Timosenko katonai segítséget kért az amerikai kongresszustól
"Azzal a kéréssel fordulok az amerikai kongresszus tagjaihoz, hogy tegyenek meg minden lehetséges intézkedést Ukrajna támogatására szuverenitásának és területi integritásának védelmében" - írta Timosenko.
Az ukrán politikus szerint országának teljes körű katonai segítségre van szüksége. Kiemelte a haditechnikai támogatást - ezen belül légvédelmi és páncéloselhárító technikát - és a segítségnyújtást a kiképzésben.
Az ukrajnai feszültség enyhítéséről kötött csütörtöki négyoldalú genfi megállapodásról szólva Timosenko úgy vélekedett, hogy az "az első lépés volt a helyes irányban".
Kijev: Oroszország Genfben is tagadta, hogy orosz katonák lennének Kelet-Ukrajnában
Oroszország a genfi négyoldalú találkozón nem ismerte el, hogy orosz katonák lennének Kelet-Ukrajnában - közölte pénteken Kijevben Andrij Descsicja ügyvivő külügyminiszter egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok, Oroszország, Ukrajna és az Európai Unió diplomáciai vezetőinek részvételével tanácskozást tartottak.
Descsicja szavai szerint az ukrán tárgyalóküldöttségnél ott voltak a bizonyítékok a kelet-ukrajnai orosz katonai jelenlétről, de nem volt értelme ezeket megmutatniuk Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, mert az orosz fél ezt eleve a tárgyalás legelejétől tagadta.
Az ukrán külügyi tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin elnök még március 4-én határozottan tagadta, hogy a Krímben orosz katonák lennének, csütörtökön viszont nyilvánosan beismerte ezt, hozzátéve, hogy Oroszország fegyveres erői a terület hovatartozásáról március 16-án tartott népszavazás lebonyolításában segédkeztek.
"Az orosz elnöknek ez a beismerése végérvényesen eltemette azt a mítoszt, miszerint a népszavazás a krímiek legitim akaratkinyilvánítása volt. Ezután a következő lépésnek annak kell lennie, hogy Oroszország elismeri, a referendumot egy külföldi, ráadásul olyan állam katonáinak gépfegyverei árnyékában tartották meg, amely érdekelt a szavazás eredményében. Ezt pedig annektálásnak nevezik a nemzetközi jogban" - fejtette ki a külügyminiszter.
Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő eközben a parlament pénteki plenáris ülésén megismételte, hogy a kormány továbbra is kész amnesztiában részesíteni a kelet-ukrajnai szeparatistákat, ha leteszik a fegyvert és elhagyják az általuk elfoglalt középületeket. Szavai szerint erről kész javaslatot a parlament elé terjeszteni, ha azt a törvényhozás valamennyi frakciója támogatja. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az amnesztia nem terjedhet ki azokra, akik súlyos bűncselekményeket hajtottak végre a kelet-ukrajnai megmozdulások közepette.
A kormányfő emellett kijelentette, hogy a genfi megbeszélésen a négy résztvevőből három a Krímet továbbra is Ukrajna részének tekinti. Szavai szerint leszögezték, hogy semmilyen körülmények között nem fogadják el a Krím Oroszország általi bekebelezését. "A követelésünk nem változott: a Krím Ukrajna része kell, hogy maradjon" - szögezte le Jacenyuk.
Moszkva csalódott a genfi megállapodás washingtoni értékelése miatt
Moszkva csalódottan fogadta az ukrajnai válság megoldását célzó négyoldalú genfi megállapodással kapcsolatos washingtoni értékeléseket - tudatta az orosz külügyminisztérium pénteki közleményében.
A tárca egyúttal elfogadhatatlannak tartotta az Egyesült Államok részéről kilátásba helyezett újabb szankciókat. Azzal vádolta az amerikai vezetést, hogy "tisztára akarja mosni" a kijevi hatalmat, amely erőszakot alkalmazott a kelet-ukrajnai tiltakozók ellen.
Barack Obama amerikai elnök csütörtökön reménykeltőnek nevezte az Oroszország, valamint az Egyesült Államok, az EU és Ukrajna diplomáciai vezetői által az ukrajnai válság enyhítéséről kötött genfi megállapodást, de kijelentette, hogy Washington és szövetségesei készek újabb szankciókat bevezetni, ha nem javul a helyzet.
