A cserét először a turisták által látogatott helyek és a települések közelében lévő határszakaszokon végzik el. Tíz kilométernyi rácskerítés már készen van - tette hozzá a szóvivő.
Szlovénia egy héttel ezelőtt bejelentette, hogy ismét szigorít az illegális bevándorlók beengedésének szabályain, és csak azokat a migránsokat engedi be területére, akik érvényes útlevéllel és vízummal rendelkeznek, vagy menedéket kérnének Szlovéniában. Az intézkedésekre Szerbia és Horvátország is reagált, és hasonló korlátozásokat léptetett életbe.
Szlovénia decemberben 166 kilométer hosszan emelt szögesdrótot a Horvátországgal közös határán. Ezt most azért cserélik le, mert a rácskerítés kevésbé veszélyes a vadállatokra és lakosságra nézve is. Mindazonáltal az AFP hírügynökség idéz egy lakost, aki szerint a négy méter magas rácskerítés is akadályozza majd a mozgást, különösen a turizmus kárára lesz.
Az osztrákok többsége szerint fontos volt a balkáni útvonal lezárása
Az osztrákok 85 százaléka szerint fontos volt a balkáni útvonal lezárása, és ugyanennyien gondolják úgy, hogy közös európai megoldás hiányában Ausztriának önállóan kell cselekednie a menekültügy kezelésében - derült ki egy kedden ismertetett felmérésből.
A Kronen Zeitung című osztrák lap által bemutatott eredmények szerint a megkérdezettek 12 százaléka nem látja értelmét a balkáni határzárnak, és ugyanennyien vélik úgy, hogy Ausztriának nem saját hatáskörben kellene a menekültügyi intézkedéseket meghoznia. A válaszadók 82 százaléka szerint a következő hetekben sem fog megszületni a közös európai megoldás.
Ausztriába az elmúlt héten nem érkeztek menekültek. A belügyminisztérium közlése szerint januárban hatezren adtak be menedékkérelmet az osztrák hatóságokhoz, 1800-zal többen, mint az előző év hasonló időszakában. Tavaly összesen 89 ezer kérelem érkezett be, amelyből még 60 ezret nem dolgoztak fel. A menekültügyi hivatal közlése szerint az ügyintézés ideje a következő hónapokban a hatóság túlterheltsége miatt tovább növekedhet. Eközben ismét tiltakozást váltottak ki a grazi és a bécsi tervezett menekült-befogadóhelyek. A stájerországi tartományi székhelyen 150 fős elosztóközpontot, az osztrák fővárosban 750 férőhelyes menekültszállást terveznek felállítani.
A tavaly év végén ismertetett tervek szerint Bécs Liesing negyedében márciustól helyeznék el a menekülteket. A tervekért felelős Bécsi Szociális Alap (FSW) bejelentése szerint a befogadóhely egy-másfél évig üzemelne, és olyanoknak biztosítanának itt szállást, akik menekültkérelmüket már benyújtották vagy a közeljövőben szeretnék ezt megtenni.
A lakosok az év eleje óta tiltakoznak, ennek jeléül több fórumot is tartottak már. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) helyi szervezete pedig hétezer aláírást gyűjtött össze a tervezett befogadóhely ellen.
Az FPÖ hétfőn este tartott demonstrációt az érintett bécsi kerületben. A tiltakozáson a rendőrség közlése szerint 1100-an, a szervezők szerint ötezren vettek részt. Ezzel egy időben mintegy ötszáz ellentüntető is demonstrált. A rendet ötszáz rendőr vigyázta, a tüntetés a hatóság közlése szerint békésen zajlott le. Az eseményen felszólaló Heinz-Christian Strache, a párt elnöke a kormány menekültpolitikája ellen tiltakozott és új választások kiírását szorgalmazta.
A januári adatok szerint Bécsben 19 ezer menekült él, 55 százalékuk a civil szervezetek által működtetett befogadóközpontokban lakik, a többiek magánszállásokon.
Siegfried Nagl Graz polgármestere bejelentette, hogy 150 főt befogadó menekült-elosztóközpont létesül a város déli részén fekvő Puntigam negyedében, a korábban a Kirchner kaszárnyában tervezett 400 fős befogadóhelyet azonban nem valósítják meg. A bejelentésről szóló információs lakossági gyűlésen a beszámolók szerint az összegyűlt lakosok aggodalmuknak adtak hangot, többen pedig plakátokkal tiltakoztak a tervezett központ ellen.
Grazban jelenleg 2700 menekültet szállásolnak el, 33 százalékuk nő, a befogadottak főleg Afganisztánból, Szíriából és Irakból érkeztek.
