Tagadja a terrorizmus vádját Tóásó Előd
BUDAPEST. Ismételten tagadta a terrorizmus vádját a Bolíviában öt és fél éve letartóztatásban lévő Tóásó Előd a Heti Válasznak adott interjúban.
A telefonon adott interjú a hetilap csütörtökön megjelent számában olvasható. Tóásó azt mondta, a terrorizmus gyakori vád Bolíviában. Ennek kapcsán, megjegyezte, hogy a börtönben az egyik szomszédja rendőrtábornok, és ott van a szenátus volt elnöke is.
Egyéb érdekes személyi kapcsolatok, fordulatok is olvashatók az interjúban. A börtönben megnősülve apósa egy volt belügyminiszter, jelenleg ellenzéki vezető lett (bár ő túlzásnak tartja az ellenzéki vezető megjelölést). Tóásó az egyik kínvallatóját később megismerte az ombudsmani hivatalban, akkor már ott dolgozott. Az ellenük vádat emelő ügyész Brazíliában kért politikai menedékjogot, arra hivatkozva, hogy kényszer hatására hamis váddal élt. Tóásó az interjúban arról is beszélt, hogy ügyvédjének apja fogta el Che Guevarát Bolíviában.
Az interjú készítőjének megjegyzésére, miszerint a hadsereg különleges egysége a szállodájukban megölte Rózsa-Flores Eduardót, Magyarosi Árpádot és Martin Dwyert, Tóásó úgy válaszolt, hogy az utóbbit nem a hotelben ölték meg, hanem "a reptéren végezték ki". Tagadta azt a vádat is, hogy ők robbantották fel Julio Terrazas Sandoval bíboros házának kapuját.
Az, hogy Kepes András interjújában Rózsa-Flores annak idején kijelentette: azért utazik Bolíviába, hogy szülővárosát, Santa Cruzt segítse a fegyveres ellenállásban, Tóásó megfogalmazása szerint "kisebbfajta merénylet volt ellenem", és "nem tudom, miért mondta ezt". Ha volt is ilyen szándéka Rózsa-Floresnek, az "okafogyottá vált", mert három hónappal a halála előtt autonóm tartománnyá nyilvánították Santa Cruzt - tette hozzá.
A bolíviai útjuk célját firtató kérdésre Tóásó így felelt: "Eduardo filmet akart forgatni, és egy turisztikai cég alapításán dolgozott, én pedig a producerének készítettem egy honlapot. Utazni akartam, bulizni, nem megdönteni egy államot". Tóásó többször is említi Rózsa-Flores "gazdag fantáziáját": amikor például leendő fegyveres parancsnokként beszél, vagy magának tulajdonítja Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárogtatását.
Arra az újságírói kérdésre, hogy ha Rózsa-Flores most hívná Dél-Amerikába, mit felelne neki, az mondta, "elküldeném a fenébe". Mindamellett azt állította, nem haragszik rá, nem tud ítéletet mondani felette, mint fogalmazott, "elvileg a barátja voltam, és tudom, hogy ő sem volt ott a bíboros elleni támadásnál", előbb tért haza a szállodába, mint amikor a robbanás történt.
A riporter szerint Tóásó kiszabadulhatna, ha politikai fordulat történne az október 12-i választásokon. Tóásó úgy vélte, rosszak az ellenzék esélyei, de "a kormánynak sem érdeke, hogy folytassa az ügyet. Tavaly az Európai Parlament is felszólította Bolíviát, hogy tartsa be az emberi jogaimat". Az utolsó kérdésre, hogy mit tesz, ha kiszabadul, így válaszolt: "Hazamegyek a feleségemmel, ezért is tanítom őt magyarul."
Egy külföldre szökött rendőr szerint a bolíviai kormány bérelte fel Rózsa Florest
A bolíviai kormány bérelte fel Rózsa Flores Eduardót, hogy "lefejezzék" a Santa Cruz-i - a terület függetlenedéséért küzdő - ellenzéket - ezt állítja Juan José Laguna, aki az egykori bolíviai főügyész biztonsági főnöke volt, mielőtt elmenekül Brazíliába. A vele készült interjú több bolíviai újság online kiadásában is megjelent csütörtökön.
