Távozik a NATO-haderő Líbiából
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár már egy héttel ezelőtt közölte ezt a szándékot, hozzátéve, hogy a nagykövetek erről előzetes döntést is hoztak. A hivatalos, megerősítő döntéssel azonban mostanáig vártak, hogy időt adjanak Rasmussennek a voltaképpeni "megbízóval", vagyis az ENSZ-szel, valamint a "kedvezményezettel", az új líbiai vezetéssel való konzultációra.
Az atlanti szövetség március vége óta látta el az ENSZ Biztonsági Tanácsától kapott felhatalmazás alapján a líbiai küldetést, amelynek hármas célja volt. Egyfelől a polgárháború sújtotta Líbia légterében érvényesíteni kellett a repülési tilalmat, hogy legalább a levegőből ne lehessen támadni a lakosságot, másfelől be kellett tartatni a tenger felől a fegyverszállítási tilalmat, harmadrészt pedig meg kellett védeni - akár erő alkalmazásával is, de NATO-katonák szárazföldi bevetése nélkül - a harcok által fenyegetett civileket. E harmadik célfeladat alapján hajtottak végre a NATO-országok és szövetségeseik légi csapásokat a Kadhafi-erők katonai objektumai, illetve harci egységei ellen. Az észak-atlanti szervezet által irányított műveletekben tevékenyen 12 tagország, valamint 4 NATO-n kívüli állam vett részt.
A líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács azt szerette volna, ha a NATO vezette oltalmazó műveletet - illetve azon belül legalábbis a légi és tengeri járőrözést - még egy hónapig tovább folytatják. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa azonban csütörtökön hatályon kívül helyezte a NATO-nak hét hónapja adott felhatalmazását arra, hogy katonai műveleteket hajtson végre Líbiában. Ennek nyomán egyértelmű volt, hogy az Észak-atlanti Tanácsként pénteken összeülő tagállami NATO-nagykövetek a műveletek befejezéséről hoznak döntést.
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár úgy értékelte, hogy a líbiai szerepvállalás az egyik legsikeresebb küldetés volt a szövetség történetében. A líbiai nép a Kadhafi-rezsim bukása után most biztonságban veheti saját kezébe az ország jövőjének alakítását - fogalmazott a főtitkár, ugyanakkor felszólította az új líbiai vezetést, hogy maradéktalanul tárja fel azokat a vádakat, amelyek a katonái által elkövetett, állítólagos visszaélésekkel kapcsolatosak. "Azt várjuk, hogy az új vezetés eleget tesz nemzetközi kötelezettségeinek" - hangoztatta.
Németországot Líbia kapcsán korábban a szövetségesek részéről több bírálat érte, a Merkel-kormány ugyanis elutasította a NATO katonai akciójában való közvetlen szerepvállalást. Ennek ellenére Berlin később elismerte, hogy a szövetség szerepvállalása kulcsfontosságú volt az azóta megbuktatott Kadhafi-rezsim térdre kényszerítésében. Merkel most arról tájékoztatta Rasmussent, hogy Németország részt kíván venni az új líbiai rendszer megszilárdításában.
Afganisztánnal kapcsolatban a főtitkár és a német kancellár egyetértett abban, hogy az ázsiai országnak való nemzetközi segítségnyújtás a 2014 végére tervezett, teljes csapatkivonás után sem fejeződhet be. A kivonulás nem jelentheti Afganisztánért való felelősségünk megszűnését - hangoztatta Angela Merkel és Anders Fogh Rasmussen. Mindketten fontosnak nevezték az afganisztáni biztonsági erők kiképzésének további támogatását.