Szuperbaktériumok inváziója fenyegeti Kínát és Európát?

2010-ben több mint 270 ezer elkülönített baktériummintát gyűjtöttek be az ország 128 kórházából. Ezek vizsgálatából arra a következtetésre jutottak, hogy egyes baktériumok ellenálló képessége elérte a 80 százalékot, ami súlyos - és sürgősen megoldandó - probléma elé állította az egészségügyi szakembereket.

A Peking Egyetem klinikai farmakológiai intézetének vezetője, a kutatásban részt vett Lu Jüan a Hszinhua hírügynökségnek elmondta, hogy Kínában a rezisztencia aránya magasabb, mint más országokban, de egyelőre semmiféle hatékony intézkedés nem született ennek ellensúlyozására.

Az antibiotikumok klinikai használata már több mint hetvenéves múltra tekint vissza és a szerek milliók életét mentették meg - ugyanakkor olyan új, szívós törzsek kialakulását segítették elő, amelyek a gyógyszerek hatása ellenére képesek tovább élni és szaporodni. A kínai szakértő szerint ennek oka elsősorban az antibiotikumok helytelen, téves használata.

Kína és az Európai Unió ezekben a napokban indította útjára közös projektjét, amelynek célja épp az e területen folytatandó együttes kutatás, a "globális probléma" kezelésének elősegítése. Ez alkalomból John Dall, az Európai Bizottság tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában több mint 25 ezer ember halt már meg, mert kezelésükkor az alkalmazott gyógyszerek hatástalannak bizonyultak.

Az orvosok és a tudósok manapság attól tartanak, hogy az úgynevezett „szuperbaktériumok” világméretű terjedése az antibiotikumok előtti érába taszíthatja újra az emberiséget, amikor banális fertőzések nem kezelhetők, rutin műtétek és beavatkozások életveszélyesek lehetnek.

Magyarországon évente több száz ember halálát okozzák a „multirezisztens baktériumok”. Tavaly – az ÁNTSZ adatai szerint – mintegy 2500 multirezisztens kórokozó által okozott fertőzést jelentettek, amelynek következtében 700-an haltak meg – mondta el Prof. Balázs Csaba, a Budai Endokrinközpont immunológus, endokrinológus orvosa.

Ezek a számok azonban nem feltétlenül tükrözik a valós helyzetet, mert bár 2006 második felétől a kórházak kötelesek jelenteni a fertőzéseket, nem minden egészségügyi intézmény teszi ezt meg. Ráadásul a multirezisztens kórokozók jelenlétét az emberi szervezetben csak mikrobiológiai mintavétellel lehet kimutatni, ám ezek drágák, ezért nem túl gyakoriak a magyar kórházakban. A bejelentett esetek száma így is körülbelül harminc százalékkal nő évente.

Máshol sem jobb a helyzet: becslések szerint az Európai Unióban évente 400 ezren fertőződnek meg antibiotikum rezisztens baktériumok által, főként kórházakban, több mint 25 ezer ember esetében pedig végzetesnek bizonyulnak a fertőzések.

Az MRSA (vagyis a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus) egyike az úgynevezett szuperbaktériumoknak, melyek a legtöbb, vagy éppen majdnem az összes ismert antibiotikummal szemben ellenállók. Az MRSA a „sima” Staphylococcus aureusból fejlődött ki, amely a felnőttek harminc százalékánál előfordul anélkül, hogy gondot okozna, s ha mégis megbetegít, akkor jól kezelhető antibiotikumokkal.

A baktérium rezisztens változata annál több problémát okoz világszerte, főként kórházi környezetben, ahol sok legyengült immunrendszerű ember gyűlik össze zárt helyen. A sokszor nem megfelelő kórházi higiénés viszonyok, a zsúfoltság és a személyzet túlterheltsége is kedvez a szaporodásuknak. Kedvelt helyük az intenzív osztály és a sebészet, ahol leginkább a sebeken keresztül vagy valamilyen eszköz (például katéter) révén kerülnek a szervezetbe, de a bőrön át is bejuthatnak.

Az MRSA egyik változata ugyanakkor már évek óta terjed a kórházakon kívül is, egyelőre elsősorban főleg zárt közösségekben – például iskolákban, börtönökben, laktanyákban, vallási közösségekben, hajléktalanszállókon – bukkan fel. Ez a variáns kórházi változataival szemben egyelőre jobban kezelhető, mivel kevesebb gyógyszernek áll ellen. Kérdés, hogy meddig.

Az MRSA azonban csak az egyik – bár leggyakoribb – tagja a rezisztens baktériumok egyre bővülő, hatalmas táborának. Nem kevésbé veszélyesek például az E. coli, a Klebsiella pneumoniae vagy a Clostridium difficile rezisztens törzsei. Ráadásul keveset beszélnek itthon arról, hogy nálunk is egyre jobban terjednek a gyógyszerekre rezisztens TBC baktériumok.

Az Európai Unió 2002-ben ajánlásokat fogalmazott meg a multirezisztens baktériumokkal szembeni küzdelemre, de az ajánlások betartása nem kötelező. Több tagállam – köztük Magyarország – nem tartja be maradéktalanul az antibiotikumok racionális, óvatos alkalmazásával kapcsolatos ajánlásokat.

Svédország például mintaszerűen jár el ezen a téren: az állam szorosan felügyeli a kialakuló új fertőzéseket, és szükség esetén joga van rendelkezni. Ez azt jelenti, hogy ha megjelenik egy rezisztens törzs, azonnal szigorú receptírási szabályokat vezetnek be. Így lehet az, hogy Svédországban a Staphylococcus-fertőzések alig két százaléka rezisztens, míg az Egyesült Államokban ez hatvan, Magyarországon pedig 25 százalék.