Több országban voltak tüntetések május elsején
Több tucat embert őrizetbe vett a török rendőrség Isztambulban pénteken, mert a május elsejére elrendelt tilalmat megszegve a kormányellenes tüntetéseiről ismert Taksim téren akartak demonstrálni. Iránban évek óta most először tartottak munkásfelvonulást a jobb élet- és munkakörülményekért, Dél-Koreában pedig, a szöuli nagygyűlésen tízezrek tiltakoztak a munkaügyi és nyugdíjreform terve ellen. Tüntetések voltak Európa számos városában is.
Isztambulban a rendőrség 20 ezer fővel és 70 páncélozott járművel készült az esetleges incidensekre, de ennek ellenére tüntetők kisebb csoportjainak sikerült megközelíteniük a Taksim teret, ahol régebben rendszeresen megemlékeztek az 1977. május 1-jei mészárlásról. A rendőrök elővigyázatosságból előállítottak hetven embert, hogy megelőzzék a nagyobb méretű zavargásokat. Helyszíni jelentések szerint a rendőrök könnygázt is bevetettek, néhány tüntető pedig Molotov-koktélok dobálásával válaszolt.
Az ankarai kormányzat előzőleg azt közölte, hogy békés célú felvonulásokra megnyitnák a teret, de az illegális tüntetéseket nem tartják kívánatosnak május elsején. A nemzetközi médiában megszólaltatott tiltakozók szerint a török vezetés a választások közeledtével egyre inkább tekintélyelvű módon irányítja az országot.
Iránban – helyi sajtójelentések szerint – több ezren vettek részt az ünnepi megmozduláson, amelyen egyebek között a külföldi munkaerő alkalmazása ellen tüntettek. Az országban több mint egymillió afgán dolgozik, miközben a munkanélküliség az aktív korú lakosság körében meghaladja a 10 százalékot. Több éve nem tartottak ilyen jellegű tiltakozó akciót május elsején.
Dél-Korea fővárosában több tízezren tüntettek a munkaügyi törvények és a nyugdíjrendszer reformjának terve ellen, mert a tervezett átalakítások a szakszervezetek szerint rontanák a teljes státusban dolgozók helyzetét. Egy munkacsoport éppen pénteken állapodott meg a reform egyik eleméről, arról a törvényjavaslatról, amely a következő öt évre a köztisztviselők járulékterheinek növekedését és nyugdíjának csökkentését irányozza elő. Szöul központjában komoly rendőri készenlét mellett zajlottak a tiltakozó akciók. A tüntetők több helyszínen összecsaptak a rendőrökkel, akik könnygázt is bevetettek, de komolyabb sérülésekről nem érkezett jelentés.
Erőszakkal oszlatta fel az ellentüntetőket a cseh rendőrség
Könnygázzal és gumibotokkal oszlatta fel a cseh lovasrendőrség azokat az ellentüntetőket, akik a dél-morvaországi Brünnben megpróbáltak megakadályozni a szélsőjobboldali Munkásifjúság (Delnická mládez) szervezet tüntetőinek menetelését a városközponton keresztül.
A Munkásifjúság mintegy kétszáz fős menetoszlopát a városközpontban lévő Malinovskij téren legalább 1500-2000 ellentüntető várta, akik náciellenes jelszavakat skandáltak és nem akarták továbbengedni a szélsőjobboldali fiatalokat. A két fél között több tucatnyi lovas rendőr volt, akik megakadályozták az összecsapásokat. Az engedélyezett szélsőjobboldali tüntetés résztvevői több kísérletet is tettek, hogy átmenjenek a központon, de miután egyik próbálkozásuk sem járt sikerrel, látszólag visszafordultak, majd hirtelen egy mellékutcába hatoltak be. Az ellentüntetők százai azonban pillanatok alatt ezt az utcát is lezárták. Amikor a rendőrök megpróbálták őket kiszorítani az utcából, összetűzésekre került sor az antifasiszták és a rendőrök között.
Szemtanúk szerint a verekedésben többen megsérültek. A rendőrök több személyt kocsikba tuszkoltak és elvittek a helyszínről. "A rendőrség beavatkozása lovakkal, könnygázzal, gumilövedékekkel és gumibotokkal eltúlzott volt. Többen könnyebb sérüléseket szenvedtek. A neonácik menetét akadályozó brünniek közül a rendőrség 44 személyt őrizetbe vett" - közölték az ellentüntetést szervezők Facebook oldalukon. A rendőrség későbbre ígért tájékoztatást a történtekről.
