Tízezrek tüntettek Londonban a megszorítások ellen
LONDON. Az utóbbi évtized legnagyobb megmozdulása zajlott Londonban a brit konzervatív-liberális kormánykoalíció súlyos költségvetési megszorító intézkedései ellen.
A demonstrációt a tavaly májusi választások után ellenzékbe szorult Munkáspárt is támogatta.
Az országos szakszervezeti szövetség (TUC) becslése szerint "százezernél jóval többen" érkeztek London központjába "a békés, de hangos családi eseményként" meghirdetett felvonulásra. A szombati tüntetés méreteit jelzi, hogy vidékről 600 autóbusszal és több tucatnyi különvonattal érkeztek tiltakozók a brit fővárosba. A menet délután elhaladt a miniszterelnöki rezidenciának otthont nyújtó Downing Street előtt, ahol a tömeg műanyag trombitákkal "fütyülte ki" a kormány megszorító politikáját.
A megmozdulás rendjére az ezer szakszervezeti rendező mellett 4500 rendőr ügyelt. A Scotland Yardnak hírek szerint előzetes értesülései voltak arról, hogy anarchista csoportok a tömegbe vegyülve megpróbálhatnak zavargásokat szítani a tüntetés egyes helyszínein. Néhány hete, az egyetemi tandíjak felső határának emelése ellen rendezett londoni diáktüntetés hatalmas anyagi károkat okozó súlyos összecsapásokban torkollt a tiltakozók és a rendőrség között London belvárosában. Szombaton megerősített rendőri őrizet volt látható a Downing Street ráccsal elkerített bejárata, valamint a pénzügyminisztérium szomszédos épülete előtt.
A tavaly májusi választások után kormányra került konzervatív-liberális koalíció a GDP-érték 11 százalékát meghaladó - békeidőben példátlan szintű - államháztartási hiányt örökölt munkáspárti elődjétől. A deficitet elsősorban a pénzügyi válság idején megrendült helyzetű brit bankszektor feltőkésítésének csillagászati kiadásai okozták. Több brit nagybank azóta is többségi állami tulajdonban van.
Az új kormány a választási győzelem után igen meredek konszolidációs programot hirdetett meg. Ennek fő célkitűzése, hogy a hazai össztermékhez mért brit államháztartási hiány 2015-2016-ra alig 1,1 százalékra csökkenjen, a strukturális deficit pedig megszűnjön. A program alapján átlagosan 19 százalékkal csökken az egyes tárcák költségvetése, a fő áfakulcsot idén januártól 17,5 százalékról 20 százalékra emelték, és a következő négy évben hozzávetőleg 490 ezer közalkalmazotti állás szűnik meg. Ez az állami alkalmazotti gárda csaknem 9 százalékos létszámcsökkentésének felel meg.
A szakszervezetek és a Munkáspárt szerint a konszolidációs program mértéke és tempója messze eltúlzott. Ed Balls, a Labour-árnyékkormány pénzügyminiszter-jelöltje a szombati tüntetésen a BBC-nek kijelentette, hogy a Munkáspárt szerint elég lenne a deficitet a felére csökkenteni a következő négy évben, mert a hiány teljes felszámolását célzó intézkedések "pusztító" hatással járnak a közösségi szolgáltatásokra.
A The Guardian - a legnagyobb brit baloldali liberális napilap - által szombaton közölt felmérés szerint azonban a lakosság jelentős része szükségesnek tartja a megszorításokat. A lap megbízásából elvégzett országos közvélemény-kutatás során a válaszolók 35 százaléka mondta azt, hogy a kiadáscsökkentésekkel a kormány "túl messzire megy", 28 százalékuk szerint azonban az intézkedések "éppen megfelelő arányúak", 29 százalék pedig egyenesen úgy vélekedett, hogy még keményebb konszolidációs lépésekre lenne szükség.
A megmozdulás rendjére az ezer szakszervezeti rendező mellett 4500 rendőr ügyelt. A Scotland Yardnak hírek szerint előzetes értesülései voltak arról, hogy anarchista csoportok a tömegbe vegyülve megpróbálhatnak zavargásokat szítani a tüntetés egyes helyszínein. Néhány hete, az egyetemi tandíjak felső határának emelése ellen rendezett londoni diáktüntetés hatalmas anyagi károkat okozó súlyos összecsapásokban torkollt a tiltakozók és a rendőrség között London belvárosában. Szombaton megerősített rendőri őrizet volt látható a Downing Street ráccsal elkerített bejárata, valamint a pénzügyminisztérium szomszédos épülete előtt.
A tavaly májusi választások után kormányra került konzervatív-liberális koalíció a GDP-érték 11 százalékát meghaladó - békeidőben példátlan szintű - államháztartási hiányt örökölt munkáspárti elődjétől. A deficitet elsősorban a pénzügyi válság idején megrendült helyzetű brit bankszektor feltőkésítésének csillagászati kiadásai okozták. Több brit nagybank azóta is többségi állami tulajdonban van.
Az új kormány a választási győzelem után igen meredek konszolidációs programot hirdetett meg. Ennek fő célkitűzése, hogy a hazai össztermékhez mért brit államháztartási hiány 2015-2016-ra alig 1,1 százalékra csökkenjen, a strukturális deficit pedig megszűnjön. A program alapján átlagosan 19 százalékkal csökken az egyes tárcák költségvetése, a fő áfakulcsot idén januártól 17,5 százalékról 20 százalékra emelték, és a következő négy évben hozzávetőleg 490 ezer közalkalmazotti állás szűnik meg. Ez az állami alkalmazotti gárda csaknem 9 százalékos létszámcsökkentésének felel meg.
A szakszervezetek és a Munkáspárt szerint a konszolidációs program mértéke és tempója messze eltúlzott. Ed Balls, a Labour-árnyékkormány pénzügyminiszter-jelöltje a szombati tüntetésen a BBC-nek kijelentette, hogy a Munkáspárt szerint elég lenne a deficitet a felére csökkenteni a következő négy évben, mert a hiány teljes felszámolását célzó intézkedések "pusztító" hatással járnak a közösségi szolgáltatásokra.
A The Guardian - a legnagyobb brit baloldali liberális napilap - által szombaton közölt felmérés szerint azonban a lakosság jelentős része szükségesnek tartja a megszorításokat. A lap megbízásából elvégzett országos közvélemény-kutatás során a válaszolók 35 százaléka mondta azt, hogy a kiadáscsökkentésekkel a kormány "túl messzire megy", 28 százalékuk szerint azonban az intézkedések "éppen megfelelő arányúak", 29 százalék pedig egyenesen úgy vélekedett, hogy még keményebb konszolidációs lépésekre lenne szükség.
Forrás
MTI
