Szlovén vélemény szerint Horvátország túszaivá válnak a nyugat-balkáni országok

Horvátországnak Magyarországon kívül minden szomszédos országgal határvitája van, amelyet az 1991-1995-ös délszláv háború óta eltelt 22 év alatt sem sikerült rendeznie.

A történelem megismétlődni látszik - írja a lap. Szlovénia nem csatlakozhatott az EU-hoz, amíg nem rendezte határvitáját Olaszországgal és Horvátországgal. A szlovén csatlakozás végül 2004-ben történt meg. 2001-ben Janez Drnovsek egykori szlovén és Ivica Racan egykori horvát miniszterelnök között született ugyan egy megállapodás a határokat illetően (amely lehetővé tette a szlovén EU-belépést), de ezt később egyik parlament sem ratifikálta. Szlovénia Horvátországgal a határvita miatt 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, de Zágráb 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezésből, mert szerinte a folyamat a testület szlovén tagjának Ljubljana javára történő lobbizása miatt korrumpálódott.

Szlovénia a határvita miatt 2008 decemberétől 2009 szeptemberéig késleltette Horvátország uniós csatlakozását. Végül azért adott zöld jelzést Zágrábnak a csatlakozási tárgyalások befejezéséhez (és Horvátország 2013-ban megvalósult csatlakozásához), mert az beleegyezett, hogy egy, az EU által felállított ad hoc bírói testület döntsön a határvitában, amit Horvátország most elutasít.

Az újság szerint hasonló vagy sokkal durvább zsarolásra lehet számítani Horvátország részéről Szerbiával, Bosznia-Hercegovinával és Montenegróval szemben, amely országokkal Zágráb két évtizeddel korábban még véres háborúban állt.

A nyugat-balkáni országoknak - amelyeknek így sokkal nagyobb elvárásoknak kell majd megfelelniük, mint például Romániának vagy Bulgáriának kellett, mert az EU valójában nincs felkészülve a bővítésre - nem lesz más választásuk, mint hogy más partner után nézzenek - vélekedett a Vecer a nem EU-tag Törökországra és Oroszországra utalva.