Tagállamonként más és más lehet a szabályozás

hirek.sk | MTI 2019. május 25., 11:41

Az európai parlamenti (EP-) választáson az Európai Unió országainak többségében a választópolgárok jelöltekre és nem pártokra szavazhatnak.

Illusztráció Fotó: Archívum

Egyes országokban úgynevezett zártlistás rendszert alkalmaznak a szavazásnál, a választók hagyományosan egy X-et vagy +-t tesznek a leginkább preferált pártjuk neve mellé. A képviselői helyeket a listák között a leadott szavazatok arányában osztják el, a jelöltek pedig a pártok által megállapított sorrendben kapnak mandátumot. A szavazók tehát csak a listáról szavazhatnak és nincs lehetőségük az azon szereplő jelöltek sorrendjének megváltoztatására.

Ilyen módon voksolhatnak a május 23. és 26. közötti EP-választáson Franciaország, Magyarország, Németország, Portugália, Románia és Spanyolország választópolgárai.

Az EU-országok többségében azonban úgynevezett preferenciális szavazást alkalmaznak: a választó nemcsak a pártra szavaz, hanem személyekre is, hiszen módosításokat hajthat végre a pártok által összeállított listákon.

Ez annyit jelent, hogy a szavazó a jelöltlistán országtól függően egy vagy több jelöltig rangsorolhatja szavazatát, és az a jelölt lesz az első a listán, aki a legtöbb szavazatot kapja, az a második, aki a második legtöbb szavazatot és így tovább. Így a jelöltek sorrendjét, azt, hogy ki jut be a listáról az Európai Parlamentbe, a választók fogják eldönteni.

Ilyen preferenciális szavazással választhatják meg EP-képviselőiket Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Olaszország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia választói.

Máltán és Írországban pedig a single transferable vote (egyszeri átruházható szavazat) szisztémát alkalmazzák, azaz a választó valamennyi listáról válogathat jelöltet. Az egy szavazattal rendelkező választópolgár kiválasztja azt a jelöltet, akit képviselőnek szeretne, de megjelöli, hogy ha mégsem a jelöltje lesz a képviselő, kit szeretne képviselőjének másod-, harmad- vagy negyedsorban (egészen addig, ahány mandátumot kiosztanak a választókerületben).

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS