Több mint egymillióan tiltakoztak Groznijban a Mohamed-karikatúrák ellen
GROZNIJ. Több mint egymillió ember részvételével tartottak nagygyűlést hétfőn Csecsenföld fővárosában, tiltakozásul a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilapban megjelent Mohamed-karikatúrák és a vallásos emberek sértegetése ellen - tájékoztatott Ruszlan Alhanov csecsen belügyminiszter.
A Csecsenföld szíve nagymecset előtti hatalmas grozniji tér már a délelőtti órákban megtelt a tiltakozókkal. Főként férfiakkal, de nőket is lehetett a tömegben látni. A nagygyűlésre az Oroszországhoz tartozó más észak-kaukázusi köztársaságokból is több ezren érkeztek.
Ramzan Kadirov csecsen elnök már korábban jelezte, hogy a békés tüntetésen részt vevők száma meghaladhatja az 1 milliót - közölte a Rosszija 24 állami hírtelevízió, amely élő adásban többször is beszámolt a Szeretjük Mohamed prófétát című tiltakozó nagygyűlésről.
A Mohamed-karikatúrák megjelentetése és a muzulmánok vallásos érzelmeinek megsértése elleni tiltakozó akciót csecsenföldi muzulmán vallási vezetők kezdeményezésére a csecsen elnök hirdette meg a múlt héten, aki maga is felszólalt az egybegyűltek előtt.
Ramzan Kadirov elítélte, hogy "az európai újságírók és politikusok a szólásszabadság és a demokrácia hamis jelszavával a közönségességet, durvaságot hirdetik, és hívők millióinak vallási érzelmeit sértik meg". Oroszország azonban megakadályozza az Európát és a bolygónk más régióit átható negatív jelenségeket - hangsúlyozta.
A Kreml emberének számító csecsen elnök kijelentette, hogy az oroszországi muzulmánok semmilyen körülmények között sem hagyják magukat eszközként felhasználni az országban uralkodó helyzet megingatására. Hozzátette, hogy a muzulmánok mindig is Oroszország megbízható védelmezői voltak, és képesek a haza bármilyen ellenségének visszavágni.
A politikus szavait sűrűn szakították félbe az Allah akbar (Isten a legnagyobb) kiáltások. A beszédekre váró tömeget is a prófétát éltető felkiáltásokkal lelkesítették, és az embereknél lévő feliratok is döntően Allahot dicsőítették.
A csecsen elnök múlt szombati nyilatkozatában kijelentette, hogy személyes ellenségként tekint azokra, akik kiállnak a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap és más kiadványok állítólagos joga mellett, hogy megsértsék másfél milliárd muzulmán vallásos érzelmeit. Hozzátette, hogy "nem ülhetünk fel a provokációknak, az erőszak nem megoldás, és mi nem ilyen módszerekkel harcolunk az erkölcstelenekkel. Meg kell mutatnunk egységünket és szeretetünket a próféta iránt. Ez a legjobb válasz".
A Groznijban tartott nagygyűlésen Ravil Gajnutdin, az oroszországi muftik tanácsának elnöke kijelentette, hogy nem engedik megsérteni a muzulmánok vallási érzelmeit. A muzulmán vallási vezető hozzátette, hogy terroristák minden vallás képviselői között vannak, ezért senkinek sincs joga elítélni egy adott vallást és egész népeket. Varlam, mahacskalai és grozniji ortodox püspök közölte, hogy az egész orosz ortodox egyház határozottan elutasítja a Mohamed-karikatúrákat.
Szombaton az ugyancsak Oroszországi Föderációhoz tartozó, Csecsenfölddel szomszédos Ingusföldön több mint húszezren tüntettek a Mohamed prófétát ábrázoló újabb karikatúrák közzététele miatt a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap ellen.
