The Times: Magyarországnak volt igaza a migránsválságban
A konzervatív The Times szemleírója, Roger Boyes szerint Európában kezdik elfogadni azt az elképzelést, hogy nem az Európai Uniónak, hanem a nemzetállamoknak kell kezelniük a bevándorlást.
Az írás szerint Angela Merkel német kancellár két éve hirdette meg a Willkommenskultur politikáját, és Európa azóta tapogatózik a megoldás után. A centrista pártok koherens nemzetközi politika híján a szélsőjobb páriapártjai által hirdetett keményvonalas megoldásokat veszik át.
A szószátyár Orbánnak igaza volt
Hirtelenjében úgy tűnik, hogy a bevándorlás kezelésének magyar modellje - amelyet széles körben a civilizált európai értékek megsértéseként bélyegeztek meg - megelőzte saját korát. Orbán Viktor, Magyarország "szószátyár miniszterelnöke" az EU liberális konszenzusának ellenségeként állítja be magát, bár az uniós támogatásokat örömmel elfogadja. A vele szembeni aggályok nyilvánvalóan megalapozottak, nem utolsósorban a Soros György elleni gyűlöletteljes kampánya miatt, és az sem bizalomgerjesztő, amikor az etnikai homogenitást nevezi a gazdasági siker kulcsának - írta Boyes.
A magyar miniszterelnök korántsem szent, de két fontos kérdésben igaza van: az egyik az, hogy Európa valóban csak sodródik a bevándorlás ügyében, a másik pedig az, hogy végső soron a nemzetállamok feladata a megfelelő egyensúly kialakítása a bevándorlók és a lakosság között - fogalmaz a The Times szemleírója.
Szijjártó Péter SMS-üzeneteket kap
Roger Boyes szerint az Európai Unióban sokan csendben beletörődtek abba, hogy a külső határok megerősítése a követendő út. A szerző idézte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, aki elmondta neki: kollégái diszkréten SMS-üzenetekben adnak neki igazat, vagy azt írják, hogy bárcsak ők mondhatták volna ki ugyanazt, amit ő.
A Právo című független baloldali cseh napilap Ján Keller cseh EP-képviselő jegyzetét közölte. Eszerint Magyarországot és Lengyelországot nem azért támadják az Európai Uniót ma vezető politikusok, mert nem eléggé demokratikusak, hanem ezért, mert ezek az országok nem hajlandóak elfogadni a Brüsszel által erőltetett kötelező menekültkvótákat.
Magyarország, Lengyelország és Csehország a periférián?
Keller az írásban Jirí Pribán cseh filozófus szombati interjújában elhangzottakra reagált, miszerint ha a következő választásokon Andrej Babiš ANO mozgalma nyer és Miloš Zeman újra államfő lesz, Csehország "éppúgy Európa perifériájára szorul, mint ma Magyarország és Lengyelország".
Az EP-képviselő szerint ez az állítás hamis. Ennek bizonyítéka az a tény, hogy Csehország szintén a vádlottak padján ül, holott Brüsszel szerint nincs problémája a demokráciával.
Míg Magyarországot és Lengyelországot Brüsszelben előszeretettel bírálják, az EU mai vezető politikusai ugyanakkor nagy megértést tanúsítanak Törökország vagy Ukrajna iránt, ahol valóban problémák vannak a demokrácia szabályainak betartásával - mutat rá Jan Keller.
Antonín Rašek szociológus a Právo további jegyzetében szintén tévesnek minősíti a cseh filozófus kijelentését, és felteszi a kérdést: hogyan állítható, hogy Magyarország és Lengyelország Európa perifériáján van, amikor Donald Trump amerikai államfő első európai útja nem egy nyugati fővárosba, hanem Varsóba vezetett?