Prágában a szélsőbaloldali és a szélsőjobboldali tüntetők meneteléseit a rendőrség biztosította, és rendbontás nélkül zajlottak le. A politikai pártok külön rendezvényeket tartottak, amelyeknek inkább majális jellege volt, és több ezren vettek rajtuk részt.
A moszkvai felvonulók azt kérték, hogy a Krímet orosz területként ismerjék el
Az Ukrajnától tavaly elcsatolt Krím Oroszország területeként való elismerését, valamint a délkelet-ukrajnai fegyveres konfliktus befejezését egyszerre követelték a moszkvai Vörös téren május 1. alkalmából felvonulók pénteken.
A Kreml szomszédságában rendezett központi szakszervezeti megmozduláson a szervezők adatai szerint több mint 140 ezer ember vett részt. A független oroszországi szakszervezetek szövetsége több mint 600 településen hívta utcára az embereket, a rendezvényeken összesen mintegy 2,5 millió résztvevőre számítottak.
Az orosz parlamentben helyet foglaló ellenzéki pártok külön rendezvényeket szerveztek a fővárosban. Ezeken a felvonulásokon, és gyűléseken pár ezer ember vett részt. A kommunisták a fasizmus ellen és a szakadár délkelet-ukrajnai képződmény, az Új Oroszországnak nevezett terület mellett tüntettek. A felvonulás része volt az is, hogy piros mellényes utcaseprők piros színű talicskákon Vesztegetés, illetve Liberális kormány feliratú szemeteszsákokat vittek, mert ezeket a tüntetők szerint a történelem süllyesztőjében kell elhelyezni.
A Vörös téren Andrej Iszajev, a törvényhozás alsóházának egyik alelnöke, a kormányzó Egységes Oroszország párt politikusa is felszólalt, és "az ukrajnai testvérgyilkos háború befejezését, az Egyesült Államok minden ország belügyeibe való beavatkozásának beszüntetését, továbbá a Krímnek és Szevasztopolnak Oroszország részeként való elismerését" követelte.
A szakszervezeti felvonulás résztvevői a fizetések emelését, a munkanélküliség elleni harcot követelték, és a szovjet időszakban megszokott jelszavakat kiabáltak, mint a Békét és munkát!
Vlagyimir Putyin orosz államfő a Kremlben a 2013. március végén újra létrehozott Munka hőse kitüntetést adta át az arra érdemesnek tartott embereknek. Az elismerésben öten részesültek, többek között Irina-Viner Guszmanovától, az orosz ritmikus sportgimnasztika válogatott főedzőe és Marjem Bogatirjeva, egy ingusföldi fejőnő is.
Az elnök ünnepi beszédében kijelentette, hogy Oroszország bármilyen kihívásnak meg tud felelni és bármilyen nehéz feladatot meg tud oldani.
A nyugati államok tavaly március óta a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása és a Kreml Ukrajna-politikája miatt politikai és gazdasági büntetőintézkedéseket foganatosítottak Oroszországgal szemben.
Novoszibirszkben a hivatalos rendezvények mellett a hatóság engedélye nélkül megtartották a nyugat-szibériai nagyvárosban már hagyománnyá vált képzőművészeti rendezvényt, az úgynevezett Monsztrációt. A különböző "szörnyek" - vagyis különleges jelmezeket viselő és abszurd feliratokat magasba tartó emberek - politikamentes felvonulását évekkel ezelőtt Artyom Loszkutov képzőművész kezdeményezte. A mostani főszervezőt a rendőrség a gyülekezési törvény megsértése miatt lefogta és eljárást indított ellene - írta az Interfax orosz hírügynökség.
Szentpéterváron a parlamenten kívüli ellenzéki pártok és a szexuális másság képviselői is tüntettek: az orosz és az ukrán mellett az Egyesült Államok és az Európai Unió zászlajával vonultak, valamint háború- és kormányellenes feliratokat vittek magukkal.
Marine Le Pen beszédét előbb az apja, majd a Femen is megzavarta Párizsban
Miközben a megosztott francia szakszervezetek külön-külön ünnepeltek a május elsejei felvonulásokon, a szélsőjobboldali Nemzeti Front hagyományos párizsi nagygyűlésén a pártelnök Marine Le Pen beszédét először apja, a pártalapító Jean-Marie Le Pen, majd a Femen nőjogi szervezet aktivistái is megzavarták pénteken.