Szakértők: nem lehet hagyni, hogy a Nyugat és az iszlám világ közötti törésvonal megerősödjön
A párizsi támadások után az a legnagyobb veszély, ha megerősödik a szemlélet, hogy a Nyugat háborúban áll az iszlám világgal, és elmélyül a köztük húzódó törésvonal - hangzott el a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) A terrortámadás után: változások a francia bel- és külpolitikában című rendezvényén hétfőn.
Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) rektora, iszlám-szakértő az eseményen emlékeztetett: a hetvenes-nyolcvanas évektől lendült fel az iszlamizmus, vagyis az iszlám politikai ideológiaként használata. Az iszlamista szervezetek fő célpontja akkor az úgynevezett közeli ellenség volt: a saját országuk szerintük az iszlám rendelkezéseit be nem tartó politikai vezetői. A kilencvenes évek közepétől globalizálódott az iszlamizmus, megjelent az al-Kaida, és immár a távoli ellenség lett az elsőszámú célpont, így az Egyesült Államok és szövetségesei - magyarázta. Úgy látja, a párizsi támadások összefüggnek a közel-keleti problémákkal, azzal, hogy a térségben meggyengültek az államok, és megnőtt a nem állami szereplők szerepe, így olyanoké is, amelyek a radikális iszlamista vonalat követik. A helyzetet súlyosbítja, hogy Európában sok iszlám-hívő bevándorló van, és velük kapcsolatban olyan szociális, gazdasági és társadalmi problémák alakultak ki, amelyeket az európai államok eddig nem tudtak kezelni - mondta.
Rostoványi Zsolt szerint jelenleg az jelenti a legnagyobb veszélyt, ha elmélyül a törésvonal a Nyugat és az iszlám világ között, holott a törésvonalnak a radikális és a mérsékelt iszlám között kellene húzódnia. Fontos, hogy egyes iszlamista szervezetek vezetői is elítélték a történteket, és valóban arra lenne szükség, hogy az iszlám közösség közösítse ki az ilyen támadások végrehajtóit, ahelyett, hogy dicsőítenék őket - vélekedett.
Nógrádi György, a BCE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, biztonságpolitikai szakértő arról beszélt, hogy a francia állam többször kérte a Mohamed-karikatúrákat közlő Charlie Hebdo című szatirikus hetilapot, hogy fejezze be a karikatúrák megjelentetését, mert ez sérti az állam érdekeit. Lehet, hogy az újságnak jó fogás volt az ilyen karikatúrák közlése, de más kérdés, hogy mit fizet ezért Franciaország - mondta. Hozzátette: a karikatúrák nemcsak a szélsőségeseket irritálják, hanem az egész iszlám világot. Úgy vélte, Európának választ kell adnia arra a kérdésre, hogy szüksége van-e a bevándorlókra vagy sem. Nehéz dilemma, hogy befogadják-e az Európába érkezőket, hiszen ha nem teszik, az embertelen, de ha igen, idővel nehéz helyzetbe kerül a kontinens - mutatott rá. Megjegyezte: további kérdés, hogy miként lehet a bevándorlókat integrálni.
Nógrádi György hangsúlyozta: Európának egységes választ kell adnia a kialakult helyzetre. Ehhez új Irán- és Szíria-stratégiára lenne szükség, és azt is be kell látni, hogy Európa és Oroszország egymásra van utalva ebben a kérdésben - közölte.
Fejérdy Gergely, a KKI külügyi elemzője kifejtette: a bevándorlók munkavállalóként érkeztek Franciaországba, ahol a nagyvárosok peremterületeire szorultak, szegénységben élnek, és ebből a helyzetből nem tudnak kiemelkedni. Az itt született, itt felnövekvő fiatalok nem találják a helyüket a két identitás: a családjuktól örökölt és a helyi között. Gyakran munka, életcél nélkül tengődő fiatalokról van szó - magyarázta. Mint mondta, nem meggyőződéses iszalmisták jelenthetik a veszélyt, hanem befolyásolható fiatalok, akik az elismertséget keresik, és könnyen radikalizálódnak. A francia állam tisztában van azzal, mi történik a külvárosokban, de nem tudja, hogyan oldhatná meg a helyzetet - közölte.
