Tadicra várnak a magyarok

Nem törölte a kollektív bűnösség elvét a szerb parlament a vagyon-visszaszolgáltatásról és a rehabilitációról szóló törvényekből a hétfői szavazáson. A Vajdasági Magyarok Szövetsége szerint éppen a magyaroknak legfontosabb tételeket utasította el a szerb parlament. A kollektív bűnösség elvének meghagyása viszont szerintük szembe megy az uniós alapelvekkel is.

1944 telén és '45 tavaszán egyes becslések szerint több tízezer ártatlan embert mészároltak le bestiális kegyetlenséggel a bevonuló szerb partizáncsapatok a Vajdaságban, csak azért, mert magyarok voltak. A halottakat jelöletlen temetőkbe földelték. Csúrog, Zsablya és Mozsorin magyar lakosságát pedig kitelepítették otthonaikból, vagyonukat elkobozták.

Az Európai Unióba készülő Szerbia törvényeiben a mai napig él a kollektív bűnösség elve. A szerb törvényhozás Brüsszel nyomására ugyan napirendre vette a rehabilitáció és a vagyon-visszaszolgáltatás törvényét, de végül nem vette figyelembe a magyar szervezetek javaslatát, hogy az 1945. március 9-e előtt elvett javakat is visszakaphassák az érintettek vagy örököseik.

Schmitt Pál köztársasági elnök a múlt héten az ENSZ-ben is erre kérte Boris Tadic szerb elnököt.

„Én azt kértem, hogy azt az időszakot is vegyék be a javak visszaszolgáltatásába, amikor nagyon sok magyar embernek is elvették a birtokait, tulajdonát" – mondta Schmitt Pál államfő.

Most Tadicon múlik, hogy aláírja-e a törvényt vagy visszaküldi a törvényhozás elé. Ha a jogszabályt kihirdetik, akkor a VMSZ a szerb alkotmánybírósághoz fordul.

„A többség társadalompolitikai elitje nem érett még meg arra, hogy a történelem eseményeire ne egyoldalúan tekintsen; a mögöttünk álló vita is és a szavazás is erről tanúskodik” – emelte ki Varga László, a VMSZ parlamenti képviselője.

A VMSZ szerint a szerb döntés értelmetlenné teszi a két nép történelmi megbékélésére irányuló eddigi erőfeszítéseket.