A pártelnök apja, a 86 éves pártalapító, aki lányával köztudottan nincsen beszélő viszonyban, felment a színpadra és megállt a pulpitus előtt, ahol Marine Le Pen éppen a beszédéhez készülődött. Jean-Marie Le Pen rá sem nézett a lányára - aki kényszeredett mosollyal szándékosan a jegyzeteibe bújt -, győzelemre emelte a kezét, és perceken át ünnepeltette magát a tömeggel. Aztán lement a színpadról, beült egy gépkocsiba és elhajtott a helyszínről, a lánya beszédét nem hallgatta meg.
A Nemzeti Frontot 2011 óta vezető Marine Le Pen és apja között több mint egy hónapja tart a nyílt háborúskodás. A pártelnök úgy véli, hogy apja a gázkamrákat bagatellizáló véleményének ismételgetésével és Philippe Pétain, a II. világháború idején a nácikkal kollaboráló francia rendszer vezetőjének méltatásával keresztülhúzza azon erőfeszítéseit, hogy a pártból fősodorbeli erőt kovácsoljon. Ezért megtiltotta a tiszteletbeli elnöknek, hogy a hagyományos május 1-i nagygyűlésen, amelyet egyébként Jean-Marie Le Pen honosított meg, szót kapjon a színpadon. A pártalapító még tavaly is tartott itt beszédet.
Apja legutóbbi megszólalásait Marine Le Pen korábban provokációknak és politikai öngyilkosságnak minősítette, majd fegyelmi eljárást indított a pártalapító ellen. A Jean-Marie Le Pen elleni esetleges szankciókról hétfőn dönt a Nemzeti Front vezetősége. Elemezők szerint nem várható a pártban még mindig népszerű politikus kizárása a Nemzeti Frontból, de elképzelhető, hogy megvonják tőle a tiszteletbeli elnöki címet.
Miután Marine Le Pen belekezdett a beszédébe pénteken a párizsi Opera előtti téren, három félmeztelen nő a testén Heil Le Pen felirattal, kezében megafonnal megjelent egy erkélyen. A három aktivista a náci Harmadik Birodalmat megidéző nagy vörös zászlókat engedett le az erkélyről és náci karlendítéssel üdvözölte a huhogó tömeget, mielőtt a Nemzeti Front biztonsági szolgálatához tartozó emberek erővel eltávolították őket onnan.
"Ezen a május 1-jén csak meglepetések történnek" - mondta a szélsőjobboldali politikus, aki kénytelen volt tíz percre megszakítani a beszédét.
A Femen-aktivisták egyébként már délelőtt is megzavarták a Nemzeti Front felvonulását, amelyet szintén a családi viszály határozott meg. Két fedetlen keblű nő akkor tűnt fel a tömegben, amikor Marine Le Pen koszorút helyezett el Jeanne d'Arc szobránál, aki a szélsőjobboldali párt jelképe. Õket is eltávolították a helyszínről, ahol ezután Jean-Marie Le Pen, aki a tömeg végén vonult, egyedül helyezett el egy csokrot. Tavaly még együtt koszorúzott apja és lánya.
Az ankarai kormányzat előzőleg azt közölte, hogy békés célú felvonulásokra megnyitnák a teret, de az illegális tüntetéseket nem tartják kívánatosnak május elsején. A nemzetközi médiában megszólaltatott tiltakozók szerint a török vezetés a választások közeledtével egyre inkább tekintélyelvű módon irányítja az országot.
Iránban – helyi sajtójelentések szerint – több ezren vettek részt az ünnepi megmozduláson, amelyen egyebek között a külföldi munkaerő alkalmazása ellen tüntettek. Az országban több mint egymillió afgán dolgozik, miközben a munkanélküliség az aktív korú lakosság körében meghaladja a 10 százalékot. Több éve nem tartottak ilyen jellegű tiltakozó akciót május elsején.
Dél-Korea fővárosában több tízezren tüntettek a munkaügyi törvények és a nyugdíjrendszer reformjának terve ellen, mert a tervezett átalakítások a szakszervezetek szerint rontanák a teljes státusban dolgozók helyzetét. Egy munkacsoport éppen pénteken állapodott meg a reform egyik eleméről, arról a törvényjavaslatról, amely a következő öt évre a köztisztviselők járulékterheinek növekedését és nyugdíjának csökkentését irányozza elő. Szöul központjában komoly rendőri készenlét mellett zajlottak a tiltakozó akciók. A tüntetők több helyszínen összecsaptak a rendőrökkel, akik könnygázt is bevetettek, de komolyabb sérülésekről nem érkezett jelentés.
Erőszakkal oszlatta fel az ellentüntetőket a cseh rendőrség
Könnygázzal és gumibotokkal oszlatta fel a cseh lovasrendőrség azokat az ellentüntetőket, akik a dél-morvaországi Brünnben megpróbáltak megakadályozni a szélsőjobboldali Munkásifjúság (Delnická mládez) szervezet tüntetőinek menetelését a városközponton keresztül.