Fejérdy Gergely szerint a francia állam most azzal a dilemmával néz szembe, hogy nagyobb biztonság kell, és ehhez növelni kellene a rendőrség és a katonai erők létszámát, de ez hatalmas költségekkel jár.
Ramzan Kadirov csecsen elnök már korábban jelezte, hogy a békés tüntetésen részt vevők száma meghaladhatja az 1 milliót - közölte a Rosszija 24 állami hírtelevízió, amely élő adásban többször is beszámolt a Szeretjük Mohamed prófétát című tiltakozó nagygyűlésről.
A Mohamed-karikatúrák megjelentetése és a muzulmánok vallásos érzelmeinek megsértése elleni tiltakozó akciót csecsenföldi muzulmán vallási vezetők kezdeményezésére a csecsen elnök hirdette meg a múlt héten, aki maga is felszólalt az egybegyűltek előtt.
Ramzan Kadirov elítélte, hogy "az európai újságírók és politikusok a szólásszabadság és a demokrácia hamis jelszavával a közönségességet, durvaságot hirdetik, és hívők millióinak vallási érzelmeit sértik meg". Oroszország azonban megakadályozza az Európát és a bolygónk más régióit átható negatív jelenségeket - hangsúlyozta.
A Kreml emberének számító csecsen elnök kijelentette, hogy az oroszországi muzulmánok semmilyen körülmények között sem hagyják magukat eszközként felhasználni az országban uralkodó helyzet megingatására. Hozzátette, hogy a muzulmánok mindig is Oroszország megbízható védelmezői voltak, és képesek a haza bármilyen ellenségének visszavágni.
A politikus szavait sűrűn szakították félbe az Allah akbar (Isten a legnagyobb) kiáltások. A beszédekre váró tömeget is a prófétát éltető felkiáltásokkal lelkesítették, és az embereknél lévő feliratok is döntően Allahot dicsőítették.
A csecsen elnök múlt szombati nyilatkozatában kijelentette, hogy személyes ellenségként tekint azokra, akik kiállnak a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap és más kiadványok állítólagos joga mellett, hogy megsértsék másfél milliárd muzulmán vallásos érzelmeit. Hozzátette, hogy "nem ülhetünk fel a provokációknak, az erőszak nem megoldás, és mi nem ilyen módszerekkel harcolunk az erkölcstelenekkel. Meg kell mutatnunk egységünket és szeretetünket a próféta iránt. Ez a legjobb válasz".
A Groznijban tartott nagygyűlésen Ravil Gajnutdin, az oroszországi muftik tanácsának elnöke kijelentette, hogy nem engedik megsérteni a muzulmánok vallási érzelmeit. A muzulmán vallási vezető hozzátette, hogy terroristák minden vallás képviselői között vannak, ezért senkinek sincs joga elítélni egy adott vallást és egész népeket. Varlam, mahacskalai és grozniji ortodox püspök közölte, hogy az egész orosz ortodox egyház határozottan elutasítja a Mohamed-karikatúrákat.
Szombaton az ugyancsak Oroszországi Föderációhoz tartozó, Csecsenfölddel szomszédos Ingusföldön több mint húszezren tüntettek a Mohamed prófétát ábrázoló újabb karikatúrák közzététele miatt a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap ellen.
Szakértők: nem lehet hagyni, hogy a Nyugat és az iszlám világ közötti törésvonal megerősödjön
A párizsi támadások után az a legnagyobb veszély, ha megerősödik a szemlélet, hogy a Nyugat háborúban áll az iszlám világgal, és elmélyül a köztük húzódó törésvonal - hangzott el a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) A terrortámadás után: változások a francia bel- és külpolitikában című rendezvényén hétfőn.
Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) rektora, iszlám-szakértő az eseményen emlékeztetett: a hetvenes-nyolcvanas évektől lendült fel az iszlamizmus, vagyis az iszlám politikai ideológiaként használata. Az iszlamista szervezetek fő célpontja akkor az úgynevezett közeli ellenség volt: a saját országuk szerintük az iszlám rendelkezéseit be nem tartó politikai vezetői. A kilencvenes évek közepétől globalizálódott az iszlamizmus, megjelent az al-Kaida, és immár a távoli ellenség lett az elsőszámú célpont, így az Egyesült Államok és szövetségesei - magyarázta. Úgy látja, a párizsi támadások összefüggnek a közel-keleti problémákkal, azzal, hogy a térségben meggyengültek az államok, és megnőtt a nem állami szereplők szerepe, így olyanoké is, amelyek a radikális iszlamista vonalat követik. A helyzetet súlyosbítja, hogy Európában sok iszlám-hívő bevándorló van, és velük kapcsolatban olyan szociális, gazdasági és társadalmi problémák alakultak ki, amelyeket az európai államok eddig nem tudtak kezelni - mondta.
Rostoványi Zsolt szerint jelenleg az jelenti a legnagyobb veszélyt, ha elmélyül a törésvonal a Nyugat és az iszlám világ között, holott a törésvonalnak a radikális és a mérsékelt iszlám között kellene húzódnia. Fontos, hogy egyes iszlamista szervezetek vezetői is elítélték a történteket, és valóban arra lenne szükség, hogy az iszlám közösség közösítse ki az ilyen támadások végrehajtóit, ahelyett, hogy dicsőítenék őket - vélekedett.
Nógrádi György, a BCE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, biztonságpolitikai szakértő arról beszélt, hogy a francia állam többször kérte a Mohamed-karikatúrákat közlő Charlie Hebdo című szatirikus hetilapot, hogy fejezze be a karikatúrák megjelentetését, mert ez sérti az állam érdekeit. Lehet, hogy az újságnak jó fogás volt az ilyen karikatúrák közlése, de más kérdés, hogy mit fizet ezért Franciaország - mondta. Hozzátette: a karikatúrák nemcsak a szélsőségeseket irritálják, hanem az egész iszlám világot. Úgy vélte, Európának választ kell adnia arra a kérdésre, hogy szüksége van-e a bevándorlókra vagy sem. Nehéz dilemma, hogy befogadják-e az Európába érkezőket, hiszen ha nem teszik, az embertelen, de ha igen, idővel nehéz helyzetbe kerül a kontinens - mutatott rá. Megjegyezte: további kérdés, hogy miként lehet a bevándorlókat integrálni.
Nógrádi György hangsúlyozta: Európának egységes választ kell adnia a kialakult helyzetre. Ehhez új Irán- és Szíria-stratégiára lenne szükség, és azt is be kell látni, hogy Európa és Oroszország egymásra van utalva ebben a kérdésben - közölte.
Fejérdy Gergely, a KKI külügyi elemzője kifejtette: a bevándorlók munkavállalóként érkeztek Franciaországba, ahol a nagyvárosok peremterületeire szorultak, szegénységben élnek, és ebből a helyzetből nem tudnak kiemelkedni. Az itt született, itt felnövekvő fiatalok nem találják a helyüket a két identitás: a családjuktól örökölt és a helyi között. Gyakran munka, életcél nélkül tengődő fiatalokról van szó - magyarázta. Mint mondta, nem meggyőződéses iszalmisták jelenthetik a veszélyt, hanem befolyásolható fiatalok, akik az elismertséget keresik, és könnyen radikalizálódnak. A francia állam tisztában van azzal, mi történik a külvárosokban, de nem tudja, hogyan oldhatná meg a helyzetet - közölte.
Fejérdy Gergely szerint a francia állam most azzal a dilemmával néz szembe, hogy nagyobb biztonság kell, és ehhez növelni kellene a rendőrség és a katonai erők létszámát, de ez hatalmas költségekkel jár.
frissítve 15:16
Forrás
MTI
