Sztrájk bénítja meg Katalóniát - Barcelonában 300 ezren tiltakoznak

Carles Puigdemont katalán elnök rövid Twitter üzenetben arra szólította fel az embereket, hogy békésen tiltakozzanak a rendőri erőszak ellen. "Ez a demokratikus, civilizált, méltó tiltakozás napja. Ne üljenek fel semmilyen provokációnak. A világ már láthatta: mi békés emberek vagyunk" - írta az autonóm tartomány vezetője a közösségi oldalon.
A munkabeszüntetés miatt például Barcelonában zárva van a legtöbb üzlet: piacok, butikok, pékségek, kávézók. Nem nyitottak ki a múzeumok, kulturális központok és a színházak is törölték a mai előadásokat.
A tömegközlekedést csak a csúcsidőben biztosítják: ez a reggeli órákban a városi metró esetében 35 százalékos volt, és legközelebb délután öt és este nyolc óra között is ugyanennyi lesz, addig azonban nem közlekednek a szerelvények.
Kevesebb a városban a taxi is, a repülőtéri buszoknak 50 százaléka jár. Kora délelőtt a repülőteret üzemeltető AENA társaság azt közölte: a légi forgalom zavartalan, és eddig nem okozott járatkéséseket a sztrájk.
A városi önkormányzat tájékoztatása szerint 10 ezer alkalmazottjuk 80 százaléka részt vesz a sztrájkban, a katalán kormány egészségügyi hivatala pedig azt közölte: az egészségügyi dolgozók 75 százaléka csatlakozott a munkabeszüntetéshez.
300 ezren tiltakoznak Barcelonában
Barcelona utcáira ezrek vonultak ki már délelőtt, hogy részt vegyenek a tiltakozó akcióban: tüntetnek a Spanyolországot kormányzó konzervatív Néppárt (PP) barcelonai székházánál, és a belvárosi Ramon Llull iskolánál is, ahol vasárnap a legerőszakosabb összecsapások voltak, és a rendőrök gumilövedéket használtak a tömegoszlatásnál. A barcelonai rendőrség a városban tiltakozók számát 300 ezerre teszi.
Több, a városból kivezető főúton is tiltakozó menet bénítja meg a forgalmat, Katalóniában pedig összesen 47 útszakaszon nem lehet közlekedni a munkabeszüntetés és a tüntetések miatt.
A tiltakozó akciót eredetileg még a múlt héten helyezte kilátásba négy kisebb dolgozói érdekképviselet, civil szervezetek és cégek támogatása mellett, mint "harcot az elnyomás ellen a szabadságért", így kifejezve ellenérzésüket a hatósági intézkedésekkel szemben, amellyel a spanyol kormány igyekezett megakadályozni az alkotmánybíróság által felfüggesztett referendum megrendezését.
A vasárnapi események hatására Spanyolország két legnagyobb dolgozói szakszervezete, a Munkásbizottságok (CCOO) és a Spanyol Munkások Általános Szövetségének (UGT) katalán szervezetei is jelezték: ők is támogatják a tiltakozói akciót a rendőri erőszak ellen.
Monste Ros, a CCOO katalán szervezetének szóvivője szerint nem lehet pontosan tudni, hogy mennyien sztrájkolnak, egyrészt mert elég későn hirdették meg az eseményt, másrészt mert nincs technikai kapacitásuk, hogy ezt felmérjék. "Van, ahol többen, van ahol kevesebben" - fogalmazott egy interjúban.
Több szállodából is "utcára tették" a spanyol rendőröket és csendőröket
Több katalán város szállodáiból is "utcára tették" a spanyol rendőröket és csendőröket az erőszakba torkollt vasárnapi függetlenségi népszavazás miatt - írta kedden több spanyol napilap.
Calella városában a hatóságok az ellenük tüntetők szitkozódása, kiabálás közepette hagyták el a szállodákat, amelyek bejáratánál a katalán rendőrök igyekeztek élőláncot alkotni. A feldühödött tömeg a hatósági autókat és furgonokat ütlegelte és rugdosta, többen még a járművek után is futottak.
Sajtóinformációk szerint Calella függetlenségpárti polgármestere követelte a szállodáktól a rendőrök elküldését, egyes hírek szerint működési engedélyük visszavonásával fenyegetve.
A Monserrat Candini az ANTENA3 televízió csatorna reggeli műsorában ezt cáfolta, és azt mondta: épp a szállodák panaszkodtak a rendőrök jelenlétére, akik vasárnap éjjel a hotel előtt több embert is megütöttek azok közül, akik ellenük tiltakozva megjelentek ott.
