Terrorveszély miatt betiltottak minden tömeggyűlést Ankarában
A tilalmat Ercan Topaca ankarai kormányzó rendelte el hétfő este. Hivatala honlapján tudatta, hogy november 30-ig tilos mindennemű gyűlés és demonstráció a nyilvános helyeken, az utakon és utcákon, a tereken és a parkokban is.
A kormányzó a döntését azért hozta meg, mert olyan információk birtokába jutott, hogy "betiltott terrorszervezetek támadásokra készülnek" a fővárosban. Topaca az intézkedést a júniusi puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapotra vonatkozó szabályokkal összhangban foganatosította.
Az elmúlt egy évben Ankarában, illetve Isztambulban több súlyos terrorcselekmény történt. Legutóbb, október 8-án két öngyilkos merénylő robbantotta fel magát a fővárosban rendőrségi razzia közben, amely során mintegy 200 kilogramm robbanóanyagot találtak náluk. Június végén az isztambuli repülőtéren történt robbantásban 45-en haltak meg. Március 13-án 35 emberéletet követelt egy terrorcselekmény Ankarában, és egy évvel ezelőtt, tavaly október 10-én egy fővárosi vasúti pályaudvar melletti történt két öngyilkos merényletben több mint százan haltak meg - ez volt a legsúlyosabb terrorcselekmény Törökország történelmében.
Ismét rendőrök ellen adtak ki elfogatóparancsot titkosított levélváltás miatt
Elfogatóparancsot adtak ki kedden 61 rendőr ellen Törökországban a július 15-ei puccskísérletet követő tisztogatások keretében - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.
Ankara az összeesküvésért az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónokot és az általa kiépített nemzetközi hálózatot teszi felelőssé. A Törökországban terrorszervezetnek minősített mozgalom tagjai a kormány szerint hosszú évek alatt szivárogtak be az államigazgatásba. A hatalomátvételi incidens után átfogó nyomozások indultak az összeesküvők és támogatóik után.
A gyanúsított rendőrök állítólag használták azt a ByLock nevű, titkosított üzenetküldő alkalmazást, amelyről a hatalom azt állítja, hogy szerepet játszott a puccskísérlet koordinációjánál. A török titkosszolgálat (MIT) adatai alapján a ByLockot 2014-től kezdve több mint 56 ezer gülenista használja. Legutóbb múlt kedden adtak ki hasonló elfogatóparancsokat, akkor 125 rendőr ellen.
A puccskísérlet óta eltelt három hónap alatt mintegy 32 ezer embert vettek őrizetbe és nagyjából 70 ezer ember esetében indítottak eljárást Törökországban. A vizsgálatok a haderő, az igazságügy, az oktatás és a média mellett kiemelten érintik a rendőrséget.
A török nacionalisták nem ellenzik az elnöki rendszerről szóló népszavazást
A parlamentáris rendszer fenntartása mellett foglalt állást Devlet Bahceli, a török nacionalista ellenzéki Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnöke a tömörülés keddi parlamenti frakcióülésén, de nem zárkózott el az elnöki rendszer bevezetéséről szóló népszavazástól.
Bahceli úgy fogalmazott, hogy a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) által kezdeményezett alkotmánymódosításnak akkor lesz "ésszerű kimenetele", ha a hatalom figyelembe veszi a MHP meglátásait.
A reform szövege várhatóan néhány nap múlva elkészül. Mustafa Sentop, az AKP egyik képviselője a közelmúltban úgy nyilatkozott: ha a parlament nem szavazza meg az alkotmánymódosítást, akkor népszavazást tarthatnak a kérdésben, akár már 2017 tavaszán.
Bahceli pártja 11,9 százalékot szerzett a legutóbbi, tavaly november 1-jei előre hozott parlamenti választáson és 40 képviselői helyhez jutott a törvényhozásban. Bár az AKP a szavazatok 49,4 százalékával 317 képviselői mandátumot szerzett, s így abszolút többséghez jutott az 550 fős parlamentben, nem rendelkezik sem az alkotmány módosításához szükséges kétharmaddal, sem egy népszavazás kiírásához elengedhetetlen 330 mandátummal. Az AKP-nak tehát legalább a legkisebb ellenzéki párt, a MHP támogatására szüksége van.
Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnök és az általa alapított AKP az alkotmányreform keretében kiterjesztené az államfő hatáskörét. A hatályban lévő alkotmányt még 1982-ben, a Török Köztársaság történetének harmadik katonai hatalomátvétele után fogadták el.