A volt rendőr hadnagy szerint Jorge Santiesteban, a bolíviai rendőrség akkori parancsnoka volt az, aki személy szerint intézte, hogy Rózsa Flores Spanyolországból Bolíviába utazhasson. A magyar származású férfit azért bérelték fel, hogy segítségével "lefejezzék" a santa cruz-i ellenzéket, és így biztosítsák Rubén Costas, a helyi kormányzó pozícióját - mondta a bolíviai rendőr, aki Brazíliában azt követően nyilatkozott a sajtónak, hogy ideiglenes menedékjogot kapott.
Laguna azt mondta, hogy a rendőrparancsnok találkozott Marcelo Soza egykori bolíviai főügyésszel is, akitől pénzt kért Rózsa Flores utazására, de azt a választ kapta, hogy erre nincs keret. A főügyész ezután az államkincstárhoz irányította a parancsnokot. Később Evo Morales államfő és helyettese, Álvaro García Linera személyesen követték nyomon az eseményeket - tette hozzá.
Az egykori biztonsági főnök szerint Sacha Llorenti, Bolívia jelenlegi ENSZ-nagykövete, aki akkoriban még miniszter volt, tisztában volt a részletekkel, és lépéseket is tett azért, hogy a magas rangú politikusok később ne keveredjenek bele az ügybe. Laguna elmondta: azért menekült el Bolíviából, mert félt, hogy a kormány megöleti.
A volt rendőr állításának ellentmond Rózsa Flores korábban, még Budapesten adott interjúja, amikor is azt mondta: azért utazik Bolíviába, hogy szülővárosát, Santa Cruzt segítse a fegyveres ellenállásban.
2009. április 16-án bolíviai kommandósok a Santa Cruz-i Las Américas szállodában rajtaütöttek egy feltételezett terrorista sejten, amely állítólag Evo Morales elnök meggyilkolására készült és az ország erőszakos kettészakítását készítette elő. Az akcióban életét vesztette a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. A hatóságok őrizetbe vették a két túlélőt, a magyar-román állampolgár Tóásó Elődöt és a bolíviai-horvát kettős állampolgár Mario Tadicot, akik az ügy további 37 vádlottjával együtt azóta is vizsgálati fogságban vannak. Perük még mindig folyamatban van.
Egyéb érdekes személyi kapcsolatok, fordulatok is olvashatók az interjúban. A börtönben megnősülve apósa egy volt belügyminiszter, jelenleg ellenzéki vezető lett (bár ő túlzásnak tartja az ellenzéki vezető megjelölést). Tóásó az egyik kínvallatóját később megismerte az ombudsmani hivatalban, akkor már ott dolgozott. Az ellenük vádat emelő ügyész Brazíliában kért politikai menedékjogot, arra hivatkozva, hogy kényszer hatására hamis váddal élt. Tóásó az interjúban arról is beszélt, hogy ügyvédjének apja fogta el Che Guevarát Bolíviában.
Az interjú készítőjének megjegyzésére, miszerint a hadsereg különleges egysége a szállodájukban megölte Rózsa-Flores Eduardót, Magyarosi Árpádot és Martin Dwyert, Tóásó úgy válaszolt, hogy az utóbbit nem a hotelben ölték meg, hanem "a reptéren végezték ki". Tagadta azt a vádat is, hogy ők robbantották fel Julio Terrazas Sandoval bíboros házának kapuját.
Az, hogy Kepes András interjújában Rózsa-Flores annak idején kijelentette: azért utazik Bolíviába, hogy szülővárosát, Santa Cruzt segítse a fegyveres ellenállásban, Tóásó megfogalmazása szerint "kisebbfajta merénylet volt ellenem", és "nem tudom, miért mondta ezt". Ha volt is ilyen szándéka Rózsa-Floresnek, az "okafogyottá vált", mert három hónappal a halála előtt autonóm tartománnyá nyilvánították Santa Cruzt - tette hozzá.