A Munkásifjúság mintegy kétszáz fős menetoszlopát a városközpontban lévő Malinovskij téren legalább 1500-2000 ellentüntető várta, akik náciellenes jelszavakat skandáltak és nem akarták továbbengedni a szélsőjobboldali fiatalokat. A két fél között több tucatnyi lovas rendőr volt, akik megakadályozták az összecsapásokat. Az engedélyezett szélsőjobboldali tüntetés résztvevői több kísérletet is tettek, hogy átmenjenek a központon, de miután egyik próbálkozásuk sem járt sikerrel, látszólag visszafordultak, majd hirtelen egy mellékutcába hatoltak be. Az ellentüntetők százai azonban pillanatok alatt ezt az utcát is lezárták. Amikor a rendőrök megpróbálták őket kiszorítani az utcából, összetűzésekre került sor az antifasiszták és a rendőrök között.
Szemtanúk szerint a verekedésben többen megsérültek. A rendőrök több személyt kocsikba tuszkoltak és elvittek a helyszínről. "A rendőrség beavatkozása lovakkal, könnygázzal, gumilövedékekkel és gumibotokkal eltúlzott volt. Többen könnyebb sérüléseket szenvedtek. A neonácik menetét akadályozó brünniek közül a rendőrség 44 személyt őrizetbe vett" - közölték az ellentüntetést szervezők Facebook oldalukon. A rendőrség későbbre ígért tájékoztatást a történtekről.
Prágában a szélsőbaloldali és a szélsőjobboldali tüntetők meneteléseit a rendőrség biztosította, és rendbontás nélkül zajlottak le. A politikai pártok külön rendezvényeket tartottak, amelyeknek inkább majális jellege volt, és több ezren vettek rajtuk részt.
A moszkvai felvonulók azt kérték, hogy a Krímet orosz területként ismerjék el
Az Ukrajnától tavaly elcsatolt Krím Oroszország területeként való elismerését, valamint a délkelet-ukrajnai fegyveres konfliktus befejezését egyszerre követelték a moszkvai Vörös téren május 1. alkalmából felvonulók pénteken.
A Kreml szomszédságában rendezett központi szakszervezeti megmozduláson a szervezők adatai szerint több mint 140 ezer ember vett részt. A független oroszországi szakszervezetek szövetsége több mint 600 településen hívta utcára az embereket, a rendezvényeken összesen mintegy 2,5 millió résztvevőre számítottak.
Az orosz parlamentben helyet foglaló ellenzéki pártok külön rendezvényeket szerveztek a fővárosban. Ezeken a felvonulásokon, és gyűléseken pár ezer ember vett részt. A kommunisták a fasizmus ellen és a szakadár délkelet-ukrajnai képződmény, az Új Oroszországnak nevezett terület mellett tüntettek. A felvonulás része volt az is, hogy piros mellényes utcaseprők piros színű talicskákon Vesztegetés, illetve Liberális kormány feliratú szemeteszsákokat vittek, mert ezeket a tüntetők szerint a történelem süllyesztőjében kell elhelyezni.
A Vörös téren Andrej Iszajev, a törvényhozás alsóházának egyik alelnöke, a kormányzó Egységes Oroszország párt politikusa is felszólalt, és "az ukrajnai testvérgyilkos háború befejezését, az Egyesült Államok minden ország belügyeibe való beavatkozásának beszüntetését, továbbá a Krímnek és Szevasztopolnak Oroszország részeként való elismerését" követelte.
A szakszervezeti felvonulás résztvevői a fizetések emelését, a munkanélküliség elleni harcot követelték, és a szovjet időszakban megszokott jelszavakat kiabáltak, mint a Békét és munkát!
Vlagyimir Putyin orosz államfő a Kremlben a 2013. március végén újra létrehozott Munka hőse kitüntetést adta át az arra érdemesnek tartott embereknek. Az elismerésben öten részesültek, többek között Irina-Viner Guszmanovától, az orosz ritmikus sportgimnasztika válogatott főedzőe és Marjem Bogatirjeva, egy ingusföldi fejőnő is.
Az elnök ünnepi beszédében kijelentette, hogy Oroszország bármilyen kihívásnak meg tud felelni és bármilyen nehéz feladatot meg tud oldani.
A nyugati államok tavaly március óta a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása és a Kreml Ukrajna-politikája miatt politikai és gazdasági büntetőintézkedéseket foganatosítottak Oroszországgal szemben.
