Tóásó Előd: megtapasztaltam a magyar összefogást

Tóásó Előd bolíviai fogva tartása és szabadulása a legtöbbek számára nem ismeretlen történet, ezért csak emlékeztetőül, 2009 tavaszán Bolíviában egy szállodában kommandósok támadtak Rózsa Flores Eduardóra és négy társára. Rózsát és két társát megölték, Tóásó Előd és a horvát Mário Tadic börtönbe került. Tóásó Előd 5 évet és 10 hónapot töltött börtönben, kiszabadulásáért elsősorban a nővére tett sokat, ő jutott el az ugyancsak erdélyi származású Lukács Csaba újságíróhoz, aki a Baptista Szeretetszolgálat kötelékén keresztül ötször látogatta meg Elődöt a bolíviai börtönökben. Tóásó Előd elmondta, ő Rózsa Flores meghívására ment Bolíviába, nem utolsósorban kalandvágyból, ahol dokumentumfilmet szerettek volna készíteni. A bolíviai hatóságok a szállodai támadást megtervezték, a rendőrség Evo Morales elnök rendezésében ezzel az akcióval az ellenzéket akarta megfélemlíteni. Tóásóék ellen a vád az volt, hogy Moralest akarták megölni. 

A fiatal informatikus szakembert börtönbe zárták, megkínozták, másfél hónapig volt magánzárkában, senkivel nem beszélhetett, 2010-ig védelmet sem kapott. Az öt év alatt közel húsz ügyvédje volt, akiket a hatalom rendre megfélemlített. Ezért is döntött úgy, hogy megtanul spanyolul, és a helyi jogrendbe is beleásta magát, hogy tudja magát védeni és bebizonyítsa ártatlanságát. A bolíviai törvények alapján három év után – döntés híján – szabadlábra kellett volna őt helyezni, de inkább törvényt változtattak, mintsem kiengedjék őt. 

Tóásó mesélt a börtönviszonyokról, ahol folyamatosan azt mondta magának, jó humorral és türelemmel mindent ki lehet bírni. A leszámolások, a gyilkosságok mindennaposak voltak, a készségek a túléléshez azonban kifejlődtek benne. Ennek ellenére volt, hogy reményvesztettnek érezte helyzetét, de a legnagyobb lelki kríziseken is átlendült. „Ebben isteni hitem segített, amely tartotta bennem a lelket, valamint az a meggyőződésem, hogy családom és barátaim miatt nem adhatom fel” – mondta Előd. 

Kiszabadulása meglehetősen kalandos volt, ebben a magyar külügyminisztérium mellett, amely útlevelet adott neki, ugyancsak a Baptista Szeretetszolgálat, illetve Lukács Csaba vállalt oroszlánrészt. Az akciót komoly előkészületek előzték meg, hiszen meg kellett találni a legalkalmasabb határátkelőhelyet. 

Az öt év alatt egyik lelki támasza a felvidéki Lőrinc barát volt, aki szerzetesként folyamatosan tartotta vele a kapcsolatot, bátorította és biztatta, hitében erősítette. Előd ma őt tartja példaképének. „Megtapasztaltam, hogy van magyar összefogás” – mondta története végén Tóásó Előd. 

A MartFeszt vendége volt Kiss Virág fitneszmodell is, aki 24 évesen meghódította a világot. A számos verseny győztese küzdelmeiről, a világversenyeken elért sikereiről és az egészséges életmód titkairól mesélt. 

Több előadásban is szó esett a fiatalok gazdasági lehetőségeiről. Magyarországi és felvidéki fiatal közgazdászok és vállalkozási szakemberek beszéltek egyrészt a fiatal munkavállalók eladósodása megakadályozásának lehetőségeiről, a kis- és középvállalkozások fejlesztéséről, illetve a fiatalok vállalkozási kedvéről. 

Elhangzott, hogy Európában a források tekintetében soha nem volt ilyen kedvező környezet a vállalkozások indításhoz, európai szinten mégis mindössze a fiatalok egyharmada gondolkodik ebben a lehetőségben. A számok azt mutatják, más kontinenseken nagyobb a vállalkozási kedv. A szemléletmódon kell tehát változtatni. A közép-európai térségben ráadásul a fiatalok nagyon félnek a kudarctól, ezeket a korlátokat is le kell tehát bontani. Jusko Tamás, a Via Nova gazdasági kabinetjének vezetője is ezt erősítette meg, hangsúlyozva azt is, hogy épp ezért szervezték meg a Kezdj okosan című konferenciát, hogy megmutassák a felvidéki fiataloknak a lehetőségeket, azt, hogy a források mellett mekkora jelentősége van a kapcsolati tőkének, a kompetenciák fejlesztésének. Az előadók azonban abban egyetértettek, hogy az oktatás terén komoly hiányosságok vannak, az ugyanis nem eléggé készíti fel a fiatalokat a gyakorlati kérdések megoldására, a helyzetkezelésre. 

A MartFeszten szó esett a hungarikumokról, a külhoni magyar értéktárról is, amelybe Felvidékről többek között a gútai paprikás kattancs, a pozsonyi kifli, a kurtaszoknyás falvak, avagy a deáki nagytemplom is bekerült. A Feszty-parkban a nap folyamán Hungarikum-udvar is nyílt. 

Koraeste a közönség az Argó 2 című filmet nézhette meg, amely után beszélgetés volt az alkotókkal és a szereplőkkel. 

Az este főszereplője pedig Demjén Ferenc, koncertjére megtelt a Feszty-park.