Több légitársaság is megtagadja a felszállást amerikai járataira muzulmánok számára

Két teheráni utazási iroda munkatársai arról számoltak be, hogy a dubaji Emirate Airlines, a török Turkish Airlines, és az abu-dzabi Etihad Airways légitársaságok jelezték: ne adjanak el jegyeket amerikai vízummal bíró irániaknak, mert nem fogják őket felengedni az Egyesült Államokba tartó járataikra.

Egy iráni diák, aki Kaliforniában tanul, azt mondta az AFP-nek, hogy február 4-én akart visszarepülni az Egyesült Államokba Iránból, de a török légitársaságnál vásárolt jegyét visszavonták. Az iráni nő így felvette a kapcsolatot kaliforniai egyetemével, amely annyival tud neki segíteni, hogy küld egy levelet, amelynek segítségével talán Európából visszarepülhet Kaliforniába.

Az iráni külügyminiszter szombaton közölte: Trump rendelete "nyílt támadás a muzulmán világ és az iráni nép ellen", Teherán pedig megfelelő ellenlépéseket tesz.

Az ideiglenes beutazási tilalom hét muszlim országra érvényes: Szíriára, Iránra, Irakra, Szudánra, Líbiára, Szomáliára és Jemenre. Az amerikai nemzetbiztonsági hivatal szombati közlése szerint azokra is vonatkozik a tiltás, akiknek állandó tartózkodásra jogosító engedélyük (zöldkártyájuk) van.

Eközben a holland KLM légitársaság is bejelentette, hogy világszerte hét utasát nem engedte fel amerikai járataira. A légitársaság szóvivője nem közölte, hogy az utasok a hét említett muszlim ország közül melyiknek az állampolgárai. Úgy fogalmazott: hét utasukat kellett arról tájékoztatniuk, hogy "nincs értelme elvinnünk őket az Egyesült Államokba". Hozzátette: egyelőre nem teljesen világos, hogy pontosan kikre vonatkozik a beutazási tiltás.

Az AP amerikai hírügynökség arról számolt be, hogy Washington felfüggesztette az iráni Lautenberg programot, amelynek keretében iráni vallási kisebbségek ideiglenes vízummal Ausztriában készültek fel az áttelepülésre az Egyesült Államokba.

A 27 éves amerikai programot eredetileg a Szovjetunióban élő zsidó emberek megsegítésére találták ki. Ausztria a program keretében tranzitországként működött, ahol a saját hazájukban fenyegetésnek kitett iráni keresztények, zsidók és a bahái vallás tagjai érkeztek osztrák vízummal.

Az osztrák kormány azonban kénytelen volt a program mintegy 300 jelentkezőjének visszamondani a vízumát, akik még nem jutottak el Ausztriába. Az osztrák külügyminisztérium szerint az érintettek közül csupán mintegy száz embert sikerült eddig értesíteni arról, hogy jelenleg nem tudnak Ausztriába belépni.

Az egyelőre nem világos, hogy mi lesz a sorsuk azoknak, akik már Ausztriába érkeztek a program keretében.

Az ideiglenes beutazási tilalom idejének letelte után elsőbbséget élvez majd a vallásuk miatt üldözött kisebbségek befogadása ezekből az országokból. Trump pénteken a CBN News televíziónak adott interjúban kifejtette, hogy a Közel-Keletről menekülő keresztények élveznek majd előnyt.

A BBC brit hírportál közlése szerint a Google óriásvállalat azonnal az Egyesült Államokba rendelte mintegy száz, az elnöki rendelet által érintett, külföldön tartózkodó alkalmazottját.

Bírósági döntés: Trump rendelete ellenére maradhatnak a vízummal rendelkező muszlimok

Az elnöki rendelet ellenére átmeneti időre az Egyesült Államokban maradhatnak az érvényes vízummal odaérkezett muzulmánok - döntött helyi idő szerint szombaton egy New York állambeli bíróság.

A bíróság sürgős eljárással döntött a két iraki állampolgárt képviselő Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetségének (ACLU) beadványáról. Hamid Háled Dervis és Hejdar Szamír Abdel-Halek as-Saui korábban érvényes amerikai beutazási engedélyt kaptak, meg is érkeztek a New York-i John Kennedy repülőtérre, de ott a friss rendelet alapján őrizetbe vették őket. 

A The New York Times című napilap értesülései szerint 100 és 200 között van azoknak az utasoknak a száma, akiket az amerikai repülőtérre érkezésükkor előállítottak és kiutasítás fenyeget. A bíróságnak beadott keresetből kitűnik, hogy Dervis és as-Saui a múltban együttműködtek az amerikaiakkal, ezért az életük komoly veszélyben forgott Irakban. Az ACLU jogászai a két férfi szabadon bocsátását követelték, valamint mindenkiét, akik hasonló helyzetbe kerültek az Egyesült Államokban.

Ann Donelly bíró döntésében leszögezte, hogy a Trump-rendelet ellenére azokat, akik már megérkeztek a hét országból az Egyesült Államok területére, ideiglenesen nem szabad deportálni. Ez vonatkozik azokra is, akik a bírósági döntés meghozatalakor már úton voltak.

A bírósági döntés nem vonatkozik automatikusan a rendeletben felsorolt valamennyi országból érkezőkre. Ideiglenesen csak azok maradhatnak amerikai területen, akiknek érvényes vízumuk van, és törvényes indokaik vannak az országban való tartózkodásra.

Az ACLU az ítéletet győzelemként értékelte. "Ez a döntés megőrzi a status quót és garantálja, hogy az országban maradásra engedéllyel rendelkezőket nem utasítják ki jogellenesen az Egyesült Államok területéről" - húzta alá nyilatkozatában Lee Gelernt, a szövetség bevándorlók jogvédelmével foglalkozó igazgatóhelyettese.

Az amerikai belbiztonsági minisztérium adatai szerint az ítélet feltehetően 375 emberre vonatkozik.

A pénteken aláírt elnöki rendelet ellen népes tüntetést tartottak a bíróság épülete előtt. A jogvédő szervezetek felhívására ezrek gyűltek össze Dallas, Chicago, New York, Los Angeles, San Francisco, Denver és Minneapolis repülőterén is, míg a közösségi hálón mások az előállításokat üdvözölték.

Hasonlóan döntött egy másik Virginia állambeli szövetségi bíró a washingtoni Dulles repülőtéren előállított utasok ügyében - írta a The Charlotte Observer című napilap.

Michael Kagan, a Nevadai Egyetem bevándorlási joggal foglalkozó tanára szerint "ez a hosszú bírósági csata első sortüze". A jogász szerint a bírósági csata kimenetelét nem lehet megjósolni, mert "ilyen még nem történt az amerikai közelmúlt történelmében". A legfelsőbb bíróság utoljára az 1882-ban, a kínaiak kizárásáról elfogadott törvény ügyében döntött hasonló bevándorlási kérdésben. A jogszabály több évtizedre kitiltotta az Egyesült Államok területéről a kínai állampolgárokat, beleértve azokat is, akik törvényesen éltek az ország területén, nekik átmenetileg vissza kellett térniük származási országukba.