A bolíviai útjuk célját firtató kérdésre Tóásó így felelt: "Eduardo filmet akart forgatni, és egy turisztikai cég alapításán dolgozott, én pedig a producerének készítettem egy honlapot. Utazni akartam, bulizni, nem megdönteni egy államot". Tóásó többször is említi Rózsa-Flores "gazdag fantáziáját": amikor például leendő fegyveres parancsnokként beszél, vagy magának tulajdonítja Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárogtatását.
Arra az újságírói kérdésre, hogy ha Rózsa-Flores most hívná Dél-Amerikába, mit felelne neki, az mondta, "elküldeném a fenébe". Mindamellett azt állította, nem haragszik rá, nem tud ítéletet mondani felette, mint fogalmazott, "elvileg a barátja voltam, és tudom, hogy ő sem volt ott a bíboros elleni támadásnál", előbb tért haza a szállodába, mint amikor a robbanás történt.
A riporter szerint Tóásó kiszabadulhatna, ha politikai fordulat történne az október 12-i választásokon. Tóásó úgy vélte, rosszak az ellenzék esélyei, de "a kormánynak sem érdeke, hogy folytassa az ügyet. Tavaly az Európai Parlament is felszólította Bolíviát, hogy tartsa be az emberi jogaimat". Az utolsó kérdésre, hogy mit tesz, ha kiszabadul, így válaszolt: "Hazamegyek a feleségemmel, ezért is tanítom őt magyarul."
Egy külföldre szökött rendőr szerint a bolíviai kormány bérelte fel Rózsa Florest
A bolíviai kormány bérelte fel Rózsa Flores Eduardót, hogy "lefejezzék" a Santa Cruz-i - a terület függetlenedéséért küzdő - ellenzéket - ezt állítja Juan José Laguna, aki az egykori bolíviai főügyész biztonsági főnöke volt, mielőtt elmenekül Brazíliába. A vele készült interjú több bolíviai újság online kiadásában is megjelent csütörtökön.
A volt rendőr hadnagy szerint Jorge Santiesteban, a bolíviai rendőrség akkori parancsnoka volt az, aki személy szerint intézte, hogy Rózsa Flores Spanyolországból Bolíviába utazhasson. A magyar származású férfit azért bérelték fel, hogy segítségével "lefejezzék" a santa cruz-i ellenzéket, és így biztosítsák Rubén Costas, a helyi kormányzó pozícióját - mondta a bolíviai rendőr, aki Brazíliában azt követően nyilatkozott a sajtónak, hogy ideiglenes menedékjogot kapott.
Laguna azt mondta, hogy a rendőrparancsnok találkozott Marcelo Soza egykori bolíviai főügyésszel is, akitől pénzt kért Rózsa Flores utazására, de azt a választ kapta, hogy erre nincs keret. A főügyész ezután az államkincstárhoz irányította a parancsnokot. Később Evo Morales államfő és helyettese, Álvaro García Linera személyesen követték nyomon az eseményeket - tette hozzá.
Az egykori biztonsági főnök szerint Sacha Llorenti, Bolívia jelenlegi ENSZ-nagykövete, aki akkoriban még miniszter volt, tisztában volt a részletekkel, és lépéseket is tett azért, hogy a magas rangú politikusok később ne keveredjenek bele az ügybe. Laguna elmondta: azért menekült el Bolíviából, mert félt, hogy a kormány megöleti.
A volt rendőr állításának ellentmond Rózsa Flores korábban, még Budapesten adott interjúja, amikor is azt mondta: azért utazik Bolíviába, hogy szülővárosát, Santa Cruzt segítse a fegyveres ellenállásban.
2009. április 16-án bolíviai kommandósok a Santa Cruz-i Las Américas szállodában rajtaütöttek egy feltételezett terrorista sejten, amely állítólag Evo Morales elnök meggyilkolására készült és az ország erőszakos kettészakítását készítette elő. Az akcióban életét vesztette a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. A hatóságok őrizetbe vették a két túlélőt, a magyar-román állampolgár Tóásó Elődöt és a bolíviai-horvát kettős állampolgár Mario Tadicot, akik az ügy további 37 vádlottjával együtt azóta is vizsgálati fogságban vannak. Perük még mindig folyamatban van.
Forrás
MTI
