Szlovéniába látogat Martonyi János külügyminiszter
BUDAPEST, LJUBLJANA. Martonyi János külügyminiszter pénteken Szlovéniába látogat, találkozik a muravidéki magyar közösség képviselőivel is.
Szlovéniában a kisebbségvédelmi rendszer értelmében a magyar őshonos nemzeti közösségként államalkotó tényezőnek minősül, nyelve - formálisan - egyenrangú a szlovénnel a Muravidéken, helyzetüket azonban nehezíti, hogy Muravidék az ország gazdaságilag legelmaradottabb területe.
Becslések szerint 9-10 ezer körüli lehet a szlovéniai magyarok lélekszáma, a 2002-es népszámlálás szerint azonban csak 6243-an vallották magukat magyarnak, közülük 5212-en Muravidéken élnek. A magyarság kedvezőtlen korösszetétele miatt további lélekszámcsökkenés várható. A szlovéniai magyarság lélekszámában a 2002-es népszámlálás adatai szerint a 10 évvel korábbi adatokkal összehasonlítva mintegy 25 százalékos csökkenés következett be.
A szlovén kisebbségvédelmi rendszerben a kisebbségi közösségnek az oktatásban, a kultúrában és a tájékoztatásban, valamint a kapcsolattartásban az anyaországgal külön lehetőségeket biztosítanak, és ezeket az állam a központi költségvetésből támogatja. Az alkotmány alapján az őshonos nemzetiségeknek, vagyis az olaszoknak és a magyaroknak két szavazati lehetőségük van: szlovén állampolgárként szavazhatnak pártokra, és egyúttal megválaszthatják nemzeti kisebbségük képviselőjét is.
A magyar kisebbséget 2008 szeptembere óta Göncz László történész képviseli a szlovén parlamentben.
A 2004-ben életbe lépett nyelvtörvény alapján az ország hivatalos nyelve a szlovén, a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken azonban a magyar és az olasz is hivatalos. 2010-ben elkészült az általános nemzetiségi törvény koncepciója, és 2011-ben kidolgozták a törvénytervezet szövegét is, de az előrehozott választások miatt végül nem fogadták el.
Az idén márciusban Alenka Bratusek (Pozitív Szlovénia párt) vezetésével megalakult új koalíciós kormány pártjai ígéretet tettek a két őshonos nemzetiség legfontosabb igényeinek teljesítésére, így az általános nemzetiségi törvény elfogadására, a nemzetiségi gazdasági alap hatékonyabbá tételére, a nemzetiségi intézmények és szervezetek zökkenőmentes működésére, valamint a nemzetiségi nyelvi és közösségi jogok tényleges megvalósítására.
Szlovéniában 1994-ben lépett életbe a kisebbségek önigazgatásáról szóló törvény, amely jelenleg öt községben (Õrihodos, Sal, Alsómarác, Dobronak és Lendva) biztosítja a nemzetiségi önkormányzati képviseletet. A községi kisebbségi önkormányzatok képviselői saját soraikból választják meg a muravidéki magyarság politikai érdekképviseletét ellátó csúcsszervezet, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) tanácsát. Ennek elnöke 2011 januárja óta Horváth Ferenc újságíró.
A szlovén állam heti négy alkalommal 30 perces magyar nyelvű tévéadást és napi 8 óra 15 perc rádióadást biztosít a muravidéki magyarságnak a Szlovén RTV magyar műsorok szerkesztőségén keresztül.
Az 1959-ben bevezetett kétnyelvű oktatás reformjára az MMÖNK új oktatási stratégiát fogadott el, amelynek célja a muravidéki kétnyelvű oktatás felülvizsgálata, a hiányosságok feltárása. A lendvai Művelődési Intézet a kétnyelvű oktatás korszerű átalakítására kidolgozott program végrehajtására uniós támogatást kapott, így folyamatban van az oktatási anyagok korszerűsítése, bővítése és pedagógus-továbbképzések szervezése.
Az 1992-ben aláírt magyar-szlovén kisebbségvédelmi egyezmény eredményeként megalakult a kisebbségi vegyes bizottság, amely eddig 13 ülést tartott, a legutóbbit 2012 szeptemberében Ljubljanában.
