akár 1 milliárd eurót is kaphat, míg Magyarország 50 millió euró támogatáshoz juthat.
A Híradó által megkérdezett elemző szerint nem elég az Unió által erre a célra fordítandó forrás, ráadásul a program nem ad választ a valódi problémára. "A lépés arra jó, hogy azt, mint egyfajta akciót, a bizottság fel tudja mutatni, hogy foglalkozik a kérdéssel és igyekszik megsegíteni a nehéz helyzetben lévő, főleg dél-európai országokat. Ám a kérdés mégis csak az marad, hogy ezek az országok miből fognak termelni, miből lesz munkahely" – vélte Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője.
A magyar kormány csak idén majdnem húszszoros összeget fordított a munkahelyteremtésre ahhoz képest, mint amennyivel az Európai Unió segít majd. Orbán Viktor Brüsszelben azt mondta: Magyarországon már most 160-170 ezerrel többen dolgoznak, mint a kormányváltáskor. A miniszterelnök hozzátette: Magyarország ebből a szempontból is jobban teljesít, de még nem elég jól. Továbbra is érvényes, hatályban tartott a kormányzó pártok azon programja, hogy 2010 és 2020 között létre kell jönnie egymillió új munkahelynek Magyarországon. Akkor nyerjük vissza azt a munkaerő-képességünket, amellyel egyébként 1990-ben egyszer már rendelkeztünk – fogalmazott a kormányfő.
Csütörtökön jelentek meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai, melyek szerint az egy évvel ezelőttihez képest több mint 60 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben csökkent a munkanélküliség. A vártnál kedvezőbb magyarországi adatok még az elemzőket is meglepték.
Közben Brüsszelben az uniós állam és kormányfők már sokadszor tárgyaltak az évek óta tartó gazdasági válság lehetséges megoldásáról. "Európa egyes országaiban szociális vészhelyzet van. Bátorsággal és elszántsággal kell szembenéznünk ezzel a helyzettel" - mondta a találkozó után José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
Az EU vezetői ezúttal külön foglalkoztak az állás nélküli fiatalok helyzetével. Több tagállamban ugyanis rendkívül magas a munkanélküliség a 25 év alattiak körében. Görögországban például a hatvan százalékhoz közelít, de Spanyolországban is meghaladja az 55 százalékot, Olaszország és Portugália esetében pedig megközelíti a 40 százalékot a munkanélküliek aránya a 25 évnél fiatalabbak között.
"Lényegesen több pénzt szánunk 2014-től a fiatalok munkanélküliségének csökkentésére" – közölte Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Az eredetileg tervezett hatmilliárd helyett ugyanis akár nyolcmilliárd eurót fordíthatnának az országok erre a célra. A keretből Spanyolország akár 1 milliárd eurót is kaphat, míg Magyarország 50 millió euró támogatáshoz juthat.
A Híradó által megkérdezett elemző szerint nem elég az Unió által erre a célra fordítandó forrás, ráadásul a program nem ad választ a valódi problémára. "A lépés arra jó, hogy azt, mint egyfajta akciót, a bizottság fel tudja mutatni, hogy foglalkozik a kérdéssel és igyekszik megsegíteni a nehéz helyzetben lévő, főleg dél-európai országokat. Ám a kérdés mégis csak az marad, hogy ezek az országok miből fognak termelni, miből lesz munkahely" – vélte Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője.
A magyar kormány csak idén majdnem húszszoros összeget fordított a munkahelyteremtésre ahhoz képest, mint amennyivel az Európai Unió segít majd. Orbán Viktor Brüsszelben azt mondta: Magyarországon már most 160-170 ezerrel többen dolgoznak, mint a kormányváltáskor. A miniszterelnök hozzátette: Magyarország ebből a szempontból is jobban teljesít, de még nem elég jól. Továbbra is érvényes, hatályban tartott a kormányzó pártok azon programja, hogy 2010 és 2020 között létre kell jönnie egymillió új munkahelynek Magyarországon. Akkor nyerjük vissza azt a munkaerő-képességünket, amellyel egyébként 1990-ben egyszer már rendelkeztünk – fogalmazott a kormányfő.
Csütörtökön jelentek meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai, melyek szerint az egy évvel ezelőttihez képest több mint 60 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben csökkent a munkanélküliség. A vártnál kedvezőbb magyarországi adatok még az elemzőket is meglepték.
Forrás
hirado.hu, M1
