Tarolt a Jog és Igazságosság Lengyelországban
A választásokon a szavazók részvételi aránya 51,6 százalék volt. Az első exit pollok szerint a 460 mandátumos parlamenti alsóházba, a szejmbe összesen 5 párt jutott be, a PiS 242, a PO 133 mandátumra tett szert. Amennyiben a náluk kisebb tömörülések nem érnek el jobb választási eredményt, a PiS a mandátumok előzetes átszámítása szerint önállóan kormányozhat.
Az első exit pollok szerint a választásokat megelőző felmérésekhez képest magas, 9 százalékos támogatottságot nyert a jobboldali Kukiz'15 mozgalom. A tömörülés vezetője, májusi elnökválasztásokon független jelöltként felfutott Pawel Kukiz rock-zenész vélhetően most is a protesztszavazatokat gyűjtötte be.
Az 5 százalékos bejutási küszöb felett végezhetett még a jobbközép Nowoczesna (Modern) párt, amely a szavazatok 7,1 százalékot érte el, valamint az eddigi kormánykoalíció kisebbik tagja, a Lengyel Parasztpárt (PSL) 5,2 százalékkal.
Nem érte el a koalíciókra vonatkozó 8 százalékos küszöböt, így a parlamenten kívül maradhat a voksok 6,6 százalékát megszerző Egyesült Baloldal (ZL), amelyet a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD), a balliberális Te Mozgalmad (TR) és több kisebb baloldali tömörülés alkot. A lengyel politikai színtérről az SLD leköszönésével eltűnhet a posztkommunista baloldal. Feltehetően nem jut be a parlamentbe a 4,9 százalékot nyert jobboldali-populista KORWiN sem.
Az előzetes eredmények ismertetése után Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke a párt választási központjában közölte: "kezet nyújtunk mindazoknak, akik meg akarják változtatni Lengyelországot". Hangsúlyozta, hogy amennyiben megalakul a PiS kormánya, "óriási és hallatlanul nehéz feladatok" várnak rá. Mint mondta, "a jogot gyakorolni fogják, de semmiféle bosszúról nem lesz szó". Ezzel a PO negatív választási kampánya során tett kijelentéseire reagált, melyek szerint a PiS győzelme esetén megtorlás következik, "felekezeti állammá" alakítják át Lengyelországot.
A PiS elnöke után Beata Szydlo, a PiS kormányfőjelöltje a 2010-es szmolenszki légi katasztrófában elhunyt Lech Kaczynski volt elnökről emlékezett: "az ő útján haladtunk" - jelentette ki. "Alázatosak voltunk a minket körülvevő valósággal szemben, becsületesen dolgoztunk" - mondta, utalva a PiS szakértői hátterének több éves munkájára. A párt egyebek között a kormányzás első száz napja alatt elfogadandó, a lengyel gazdaság serkentésére irányuló törvényjavaslatokat ennek a szakértői gárda segítségével dolgozta ki.
Tisztújítást követelnek a Polgári Platform politikusai
Tisztújítást követelnek az eddig kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform (PO) politikusai, Grzegorz Schetyna és Radoslaw Sikorski, miután az előzetes eredmények alapján a vasárnapi lengyel választásokon a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) győzött.
A PiS az első exit polloknál valamivel kevesebb, de még mindig az önálló kormányalakításhoz elegendő szavazatot nyert a hétfőre virradó éjjel közzétett pontosított előzetes eredmények szerint. A 37,7 százalékos támogatottság alapján nyert 232 mandátummal többségben lenne a 460 fős parlamenti alsóházban, a szejmben, és önállóan alakítana kormányt.
A lengyelországi megfigyelők már a választások előtt jelezték: a PiS jelöltének, Andrzej Dudának a májusi elnökválasztáson aratott győzelme óta gyengülő PO-ban a belső harcok nyomán tisztújítás várható. A pártban az eddigi kormányfő és pártelnök, Ewa Kopacz helyére pályázó eddigi külügyminiszter, Grzegorz Schetyna éjjel azt mondta a közép-lengyelországi Kielcében: a PO-n belül "következtetéseket kell levonni" a vasárnapi vereségből. Hasonló értelemben nyilatkozott a nyugat-lengyelországi Bydgoszczban a PO másik ismert politikusa, Radoslaw Sikorski volt külügyminiszter és házelnök, aki júniusban kénytelen volt lemondani a házelnöki posztról a tavaly kirobbant lehallgatási botrány nyomán. A PO-nak új vezetésre van szüksége, mondta, hozzátéve: "Meg vagyok győződve, hogy Ewa Kopacz tudni fogja, mit kell tennie az ilyen helyzetben".
A vasárnapi választásokon a szejm képviselőin kívül a felsőház, a szenátus 100 szenátorát választották meg. Kommentátorok kiemelik: az 1989-es rendszerváltás óta először áll fenn az a helyzet, hogy Lengyelországban egy párt önállóan alakíthatna kormányt. Emellett rámutatnak: véglegesen leköszön a lengyel politikai színtérről a posztkommunista baloldal, miután a belépési küszöb alatt maradt és a parlamenten kívül rekedt az Egyesült Baloldal (ZL) nevű koalíció, amelyet a posztkommunista Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) mellett a balliberális Te Mozgalmad (TR) és több kisebb baloldali tömörülés alkot.
Lengyelországban négyévente tartanak parlamenti választásokat, vasárnap a szejm képviselőin kívül a felsőház, a szenátus 100 szenátorát választották meg.