Novoszibirszkben a hivatalos rendezvények mellett a hatóság engedélye nélkül megtartották a nyugat-szibériai nagyvárosban már hagyománnyá vált képzőművészeti rendezvényt, az úgynevezett Monsztrációt. A különböző "szörnyek" - vagyis különleges jelmezeket viselő és abszurd feliratokat magasba tartó emberek - politikamentes felvonulását évekkel ezelőtt Artyom Loszkutov képzőművész kezdeményezte. A mostani főszervezőt a rendőrség a gyülekezési törvény megsértése miatt lefogta és eljárást indított ellene - írta az Interfax orosz hírügynökség.
Szentpéterváron a parlamenten kívüli ellenzéki pártok és a szexuális másság képviselői is tüntettek: az orosz és az ukrán mellett az Egyesült Államok és az Európai Unió zászlajával vonultak, valamint háború- és kormányellenes feliratokat vittek magukkal.
Marine Le Pen beszédét előbb az apja, majd a Femen is megzavarta Párizsban
Miközben a megosztott francia szakszervezetek külön-külön ünnepeltek a május elsejei felvonulásokon, a szélsőjobboldali Nemzeti Front hagyományos párizsi nagygyűlésén a pártelnök Marine Le Pen beszédét először apja, a pártalapító Jean-Marie Le Pen, majd a Femen nőjogi szervezet aktivistái is megzavarták pénteken.
A pártelnök apja, a 86 éves pártalapító, aki lányával köztudottan nincsen beszélő viszonyban, felment a színpadra és megállt a pulpitus előtt, ahol Marine Le Pen éppen a beszédéhez készülődött. Jean-Marie Le Pen rá sem nézett a lányára - aki kényszeredett mosollyal szándékosan a jegyzeteibe bújt -, győzelemre emelte a kezét, és perceken át ünnepeltette magát a tömeggel. Aztán lement a színpadról, beült egy gépkocsiba és elhajtott a helyszínről, a lánya beszédét nem hallgatta meg.
A Nemzeti Frontot 2011 óta vezető Marine Le Pen és apja között több mint egy hónapja tart a nyílt háborúskodás. A pártelnök úgy véli, hogy apja a gázkamrákat bagatellizáló véleményének ismételgetésével és Philippe Pétain, a II. világháború idején a nácikkal kollaboráló francia rendszer vezetőjének méltatásával keresztülhúzza azon erőfeszítéseit, hogy a pártból fősodorbeli erőt kovácsoljon. Ezért megtiltotta a tiszteletbeli elnöknek, hogy a hagyományos május 1-i nagygyűlésen, amelyet egyébként Jean-Marie Le Pen honosított meg, szót kapjon a színpadon. A pártalapító még tavaly is tartott itt beszédet.
Apja legutóbbi megszólalásait Marine Le Pen korábban provokációknak és politikai öngyilkosságnak minősítette, majd fegyelmi eljárást indított a pártalapító ellen. A Jean-Marie Le Pen elleni esetleges szankciókról hétfőn dönt a Nemzeti Front vezetősége. Elemezők szerint nem várható a pártban még mindig népszerű politikus kizárása a Nemzeti Frontból, de elképzelhető, hogy megvonják tőle a tiszteletbeli elnöki címet.
Miután Marine Le Pen belekezdett a beszédébe pénteken a párizsi Opera előtti téren, három félmeztelen nő a testén Heil Le Pen felirattal, kezében megafonnal megjelent egy erkélyen. A három aktivista a náci Harmadik Birodalmat megidéző nagy vörös zászlókat engedett le az erkélyről és náci karlendítéssel üdvözölte a huhogó tömeget, mielőtt a Nemzeti Front biztonsági szolgálatához tartozó emberek erővel eltávolították őket onnan.
"Ezen a május 1-jén csak meglepetések történnek" - mondta a szélsőjobboldali politikus, aki kénytelen volt tíz percre megszakítani a beszédét.
A Femen-aktivisták egyébként már délelőtt is megzavarták a Nemzeti Front felvonulását, amelyet szintén a családi viszály határozott meg. Két fedetlen keblű nő akkor tűnt fel a tömegben, amikor Marine Le Pen koszorút helyezett el Jeanne d'Arc szobránál, aki a szélsőjobboldali párt jelképe. Õket is eltávolították a helyszínről, ahol ezután Jean-Marie Le Pen, aki a tömeg végén vonult, egyedül helyezett el egy csokrot. Tavaly még együtt koszorúzott apja és lánya.
Forrás
MTI