Tagállamonként más és más lehet a szabályozás
Az európai parlamenti (EP-) választáson az Európai Unió országainak többségében a választópolgárok jelöltekre és nem pártokra szavazhatnak.
Egyes országokban úgynevezett zártlistás rendszert alkalmaznak a szavazásnál, a választók hagyományosan egy X-et vagy +-t tesznek a leginkább preferált pártjuk neve mellé. A képviselői helyeket a listák között a leadott szavazatok arányában osztják el, a jelöltek pedig a pártok által megállapított sorrendben kapnak mandátumot. A szavazók tehát csak a listáról szavazhatnak és nincs lehetőségük az azon szereplő jelöltek sorrendjének megváltoztatására.
Ilyen módon voksolhatnak a május 23. és 26. közötti EP-választáson Franciaország, Magyarország, Németország, Portugália, Románia és Spanyolország választópolgárai.
Az EU-országok többségében azonban úgynevezett preferenciális szavazást alkalmaznak: a választó nemcsak a pártra szavaz, hanem személyekre is, hiszen módosításokat hajthat végre a pártok által összeállított listákon.
Ez annyit jelent, hogy a szavazó a jelöltlistán országtól függően egy vagy több jelöltig rangsorolhatja szavazatát, és az a jelölt lesz az első a listán, aki a legtöbb szavazatot kapja, az a második, aki a második legtöbb szavazatot és így tovább. Így a jelöltek sorrendjét, azt, hogy ki jut be a listáról az Európai Parlamentbe, a választók fogják eldönteni.
Máltán és Írországban pedig a single transferable vote (egyszeri átruházható szavazat) szisztémát alkalmazzák, azaz a választó valamennyi listáról válogathat jelöltet. Az egy szavazattal rendelkező választópolgár kiválasztja azt a jelöltet, akit képviselőnek szeretne, de megjelöli, hogy ha mégsem a jelöltje lesz a képviselő, kit szeretne képviselőjének másod-, harmad- vagy negyedsorban (egészen addig, ahány mandátumot kiosztanak a választókerületben).
