Tájainkon szokatlan ragadozók bukkantak fel a Csallóközben
BÕS. A Dunaszerdahelyi járás egyes vadászkörzeteiben, a Duna mentén olyan állatok előfordulását vették észre, amelyek korábban sosem éltek a Csallóközben.
Megjelent például a páratlan ragadozó hírében álló aranysakál. Ez a farkas és a róka vonásait ötvöző ragadozó nagy mértékben veszélyezteti az állatállományt – mondta a Baka-Bős vadászkörzetben tevékenykedő Kamzík Vadászegyesület gazdasági felelőse és a Szlovák Vadászszövetség Dunaszerdahelyi Járási Szervezete elnökségének tagja, Jozef Bielik.
Szintén felbukkant a térségben a nyestkutya. A keletről érkezett, főleg éjszaka vadászó állat minden kisebb méretű élőlényt veszélyeztet, a rágcsálóktól a madarakig. Nem őshonos fajról van szó, ezért nem kívánatos a jelenléte – jegyezte meg Bielik. Hozzátette: a vadászok mosómedvékről is beszámoltak, amely még veszélyesebb ragadozónak számít.
Dél-Szlovákiában emellett az amerikai nyérc is megjelent, amely a szőrmegyártás céljából állatokat tenyésztőktől jutott el hozzánk. Amikor ugyanis már nem mutatkozott kereslet a szőrmefajta iránt, akkor a tenyésztők szabadon engedték az állataikat. Ez a ragadozó főleg fákon él és szinte minden élőlényt elpusztít – magyarázta Bielik. Hozzátette: a vadkacsáknak és a sirályoknak nagyon jó életfeltételeik voltak a környéken mindaddig, amíg a nyérc el nem kezdte vadászni őket.
Bielik tájékoztatása szerint a vadászok számára a tavasz rendkívül érdekes évszak, ugyanis ekkor figyelhető meg az állatok szaporodása. A kicsinyekre azonban nagy veszély jelentenek a ragadozók,s támadásaik elől a vadászoknak kell megvédeniük a szaporulatot.
Mivel a vadászatról szóló, 2009-ből származó törvény alapján ez idő tájt nem szabad olyan madarakra vadászni, mint a fiókákat veszélyeztető szarka és a szürke varjú, ezért a vadászok jelenléte szükséges. Õk ugyanis elriasztják ezeket a madarakat a vadászkörzetükből – magyarázta Bielik. Arról is beszámolt, hogy az utóbbi években aránytalanul elszaporodtak a rókák, amelyek viszont az egész évben vadászhatók. A Csallóközben a szarvasok és őzek mellett már az európai dámvad is megjelent, de arra nem vadásznak, hagyják, hogy elszaporodjon – árulta el a szakember.
Elismerte, hogy a vidéken egyre kevesebb a kisebb állat, például a fácán, a nyúl és a fogoly. Az utóbbi szinte teljesen eltűnt, csak időnként bukkan fel. A vadászok minden tőlük telhetőt megtesznek az állomány stabilizálásáért. A gazdák azonban legtöbbször nem alkalmaznak állatriasztókat, s a betakarításkor komoly károk keletkeznek – jegyezte meg.
Végül Bielik megemlítette, hogy a vadászok már most készülnek a télre: szénát, lucernát és szemes takarmányt raktároznak. Egyúttal júniusra, a vadászat hónapjára is készülődnek. Ilyenkor ugyanis ünnepélyes keretek között kiértékelik a vadászok eredményeit és felkészülnek az augusztus elsején kezdődő vadászidényre – magyarázta.
Szintén felbukkant a térségben a nyestkutya. A keletről érkezett, főleg éjszaka vadászó állat minden kisebb méretű élőlényt veszélyeztet, a rágcsálóktól a madarakig. Nem őshonos fajról van szó, ezért nem kívánatos a jelenléte – jegyezte meg Bielik. Hozzátette: a vadászok mosómedvékről is beszámoltak, amely még veszélyesebb ragadozónak számít.
Dél-Szlovákiában emellett az amerikai nyérc is megjelent, amely a szőrmegyártás céljából állatokat tenyésztőktől jutott el hozzánk. Amikor ugyanis már nem mutatkozott kereslet a szőrmefajta iránt, akkor a tenyésztők szabadon engedték az állataikat. Ez a ragadozó főleg fákon él és szinte minden élőlényt elpusztít – magyarázta Bielik. Hozzátette: a vadkacsáknak és a sirályoknak nagyon jó életfeltételeik voltak a környéken mindaddig, amíg a nyérc el nem kezdte vadászni őket.
Bielik tájékoztatása szerint a vadászok számára a tavasz rendkívül érdekes évszak, ugyanis ekkor figyelhető meg az állatok szaporodása. A kicsinyekre azonban nagy veszély jelentenek a ragadozók,s támadásaik elől a vadászoknak kell megvédeniük a szaporulatot.
Mivel a vadászatról szóló, 2009-ből származó törvény alapján ez idő tájt nem szabad olyan madarakra vadászni, mint a fiókákat veszélyeztető szarka és a szürke varjú, ezért a vadászok jelenléte szükséges. Õk ugyanis elriasztják ezeket a madarakat a vadászkörzetükből – magyarázta Bielik. Arról is beszámolt, hogy az utóbbi években aránytalanul elszaporodtak a rókák, amelyek viszont az egész évben vadászhatók. A Csallóközben a szarvasok és őzek mellett már az európai dámvad is megjelent, de arra nem vadásznak, hagyják, hogy elszaporodjon – árulta el a szakember.
Elismerte, hogy a vidéken egyre kevesebb a kisebb állat, például a fácán, a nyúl és a fogoly. Az utóbbi szinte teljesen eltűnt, csak időnként bukkan fel. A vadászok minden tőlük telhetőt megtesznek az állomány stabilizálásáért. A gazdák azonban legtöbbször nem alkalmaznak állatriasztókat, s a betakarításkor komoly károk keletkeznek – jegyezte meg.
Végül Bielik megemlítette, hogy a vadászok már most készülnek a télre: szénát, lucernát és szemes takarmányt raktároznak. Egyúttal júniusra, a vadászat hónapjára is készülődnek. Ilyenkor ugyanis ünnepélyes keretek között kiértékelik a vadászok eredményeit és felkészülnek az augusztus elsején kezdődő vadászidényre – magyarázta.
Forrás
Sme.sk