Pineda de Marban, a polgármester első helyettese is távozásra szólította fel az ott elszállásolt rendfenntartókat, mondván: nincs ok a jelenlétükre. A rendőrök szállodái előtt is tüntetések voltak. A rendőrök a szálloda bejáratánál felsorakozva viszont lényegében a demonstrálók ellen tüntettek és azt követelték a tüntetőktől, hogy hagyják végezni a rendfenntartók munkáját.
A spanyol alkotmánybíróság által felfüggesztett, ezért illegális népszavazás megrendezése miatt 10 ezer spanyol csendőrt és rendőrt vezényeltek Katalóniába, akinek nagyobb részét bérelt tengerjáróhajókon szállásolták el. Sokakat helyeztek el azonban városi szállodákban is szerte Katalóniában, amelyek előtt már a szavazás előtt is jelentek meg tüntetők, hangoskodók, akik például lábasokat, konyhai edényeket ütögettek, így tiltakozva a fokozott hatósági jelenlét ellen.
Spanyol belügyminiszter: a katalán elnök lázadásra, a spanyol hatóságok elleni gyűlöletre buzdít
A spanyol belügyminiszter szerint a katalán elnök utcai "lázadásra", a spanyol hatóságok elleni "gyűlöletre", "zaklatásra" buzdít. Juan Ignacio Zoid keddi, madridi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: egy jogállamban "elképzelhetetlen", hogy "inzultálják" a rendfenntartókat, akik a törvénynek akarnak érvényt szerezni.
A belügyminiszter üzenetet intézett a spanyol rendőrség és csendőrség kötelékében szolgálók felé, azt mondta: az állampolgárok tisztában vannak azzal, hogy mit képviselnek, a spanyol kormány pedig megvédi méltóságukat és garantálja jogaikat.
Juan Ignacio Zoido azt is bejelentette: október 11-ig meghosszabbítják az átvezényelt spanyol rendfenntartók jelenlétét Katalóniában, és kijelentette: nem hagyják el azokat a szállodákat, ahol elszállásolták őket.
Enric Millo, a spanyol kormány katalóniai megbízottja az Onda Cero rádióadónak nyilatkozva sajnálatát fejezte ki az erőszakos cselekmények miatt, de - mint mondta - a katalán szeparatisták sodorták veszélybe az embereket. Carles Puigdemont katalán elnök tudta, hogy mi fog történni, és ennek ellenére arra ösztönözte az embereket, hogy tartsák nyitva a szavazóhelyiségeket, és mivel a katalán rendőrök nem teljesítették az erről szóló bírói rendelkezést, a spanyol hatóságoknak kellett fellépniük - fejtette ki.
Miközben Barcelonában a spanyol rendfenntartók ellen tüntetnek, addig Madridban épp mellettük. Sokan gyűltek össze spanyol zászlókat lengetve a legnagyobb rendőrségi laktanyánál Mortalazban, továbbá a spanyol parlament védelmét ellátó rendőrök a kongresszus épülete előtt vonultak fel, hogy csendben tiltakozva kiálljanak a Katalóniában lévő kollégáik mellett.
Szakértő: a spanyol és a katalán fél egyaránt kivár
A katalán és a spanyol fél egyaránt kivár a népszavazást követő lépések, katalán részről a függetlenség kikiáltása, spanyol részről pedig az autonómia megvonása tekintetében - jelentette ki Faluba Kálmán Spanyolország-szakértő kedden az M1 aktuális csatorna műsorában.
Az elemző közölte: Katalóniában törvény írja ugyan elő, hogy a népszavazás után az igenek győzelme esetén 48 órán belül ki kell kiáltani a független köztársaságot, ám ez eddig nem történt meg. Mint elmondta, a törvény szerint a 48 órát a hivatalos eredmények kihirdetésétől kell számolni. Az eredmények ugyanis kétségesek lehetnek, mert Madrid a referendum előtt lebénította a katalán választási informatikai központot.
Mivel bárki bárhol szavazhatott, annak is fennáll a lehetősége, hogy egy ember több szavazatot adott le, vagyis a szavazás "nem normális" körülmények között zajlott, ezért a katalánok is ódzkodnak az elhamarkodott lépésektől - tette hozzá. Felmerült, hogy egy harmadik ország közvetítsen a felek között, ám ezt Madrid valószínűleg nem tudná elfogadni. Egyelőre nem látható a kiút - hangsúlyozta Faluba Kálmán.
Arról is szólt, hogy Spanyolország 17 autonóm közössége eltérő jogokkal rendelkezik. A baszkok esetében is időről időre felmerül a függetlenedés kérdése, ám a jelenlegi baszk politika éppen nem függetlenségpárti - mondta a szakértő.
