Szmogfaló csodanövényt vizsgálnak Magyarországon

  Az első smaragdfa ültetvényt idén tavasszal hozták létre Zsanán, legutóbb pedig Sátoraljaújhelyen, a Zemplén Európa Ház udvarán ültettek el egy csemetét.

A kínai császárfából létrehozott hibridet számos hasznos tulajdonsága alkalmassá teszi arra, hogy belvárosokban, faluközpontokban és közintézmények környezetében hozzanak létre kisebb-nagyobb smaragdfa parkokat, mondta Steier József, a Privát Klímaszabályozási Mozgalom elnöke. Hozzátette: a fa jelentős mennyiségű port, pollent és szmogot is képes megkötni, néhány fokkal képes csökkenteni a környezeti hőmérsékletet, s ez élettani szempontból nagyon fontos a városi parkokban, betonrengetegekben.

A fa gyorsan nő, nyolc év alatt éri el a tíz-tizenkét méteres magasságot. Tulajdonságai a keményfához hasonlók, vagyis jó fűtőértéke van és ipari felhasználása is sokrétű. Bútoripari célra göcsmentessége révén nagyon jól használható, de készül belőle hangszer, hajó, padló, belső dekoráció – a felhasználása szinte végtelen.

Az Egyesült Államokban elvégzett elemzések szerint egy hektárnyi ültetvény (mintegy félezer darab smaragdfa) évente száz tonna szén-dioxidot nyel el, és hetvenöt tonna oxigént termel. Egy hétéves fáról évente hatvan kilogramm nitrogéntartalmú levél származik, egy-egy levél hossza elérheti a hetven centimétert; így zöldtrágyaként és takarmányként is felhasználható. Állítólag  egyaránt ellenáll a plusz 40 fokos hőségnek és a mínusz 40 fokos fagynak.

Azt, hogy a smaragdfa hogyan viselkedik a Kárpát-medence klímaviszonyai között szakemberek jelenleg is vizsgálják.