A szlovéniai magyarok életében ugyanakkor nagy problémát jelent, hogy a Muravidék az ország gazdaságilag legelmaradottabb területe, ahol az országos átlagot meghaladja a munkanélküliek aránya, és emiatt sokan átköltöznek a fejlettebb szlovéniai régiókba.
Becslések szerint 9-10 ezer körüli lehet a szlovéniai magyarok lélekszáma, a 2002-es népszámlálás szerint azonban csak 6243-an vallották magukat magyarnak, közülük 5212-en Muravidéken élnek. A magyarság kedvezőtlen korösszetétele miatt további lélekszámcsökkenés várható. A szlovéniai magyarság lélekszámában a 2002-es népszámlálás adatai szerint a 10 évvel korábbi adatokkal összehasonlítva mintegy 25 százalékos csökkenés következett be.
A szlovén kisebbségvédelmi rendszerben a kisebbségi közösségnek az oktatásban, a kultúrában és a tájékoztatásban, valamint a kapcsolattartásban az anyaországgal külön lehetőségeket biztosítanak, és ezeket az állam a központi költségvetésből támogatja. Az alkotmány alapján az őshonos nemzetiségeknek, vagyis az olaszoknak és a magyaroknak két szavazati lehetőségük van: szlovén állampolgárként szavazhatnak pártokra, és egyúttal megválaszthatják nemzeti kisebbségük képviselőjét is.
A magyar kisebbséget 2008 szeptembere óta Göncz László történész képviseli a szlovén parlamentben.
A 2004-ben életbe lépett nyelvtörvény alapján az ország hivatalos nyelve a szlovén, a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken azonban a magyar és az olasz is hivatalos. 2010-ben elkészült az általános nemzetiségi törvény koncepciója, és 2011-ben kidolgozták a törvénytervezet szövegét is, de az előrehozott választások miatt végül nem fogadták el.
Az idén márciusban Alenka Bratusek (Pozitív Szlovénia párt) vezetésével megalakult új koalíciós kormány pártjai ígéretet tettek a két őshonos nemzetiség legfontosabb igényeinek teljesítésére, így az általános nemzetiségi törvény elfogadására, a nemzetiségi gazdasági alap hatékonyabbá tételére, a nemzetiségi intézmények és szervezetek zökkenőmentes működésére, valamint a nemzetiségi nyelvi és közösségi jogok tényleges megvalósítására.
Szlovéniában 1994-ben lépett életbe a kisebbségek önigazgatásáról szóló törvény, amely jelenleg öt községben (Õrihodos, Sal, Alsómarác, Dobronak és Lendva) biztosítja a nemzetiségi önkormányzati képviseletet. A községi kisebbségi önkormányzatok képviselői saját soraikból választják meg a muravidéki magyarság politikai érdekképviseletét ellátó csúcsszervezet, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) tanácsát. Ennek elnöke 2011 januárja óta Horváth Ferenc újságíró.
A szlovén állam heti négy alkalommal 30 perces magyar nyelvű tévéadást és napi 8 óra 15 perc rádióadást biztosít a muravidéki magyarságnak a Szlovén RTV magyar műsorok szerkesztőségén keresztül.
Az 1959-ben bevezetett kétnyelvű oktatás reformjára az MMÖNK új oktatási stratégiát fogadott el, amelynek célja a muravidéki kétnyelvű oktatás felülvizsgálata, a hiányosságok feltárása. A lendvai Művelődési Intézet a kétnyelvű oktatás korszerű átalakítására kidolgozott program végrehajtására uniós támogatást kapott, így folyamatban van az oktatási anyagok korszerűsítése, bővítése és pedagógus-továbbképzések szervezése.
Az 1992-ben aláírt magyar-szlovén kisebbségvédelmi egyezmény eredményeként megalakult a kisebbségi vegyes bizottság, amely eddig 13 ülést tartott, a legutóbbit 2012 szeptemberében Ljubljanában.
A szlovéniai magyarok életében ugyanakkor nagy problémát jelent, hogy a Muravidék az ország gazdaságilag legelmaradottabb területe, ahol az országos átlagot meghaladja a munkanélküliek aránya, és emiatt sokan átköltöznek a fejlettebb szlovéniai régiókba.
Forrás
MTI
