2012. október 6., 15:04

Tisztelgés és koszorúzás Aradon

ARAD. Az egykori vesztőhelynél rendezett koszorúzással kezdődött el az 1848-49-es szabadságharc 163 évvel ezelőtt kivégzett tizenhárom tábornokának tiszteletére rendezett megemlékezés szombat délelőtt Aradon.

Az emlékoszlopnál – amely mellett hagyományőrző honvédek álltak díszsorfalat – elsőként a vértanúk leszármazottai helyezték el az emlékezés virágait.

A magyar kormány nevében Füzes Oszkár bukaresti nagykövet, a magyar parlament nevében Ujhelyi István (MSZP), az Országgyűlés alelnöke, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviseletében Kelemen Hunor elnök koszorúzott. Ezt követően számos romániai és magyarországi önkormányzat, politikai és civil szervezet képviselője tisztelgett a mártír tábornokok emléke előtt.

A megemlékezések a belvárosi római-katolikus templomban folytatódnak, ahol Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, esperes, pasztorális püspöki helynök, nagyprépost celebrált szentmisét. A kivégzett tábornokok emlékére 2004-ben visszaállított Szabadság-szobornál kora délután rendezett megemlékezésen – mások mellett - Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Rétvári Bence, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára mondott beszédet.

Bár nekik a bitó vagy a golyó jutott, a történelem bebizonyította, a mártír tábornokok állnak a győztes oldalon - jelentette ki Rétvári Bence, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

A fegyvereket elsütő katonákra, a tűzparancsot kiadó elöljárókra ma már senki sem emlékezik, itt azonban a látszólagos legyőzöttek sírjától nem olyan messze száz számra gyűlünk össze - mondta a politikus az aradi Szabadság-szobornál.

„A kivégzett tábornokok a győztes oldalon állnak, mert egy tiszta és szent eszmét követtek” – tette hozzá. Ezeknek az embereknek a sírja lehetett volna a magyarságé is, 163 év távlatából visszanézve azonban a nemzet védőfalaivá váltak. A magyarság sikeres, hiszen nincs sem besenyő, sem kun nemzet itt a Kárpát-medencében, magyar nemzet, Magyarország azonban van – hangsúlyozta a politikus.

Hozzátéve: a magyar nemzet úgy is összetart, hogy a nemzet határai nem esnek mindenütt egybe az ország határaival. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke kifejtette, büszkék vagyunk a múltra, a magyar szabadságharcra, erőt és hitet merítünk belőle, hogy a mában élő és a jövőt tervező nemzedékünk ne tévesszen utat és célt.

A nemzet értékei szilárd múlton állnak, s nekünk kötelességünk gyarapítani ezeket az értékeket, nem elég megőriznünk, ápolnunk, hanem gazdagítani kell a mában és beépíteni a holnapban - mondta.

A 21. század kihívásai csak részben különböznek a 19. század nemzetalkotó időszakáétól: ma is szabadságot, testvériséget és egyenlőséget akarunk. A szabadság iránti törekvésünk ma sem mások ellen irányul - fogalmazott a politikus. Azt akarjuk, amit 163 évvel ezelőtt elődeink, azt, hogy sorsunkat mi magunk irányíthassuk, hogy mi döntsünk azokról a kérdésekről, amelyek napjainkat és a holnapot alakítják – hangsúlyozta az elnök.

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közös megemlékezést szervez az aradi vértanúk emlékére Zilahon. A megemlékezés a Wesselényi-szobor előtt 18 órakor kezdődik. Az ünnepségen felszólal többek között Toró T. Tibor, a EMNP elnöke. Aradon végezték ki 163 évvel ezelőtt az 1848-49-es szabadságharc tizenhárom tábornokát. Október 6. 2001 óta nemzeti gyásznap.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.